Ugrás a tartalomhoz

Szibériai őz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szibériai őz
Bak
Bak
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Őzformák (Capreolinae)
Nemzetség: Capreolini
Nem: Őzek (Capreolus)
Gray, 1821
Faj: C. pygargus
Tudományos név
Capreolus pygargus
(Pallas, 1771)[1]
Szinonimák
  • Capreolus bedfordi Thomas, 1908
  • Capreolus capreolus subspecies ochracea Barclay, 1935
  • Capreolus melanotis Miller, 1911
  • Capreolus pygargus variety caucasica Dinnik, 1910
  • Capreolus pygargus variety ferganicus Rasewig, 1909
  • Capreolus tianschanicus Saturnin, 1906
  • Cervus pygargus Pallas, 1771
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szibériai őz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai őz témájú kategóriát.

A szibériai őz (Capreolus pygargus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ázsia északkeleti részén fordul elő. Szibérián kívül megtalálható Kazahsztánban, a Tiensan-hegység vidékén, Kelet-Tibetben, a Koreai-félszigeten és Kína északkeleti részein. Az óriási elterjedési területen belül három alfaját különböztetik meg, a közönséges szibériai őzet (Capreolus pygargus pygargus) Pallas, 1771, tiensani őzet (Capreolus pygargus tianshanicus) Satunin, 1906 és a Capreolus pygargus bedfordit Thomas, 1908.[2][3]

A szibériai őzet a legutóbbi időkig az európai őz (Capreolus capreolus) alfajának tekintették, mára azonban egyértelmű a két faj elkülönítése.[4]

A szibériai őz Közép-Ázsiáig és a Kaukázusig fordul elő. Az európai és a szibériai őz elterjedési területe a Kaukázus vidékén találkozik. A szibériai őz az északi oldalon, az európai őz a déli oldalon, Kis-Ázsiában és helyenként Irán északnyugati területein fordul elő.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szibériai őz az európai őznél testnagyságát és agancsait tekintve is nagyobb. A tipikus szibériai őzbak jóval nagyobb, mint az európai őz. A bakok marmagassága akár 85–100 cm lehet, súlyuk elérheti a 60 kg-ot. A suták valamivel kisebbek. Nyári szőrzetük fényesebb és világosabb vörös, mint az európai őzé. A téli szőrzet szürkésbarna, a fari tükör fehér, a szőr sokkal tömöttebb és durvább, mint az európai őznél.

Az erőteljesen gyöngyözött agancsok V alakban nőnek felfelé, tőnél szélesen elszeparálódnak és ellentétben az európai őz agancsával, az agancs rózsái soha nem érintkeznek. Általában egy-egy agancsszár háromágú, de a hátsó ág gyakran kettéágazik. A rekord agancsok hosszúsága eléri a 45 cm-t, tömegük meghaladja az 1 000 - 1 100 grammot.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. T. Gonzalez & K. Tsytsulina: 'Capreolus pygargus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. International Union for Conservation of Nature, 2008. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  2. Danilkin, A. és Hewison, A. J. M. 1996. Behavioural ecology of Siberian and European roe deer. Putman, R. J. (szerk.): Wildlife ecology and behaviour series. Chapman and Hall, London. 277pp.
  3. Sokolov, V. E. és Danilkin, A. A. 1981. The Siberian roe deer (in Russian). "Nauka" Press, Moscow. 144pp.
  4. Sokolov, V. E. és Gromov, V. S. 1990. The contemporary ideas on roe deer (Capreolus Gray, 1821) systematization: morhological, ethological and hybridological analysis. Mammalia, 54: 431-444

Források

[szerkesztés]