Petrinja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrinja
Park Petrinjában
Park Petrinjában
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Moslavina
Jogállás város
Polgármester Zeljko Nenadic
Népesség
Teljes népesség 23 413 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 114 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petrinja (Horvátország)
Petrinja
Petrinja
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 16° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 16° 17′ 00″
Petrinja weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrinja témájú médiaállományokat.

Petrinja (magyarul Petrinya, szerbül Петриња) város Horvátországban, Sziszek-Moslavina megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátország középső részén, Sziszektől pár kilométerre délre, Zágrábtól délkeletre, a Petrinjčica és Kulpa folyók között fekvő település. A várostól nyugatra található a Petrova Gora hegység (régi nevén Gvozd-hegység).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve valószínűleg a latin petrus szó elszlávosodott formájából származik, amely kősziklát jelent. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a település környékén már a római uralom idején aktív kőbányászat folyt.

Petrinját név szerint először 1240-ben Kálmán szlavón bán adománylevele említi. A 16. század második felében a törökök foglalták el, akik 1592-ben egy erős palánkvárat építettek itt, amelyről a Habsburg kézen levő területeket fenyegették. A tizenöt éves háború kitörése után a keresztény sereg már 1594-ben elfoglalta, 1596-ban Ahmed bosnyák pasa 30 000 katonával ostrom alá vette a várat, de a mindössze 350 főnyi védősereg Druskovics Iván horvát bán vezetésével visszaverte a támadást.

Később a város 1809-től 1813 francia megszállás alatt volt, amely idő alatt a Petrinjából fontos kereskedelmi központ lett.

A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Petrinjai járásának volt a székhelye. Ezt követően Jugoszláviához, 1941 - 1944 között a független Horvát Királysághoz, majd '44 után újra Jugoszláviához tartozott. 1991-ben, a Délszláv háború kitörését követően a krajinai szerb felkelők szállták meg, 1995-ig a Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát lakosság, amely ekkor csak a lakosság 44,4%-át tette ki, elmenekült a városból. 1995-ben amikor a horvát hadsereg megkezdte a krajinai állam felszámolását, a harcokban a város nagy károkat szenvedett.

2001-ben 23 413 fő lakta települést, ebből 82% horvát és 12% szerb nemzetiségűnek vallotta magát. 11 magyar nemzetiségű személy is lakott a településen.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város római katolikus temploma, melyet 1781-ben építettek késő barokk stílusban és Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]