Novaja Csara
| Novaja Csara (Новая Чара) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Bajkálontúli határterület |
| Járás | Kalari |
| Alapítás éve | 1979 |
| Irányítószám | 674159 |
| Körzethívószám | 30261 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3949 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | - |
| Elhelyezkedése | |
 Novaja Csara
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 56° 47′ 30″, k. h. 118° 16′ 24″Koordináták: é. sz. 56° 47′ 30″, k. h. 118° 16′ 24″ | |
Novaja Csara
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novaja Csara témájú médiaállományokat. | |
Novaja Csara (oroszul: Новая Чара) városi jellegű település és a Bajkál–Amur-vasútvonal egyik állomása Oroszország Bajkálontúli határterületén, a Kalari járásban.
Népessége: 4315 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A Csara (az Oljokma bal oldali mellékfolyója) jobb partja mentén, Csita várostól vasúton 1221 km-re keletre, Csara járási székhelytől csak 16 km-re délre helyezkedik el.
A terület éghajlata szélsőségesen kontinentális. Az évi középhőmérséklet -4 °C alatt van; a hőmérséklet januárban esetenként -50 °C-ig süllyed, júniusban pedig akár a 35 °C-t is elérheti. Az állandóan fagyott talaj (permafroszt) többszáz méter vastag.
Története[szerkesztés]
A Bajkál–Amur-vasútvonal (BAM) építésekor, 1979-ben hozták létre, állomására 1983-ban érkezett meg az első vonat, az évtized végén megindult a rendszeres vasúti szállítás. A település és az állomás gyors fejlesztését a járásban várhatóan kialakuló bányászat indokolta. A Szovjetunió felbomlása, majd a gazdasági válság itt is megakadályozta a tervek megvalósítását. Az 1980-as évek közepén a településnek kb. 12 000 lakosa volt, 2002-ben már csak 4693 fő.
Története a 21. században[szerkesztés]
Novaja Csara körzetében a 20. században több jelentős nyersanyag-lelőhelyet tártak fel:[3]
- a településtől 23 km-re északnyugatra az Apszat folyó menti szénmezőt, ahol az értékes kokszolható kőszenet külfejtésen bányásszák. A bányatársaság központja a településen van.[4]
- a településtől délre az udokani rézércvagyont, közelében kohászati kombinát épül; az udokani Oroszország legnagyobb rézérc-lelőhelye.
- Udokantól tovább délkelet felé a csinai titántartalmú magnetit-lelőhelyet (titanomagnetit, magas vanádium tartalommal); a területet a Csina folyóról nevezték el, ez tulajdonképpen a Kalar felső szakaszának helyi neve.
1998–2001 között a BAM fővonalából 66-70 km-es szárnyvonalat fektettek le (különösen nehéz domborzati viszonyok között) az egyébként csak 38 km-re fekvő csinai magnetitmezőhöz, ám a kitermelés nem kezdődött el, és a szárnyvonalat azóta sem használják (2020-ban). A 2010-es évek végén azonban reális közelségbe került az udokani rézbányászat és érckohászat megnyitása. Elkezdődött a vasútvonal és az állomás bővítése, az energetikai hálózat kiépítése, elkészült a települést a kombináttal összekötő 17 km-es autóút. 2020-ban Novaja Csarán állandó vámterületet hoztak létre, ez egyszerűbbé tette a kombináthoz érkező külföldi berendezések vámkezelését.[5]
Az udokani építkezést és üzemeltetést végző Bajkalszkaja gornaja kompanyija (Bajkál Bányatársaság) jelentősen hozzájárul Novaja Csara fejlődéséhez. 2020 őszén a központi kormány költségvetéséből is soron kívül mintegy 100 millió rubelt különítettek el a település fejlesztésére. Az összeget nagyrészt az iskola (épült 1989-ben) és a városi park felújítására, a stadion korszerűsítésére fordítják.[6]
Az állomás szomszédságában a vasúttársaság által alapított és fenntartott korszerű rendelőintézet és kisebb kórház működik. Elődjét 1980-ban alapították, jelenlegi épületeit a századfordulón építették.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Térképvázlat Archiválva 2020. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (orosz nyelven, hozzáférés: 2020-11-01)
- ↑ Апсатская угледобывающая компания (Enciklopegyija Zabajkalja)
- ↑ В поселке Новая Чара создана таможенная инфраструктура[halott link] (a Bajkálontúli határterület hivatalos portálja, забайкальскийкрай.рф, 2020-05-14)
- ↑ Более 100 миллионов рублей выделит Минвостокразвития на благоустройство Новой Чары (zab.ru, 2020-10-01)
- ↑ Краткая историческая справка Archiválva 2020. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (nuzchara.ru, hozzzáférés: 2020-11-04)
Források[szerkesztés]
- Novaja Csara (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)
- Ветка от БАМа (fotodoroga.narod.ru, hozzáférés: 2020-10-28)
