Oroszországi Vasutak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oroszországi Vasutak
Российские железные дороги
Russian Railways Logo.svg
Moscow Narkomput X37.jpg
Típus nyílt részvénytársaság
Jogelőd Soviet Railways
Alapítva 2003. október 1.
Székhely Oroszország, Moszkva
Vezetők Gennagyij Fagyejev, az igazgatótanács elnöke
Oleg Belozjorov, vezérigazgató és az igazgatótanács tagja
Iparág vasúti szállítás
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Árbevétel 748 milliárd rubel (2005)
Alkalmazottak száma kb. 1,2 millió fő
Anyavállalata
  • Ministry of Transport of the Russian Federation
  • Federal Agency for Rail Transport

Az Oroszországi Vasutak
Российские железные дороги weboldala
Oroszország vasúthálózata
Egy RZSD ED4MKMusorozatú motorvonat

Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) 2003-ban alapított orosz részvénytársaság, Oroszország vasúthálózatának üzemeltetője. A részvények teljes egészében állami tulajdonban vannak. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található.

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

Az első vasút Oroszországban Szentpétervár és Carszkoje Szelo között nyílt meg 1837-ben.

A szovjet idők[szerkesztés]

Napjainkban[szerkesztés]

RA–2 sínbusz

Adatok[szerkesztés]

Az RZSD gördülőállományához tartozik:

A jövőben mintegy 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.

2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legveszteségesebb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.

Vezetői[szerkesztés]

Elnök:

  • Gennagyij Matvejevics Fagyejev – a társaság első elnöke, 2003–2005
  • Vlagyimir Ivanovics Jakunyin – elnök, 2005–2015
  • Oleg Valentyinovics Belozjorov – elnök, 2015-2017. november.

Miután az elnöki funkciót eltörölték:

  • Makszim Alekszejevics Akimov – az igazgatótanács elnöke
  • Oleg Valentyinovics Belozjorov – vezérigazgató és az igazgatótanács tagja, 2017. novembertől[1][2]

Vonalak[szerkesztés]

Az RZSD vonalainak hossza 87 400 km széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal, ebből 18 800 km 3000 V egyenárammal, 22 000 km pedig 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosított. További 30 km keskeny nyomtávú, nem villamosított pálya is található a hálózatban.

Az RZSD hálózata 16 körzetre van osztva:[3]

  • Kelet-szibériai Vasút
  • Gorkiji Vasút
  • Távol-keleti Vasút
  • Bajkálontúli Vasút
  • Nyugati Vasút
  • Kalinyingrádi Vasút
  • Krasznojarszki Vasút
  • Kujbisevi Vasút
  • Oktyabrszki Vasút
  • Volgamenti Vasút
  • Szahalini Vasút
  • Szverdlovszki Vasút
  • Északi Vasút
  • Észak-kaukázusi Vasút
  • Délkeleti Vasút
  • Déli Vasút

Személyszállítás[szerkesztés]

A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackart támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a lux és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam. Területi vasutanként azonban nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatás-tartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatás-tartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasúti dolgozó sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a dolgozó által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, milyen szolgálati célból kellett utaznia és igénybe vennie a kedvezményt.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Az RZSD üzemelteti a világ leghosszabb vasútvonalát, a Transzszibériai vasútvonalat.
  • Oroszország területén van Európa földrajzilag legkeletibb vasúti állomása: a (Vorkuta–)SzejdaLabitnangi vasútvonalon (mely Komiföldet köti össze a Jamali Nyenyecfölddel) található Horota megálló néven. A megálló körül nincs lakott terület, elsősorban az Európa-Ázsia választóvonalat jelöli ki. Továbbá Labitnangi város vasútállomása Ázsia legészakibb vasúti állomása.
  • Szintén az orosz vasutak kezelésében van Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása, a murmanszki vasútállomás. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
  • Az ázsiai kontinens legkeletibb vasútállomása szintén az orosz vasutakhoz tartozik: az ország délkeleti részén, a Tatár-szoros partján lévő Szovjetszkaja Gavany kikötőváros állomása és ipari körzeteinek teherállomásai.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Белозёров Олег Валентинович (RZD.ru, hozzáférés: 2019-12-11)
  2. Структура ОАО "РЖД" Archiválva 2019. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (RZD.ru, hozzáférés: 2019-12-11)
  3. Структура ОАО "РЖД" (RZD.ru, hozzáférés: 2019-12-11)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]