Harmadlagos szektor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szolgáltatások szócikkből átirányítva)

Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek megnevezésének.

A szolgáltatási szektor, (tercier szektor, vagy harmadlagos szektor) egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági ágazatának.

Kék színnel szolgáltatási szektor nagysága a GDPben és a munkaerő foglalkoztatásban

A szolgáltatás olyan, kézzel nem fogható eredményű munkavégzés vagy jogosultság, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír, még ha nem is feltétlenül fizet érte. A szolgáltatás nyújtója általában ellenértéket pénzt) vár el a szolgáltatásért cserébe, vagy amennyiben a szolgáltatás egy termékhez kapcsolódik (pl. javítás, karbantartás), úgy előfordulhat, hogy az ellenszolgáltatás már a termék árába volt beépítve.

A termelés és a szolgáltatás közti különbség a végtermék kézzel foghatóságában van. Míg egy szabó egy ruha elkészítésével termelést végez, ha a ruha elszakad, és visszaviszik javításra, akkor az már szolgáltatás. Amíg a termelés végeredménye értékesíthető, fizikai tárgy, eszköz, vagy energiamennyiség, addig a szolgáltatás végeredménye az ügyfél állapota, amikor a szolgáltatás teljesül (pl. egy boldog ügyfél).

Elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Míg a történelem kezdetén a munkavégzés szinte kizárólag a termékek előállítására szorítkozott (növénygyűjtés, vadászat, növénytermesztés és állattartás), idővel megjelentek a szolgáltatások (pl. sámánok, kereskedők stb.), és részarányuk nőtt a gazdasági tevékenységekre fordított erőforrások és az előállított érték szempontjából. Mára a termékek előállítása világviszonylatban alulmaradt a szolgáltatásokéhoz képest, a fejlett országokban pedig aránya meghaladja az értéktermelés 2/3-át. Ezen kívül szorosan összefügg egy-egy település működésével. A kellő mértékben és minőségben kielégített szükségletek mellett a települési folyamatok (az élet) megfelelően zajlanak→, a település jól működik. A települési lakók együttélése zavartalan. Akár mennyiségében, akár minőségében kielégítetlen vagy nem időben kielégített szükségletek esetén a település életében zavarok keletkeznek.

A településellátás teljesen felöleli a különféle közüzemi, kommunális, egészségügyi kulturális, és üzleti szolgáltatásokat.

A településüzemeltetés a településellátáson belül egy szűkebb terület, mégpedig az a rész, amely a település ellátására, működtetésére létesített építmények, vezetékrendszerek, gépi bázisok, közüzemű jellegű működtetésével elégíti ki a települési népesség, valamint az ott működő intézmények termelő és szolgáltató gazdasági alakulatok szükségleteit. A településüzemeltetés egy még szűkebb körét jelenti a kommunális ellátás, amely önkormányzati feladat.

Sem a településellátás, sem a településüzemeltetés köre nem tekinthető zártnak és állandónak. A társadalmi-gazdasági környezet változása új szükségleteket teremthet, vagy meglévő szükségleteket válthat ki.

Példák a szolgáltatásokra

  • biztosítás (biztosítók)
  • orvoslás, egészség megőrzés, rekreáció (egészségügyi intézmények)
  • értékesítés (boltok, kis- és nagykereskedések)
  • üzemeltetés, karbantartás, javítás
  • lelki támasz (egyházak)
  • tájékoztatás (média)
  • szórakoztatás (színházak, televízió, rádió, internet, könyvkiadók)
  • szállítmányozás (szállítmányozó cégek)
  • gépkocsikölcsönzők
  • fodrászok és kozmetikusok
  • jogászok
  • mérnökök
  • tanácsadók (üzlet- és ügyviteli tanácsadás))

A szolgáltatások fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alap szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közüzemi
elektromos, ivó és ipari víz szolgáltatás, vezetékes gázszolgáltatás, vezetékes csatornaszolgáltatás, helyi energiaszolgáltatás (közvilágítás)
  • Kommunális
Lakásgazdálkodás (önkormányzati és magán) távfűtés és meleg víz szolgáltatás, köztisztaság, településtisztaság, parkosítás, kéményseprés, tüzeléstechnikai szolgáltatás, temetkezési, közutak fenntartása, szolgáltatás (pl.: parkolási), tűzvédelem,
  • A közbiztonság feladatai
közrend védelme (rendőrség), honvédelem,
  • A foglalkoztatás megoldásában való közreműködés (Munkaügyi Központok)
  • Egészségügyi és szociális szolgáltatások
körzeti egészségügyi (háziorvos), fogorvosi ellátás és szociális ellátás
  • Kulturális
óvodai nevelési szolgáltatás, alapfokú nevelés és oktatás (általános iskola), középfokú és nemzetiségi oktatás, felsőfokú oktatás, közművelődésügyi, tudományos, művészeti tevékenység, sport,
Oktatás intézményesen és azon kívül (iskolai), mozi és videovetítési szolgáltatás, egyéb kulturális szolgáltatás: (cirkusz)* igazgatási szolgáltatások
  • igazgatási szolgáltatások
államhatalmi: (kormány, minisztériumok, önkormányzatok, jogszolgáltatás: bíróság, ügyészség.

Kiegészítő szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyváltoztatási szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közlekedési szolgáltatások: személy- és áruszállítás, vezetékes továbbítás.

Pénzügyi szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • banki szolgáltatások
Bankszámlák nyitása, vezetése, értékpapírok kibocsátása, forgalmazása, vállalkozásokban való részvétel, tőkekihelyezés, kezességvállalás, bankgarancia, valutaváltás, devizaszámla vezetés, befektetési tanácsadás, bankári szaktanácsadás, hitelezés.
  • ingatlanforgalmazás,

Postai és hírközlési[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • postai szolgáltatások:
küldeményforgalom: gyorsposta szolgálat, csomagfelvétel és kézbesítés, levél, posta küldemények felvétele, kézbesítése, címzett, címetlen nyomtatványok felvétele, kézbesítése.
Pénzforgalom: készpénzutalási megbízások, utalványok felvétele, kifizetése, takarékszolgálat folyószámlanyitás. Kereskedelmi tevékenység: postai, pénzügyi értékcikkek árusítása, lottó, hírlap, kereskedelmi áruk forgalmazása, biztosítási tevékenység ellátása, (élet, lakás, gépkocsi), előfizetői hírlap kézbesítése, lakáskassza szerződés, kötések.

Turisztikai szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elszállásolás
  • Vendéglátás
  • Programszervezés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dr. Árvai József: A településfejlesztés elmélete és gyakorlata (hatvan, 1996) ISBN 963-04-5147-6

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]