Szelemdzsa
| Szelemdzsa | |
| Селемджа | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 647 km |
| Forrásszint | 1525 m |
| Vízhozam | 707 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 68 600 km² |
 é. sz. 52° 26′ 25″, k. h. 134° 36′ 10″ | |
| Torkolat | Zeja |
| é. sz. 51° 43′ 59″, k. h. 128° 51′ 56″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Zeja vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelemdzsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szelemdzsa (oroszul: Селемджа) folyó Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen; a Zeja legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Neve az evenki «сэлэмдэ», «сэлэмэ» (jelentése: 'vas') szóból származik.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 647 km, vízgyűjtő területe: 68 600 km², évi közepes vízhozama 707 m³/s, évi legnagyobb vízhozama 11 600 m³/s.
A Jam-Aliny- és az Ezon-hegység találkozásánál, az Amuri terület keleti részén, a Habarovszki határterülettel közös határnál ered. Kezdetben hegyek között folyik északnyugat felé, majd szélesebb völgyben, legnagyobb részén délnyugat felé tart, zömmel tajgával borított területen. Alsó folyásán a Zeja–Bureja-síkság északi peremén halad. Novokijevszkij Uval járási székhely mellett ömlik a Zejába, 284 km-re annak torkolatától
Vízgyűjtője monszun által érintett terület, évente 600–800 mm csapadékkal. A folyót főként esővíz táplálja. Tavaszi árvizénél jelentősebbek nyári áradásai. Tavasszal és nyáron vonul le az éves vízmennyiség közel 90%-a.
A torkolattól 146 km-re fekvő Norszk faluig hajózható, a hajózási idény évente átlag 154 napig tart. November elejétől május elejéig a folyó befagy.
Partjain jelentősebb település Ekimcsan (a Szelemdzsai járás székhelye) és Fevralszk. Az utóbbi falunál vezet át a folyón a Bajkál–Amur-vasútvonal.
Nagyobb mellékfolyói: balról az Ulma (346 km) és a Bissza (235 km), jobbról az Orlovka (208 km) és a Nora (305 km)
Természetvédelem[szerkesztés]
1998-ban a Szelemdzsai járásban, a Nora és a Szelemdzsa által közrefogott területen természetvédelmi területet alakítottak ki. Az Amur–Zeja-síkság északkeleti részén, a Bajkál–Amur-vasútvonaltól délnyugatra fekvő terület célja az élővilág, elsősorban a nyarat ott töltő szibériai őzek védelme. A szibériai őz több ázsiai országban is elterjedt, de őszi-tavaszi vándorlása ritka jelenség, szinte kizárólag az itt élő többezres, nagy egyedsűrűségű populációra jellemző.[1][2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Norszkij zapovednyik (Zapoved.ru. Hozzáférés: 2018-11-04)
- ↑ Prirodnije oszobennosztyi zapovednyika Archiválva 2018. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (A természetvédelmi terület honlapja. Hozzáférés: 2018-11-04)
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Reka Szelemdzsa (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- Enciklopegyija Voda Rosszii
