Zeja (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zeja (Зея)
Zeja címere
Zeja címere
Zeja zászlaja
Zeja zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyAmuri terület
Irányítószám676246
Körzethívószám41658
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 23 270 fő (2018. jan. 1.)[1]
  • 22 714 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Zeja (Oroszország)
Zeja
Zeja
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 44′, k. h. 127° 15′Koordináták: é. sz. 53° 44′, k. h. 127° 15′
Zeja (Amuri terület)
Zeja
Zeja
Pozíció az Amuri terület térképén
Zeja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeja témájú médiaállományokat.

Zeja (oroszul: Зея) város Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen, a Zejai járás székhelye. Népessége: 24 986 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Blagovescsenszk területi székhelytől 532 km-re északra, az Amur–Zeja-síkság északi részén, a Zeja (az Amur mellékfolyója) jobb partján fekszik. Folyami kikötő. A legközelebbi vasútállomás a 120 km-re délnyugatra lévő Tigda, a transzszibériai vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A település az ún. „amuri aranyláz” idején, 1879-ben keletkezett, amikor egy aranyásó társaság lerakatot létesített ezen a helyen (Zejszkij szklad, jelentése: 'zejai raktár'). Népessége gyorsan növekedett, az 1890-es évek elejére elérte a 4-5000 főt. 1906-ban Zeja-Prisztany ('Zeja-Kikötő') néven városi rangot kapott, 1913-ban vette fel mai nevét. Egyre több iparos és kereskedő telepedett le a városban, amely hosszan elnyúlt a folyó mentén és a környék aranybányáinak központja lett. Egyik éltető eleme a kikötő volt, de távolsága a vasúttól és a nagyobb ipari központoktól negatívan hatott a város fejlődésére. A Zeja 1928-as nagy árvíze a központi utcákat és üzleteket is elöntötte, a templomot is elmosta, és a helyreállítás éveken át tartott. Közben kiépültek a járási székhelyek jellegzetes igazgatási, oktatási, kulturális intézményei. 1932-ben leszállt az első repülőgép, később megépült a repülőtér. A csöndes kisváros életét megváltoztatta az orosz Távol-Kelet első nagy vízerőművének (1330 MW) és víztározójának 1964-ben megkezdett, teljesen csak 1985-ben befejezett építése.

Napjainkban a gazdaság szerkezetében továbbra is vezető ágazat a villamosenergia termelés. A fő közlekedési utaktól távol eső város repülőterét 2015-ben kezdték felújítani, de a munkálatokkal 2018-ban leálltak. A befejezésig a járás településeire csak hetente, helikopterrel tudnak járatokat indítani.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]