Hrvatske željeznice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hrvatske Željeznice
HŽ logo.gif
Zgrada Hrvatskih željeznica.jpg
Típus állami tulajdonú vállalat
Alapítva 1994 (?)
Székhely Zágráb
Iparág Vasúti szállítás
Termékek Vasúti szállítás, Vasútépítés, Szolgáltatások

A Hrvatske Željeznice weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrvatske Željeznice témájú médiaállományokat.
Az egyenáramú HŽ 1061 sorozatú mozdony Fiume állomásán a Šapjanéből érkezett 1 kocsis személyvonattal
Zágráb főpályaudvara (Glavni Kolodvor)

A Hrvatske Željeznice d.o.o. (HŽ – Horvát Vasutak) Horvátország nemzeti vasúttársasága, amely az ország függetlenné válása után alakult meg.

Története[szerkesztés]

2014. január 31-én bejelentették, hogy HŽ PP vasúttársaság 213 millió euróért 44 dízel, illetve elektromos motorvonatot rendelt a szintén horvátországi Končar vonatgyártótól. A szállítások 2015 márciusában indulnak, az utolsó vonatnak 2017-ig kell beérkeznie. A megbízás 16, négyajtós, 211 üléses, regionális közlekedésben használható villamos motorvonatra, valamint 16, 136 üléses olyan motorvonatra szól, amelyek a zágrábi elővárosi vonalakon fognak közlekedni. A termékek két, 2011-ben kifejlesztett prototípusból fejlesztett változatok. A Končar 12 dízelvonatot is szállít. A három kocsis vonatok nagyon hasonlítanak a Končar villanyvonataira, de persze lesznek 390 kilowattos áramtárolóik is a tetejükön, a vezetőfülke közelében. Egy dízelvonat 58,5 méter hosszú lesz, 160 ülő-, és ugyanennyi állóhellyel. Végsebessége óránként 120 kilométer, gyorsulása 0,7 méter/szekundumnégyzet.[1]

Logói[szerkesztés]

Vonalak[szerkesztés]

2726 km-es normál nyomtávú hálózatából 984 km 25 kV 50 Hz váltóárammal, 138 km pedig 3000 V egyenárammal villamosított (41%).

Fővonalak:

2006. december 10-től a vasúttársaság üzemelteti Spliti Helyiérdekű Vasútvonalat is.

Európai viszonylatban az ország vasúthálózata elég fejletlen. Mivel a vonalak jelentős része a Monarchia idején épült, ezért az elsődleges cél a Béccsel és Budapesttel történő, és nem az egyes horvát városok közötti összeköttetés létrehozása volt. Az Adriai-tenger partján sem fut egyetlen szakasz sem, és csak a nagy kikötővárosok érhetők el vonattal (Fiume, Split, Zára, Šibenik, Pula). Mivel a pulai vonal nincs közvetlen összeköttetésben a törzshálózattal, ezért Fiume és Lupoglav között a HŽ által üzemeltetett autóbuszok közlekednek.

2013-ban Horvátország csatlakozásától kezdve nagyobb vasúti fejlesztések várhatóak Kaposváron és Nagykanizsán. Az öt kishatárforgalmi vonalak közül (Nagyharsány-Pélmonostor; Harkány-Alsómiholjác; Sellye-Drávasztára-Zaláta; Barcs-Verőce; Rédics-Lendva-Muraszerdahely csak az utóbbi van tervbe véve, mivel abból hiányzik a legkevesebb.

Vonatok[szerkesztés]

A horvát fél üzletpolitikája miatt a kishatárforgalmú vonatok (Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Szlovénia) egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés vonat jár át a határon.

Magyarországról Horvátországba az alábbi nemzetközi vonatok közlekednek/közlekedtek:

Jelenlegi
Megszűnt

Vasútvonalai[szerkesztés]

Az törzshálózathoz nem csatlakozó vonalak, amiket csak más országokon keresztül lehet elérni:

Jövőbeli tervek[szerkesztés]

A Horvát Vasutak közzé tette a 888,5millió euró értékű, a következő öt évre szóló fejlesztési tervét, mely az öreg járművek cseréjét célozza. A terv szerint, mely a kormány jóváhagyását igényli, 752 millió eurót fordítana új vonatok beszerzésére, melyek döntő részét hazai gyárak állítanak elő, míg 136 millió eurót a meglévő járművek felújítására költenének. 2010 év során mindössze 100 millió eurót fektetnének be. A HŽ 478 millió eurót szeretne kapni a költségvetésből, míg a többit kölcsön formájában az Eurofimától.[2]

Források[szerkesztés]

  1. (2014. január 31.) Horvát vonat készül a horvát sínekre. HVG.hu. (Hozzáférés ideje: 2014. február 4.)  
  2. A HŽ közzé teszi beruházási tervét (application/pdf objektum). vasutgepeszet.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]