Harmadlagos szektor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szolgáltatások szócikkből átirányítva)

Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek megnevezésének.

A szolgáltatási szektor, (tercier szektor, vagy harmadlagos szektor) egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági ágazatának.

Kék színnel szolgáltatási szektor nagysága a GDP-ben és a munkaerő-foglalkoztatásban

A szolgáltatás olyan, kézzel nem fogható eredményű munkavégzés vagy jogosultság, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír, még ha feltétlenül nem is fizet érte. A szolgáltatás nyújtója általában ellenértéket (pénzt) vár el a szolgáltatásért cserébe, vagy amennyiben a szolgáltatás egy termékhez kapcsolódik (pl. javítás, karbantartás), úgy előfordulhat, hogy az ellenszolgáltatás már a termék árába volt beépítve.

A termelés és a szolgáltatás közti különbség a végtermék kézzel foghatóságában van. Míg egy szabó egy ruha elkészítésével termelést végez, ha a ruha elszakad, és visszaviszik javításra, akkor az már szolgáltatás. Amíg a termelés végeredménye értékesíthető, fizikai tárgy, eszköz, vagy energiamennyiség, addig a szolgáltatás végeredménye az ügyfél állapota, amikor a szolgáltatás teljesül (pl. egy boldog ügyfél).

Elterjedés[szerkesztés]

Míg a történelem kezdetén a munkavégzés szinte kizárólag a termékek előállítására szorítkozott (növénygyűjtés, vadászat, növénytermesztés és állattartás), idővel megjelentek a szolgáltatások (pl. sámánok, kereskedők stb.), és részarányuk nőtt a gazdasági tevékenységekre fordított erőforrások és az előállított érték szempontjából. Mára a termékek előállítása világviszonylatban alulmaradt a szolgáltatásokéhoz képest, a fejlett országokban pedig aránya meghaladja az értéktermelés 2/3-át. Ezen kívül szorosan összefügg egy-egy település működésével. A kellő mértékben és minőségben kielégített szükségletek mellett a települési folyamatok (az élet) megfelelően zajlanak→, a település jól működik. A települési lakók együttélése zavartalan. Akár mennyiségében, akár minőségében kielégítetlen vagy nem időben kielégített szükségletek esetén a település életében zavarok keletkeznek.

A településellátás teljesen felöleli a különféle közüzemi, kommunális, egészségügyi kulturális, és üzleti szolgáltatásokat.

A településüzemeltetés a településellátáson belül egy szűkebb terület, mégpedig az a rész, amely a település ellátására, működtetésére létesített építmények, vezetékrendszerek, gépi bázisok, közüzemű jellegű működtetésével elégíti ki a települési népesség, valamint az ott működő intézmények termelő és szolgáltató gazdasági alakulatok szükségleteit. A településüzemeltetés egy még szűkebb körét jelenti a kommunális ellátás, amely önkormányzati feladat.

Sem a településellátás, sem a településüzemeltetés köre nem tekinthető zártnak és állandónak. A társadalmi-gazdasági környezet változása új szükségleteket teremthet, vagy meglévő szükségleteket válthat ki.

Példák a szolgáltatásokra

  • biztosítás (biztosítók)
  • orvoslás, egészségmegőrzés, rekreáció (egészségügyi intézmények)
  • értékesítés (boltok, kis- és nagykereskedések)
  • üzemeltetés, karbantartás, javítás
  • lelki támasz (egyházak)
  • tájékoztatás (média)
  • szórakoztatás (színházak, televízió, rádió, internet, könyvkiadók)
  • szállítmányozás (szállítmányozó cégek)
  • gépkocsikölcsönzők
  • fodrászok és kozmetikusok
  • jogászok
  • mérnökök
  • tanácsadók (üzleti és ügyviteli tanácsadás))

A szolgáltatások fajtái[szerkesztés]

Alapszolgáltatások[szerkesztés]

  • Közüzemi
elektromos, ivó- és iparivíz-szolgáltatás, vezetékes gázszolgáltatás, vezetékes csatornaszolgáltatás, helyi energiaszolgáltatás (közvilágítás)
  • Kommunális
Lakásgazdálkodás (önkormányzati és magán) távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, köztisztaság, településtisztaság, parkosítás, kéményseprés, tüzeléstechnikai szolgáltatás, temetkezési, közutak fenntartása, szolgáltatás (pl.: parkolási), tűzvédelem,
  • A közbiztonság feladatai
közrend védelme (rendőrség), honvédelem,
  • A foglalkoztatás megoldásában való közreműködés (Munkaügyi Központok)
  • Egészségügyi és szociális szolgáltatások
körzeti egészségügyi (háziorvos), fogorvosi ellátás és szociális ellátás
  • Kulturális
óvodai nevelési szolgáltatás, alapfokú nevelés és oktatás (általános iskola), középfokú és nemzetiségi oktatás, felsőfokú oktatás, közművelődésügyi, tudományos, művészeti tevékenység, sport,
Oktatás intézményesen és azon kívül (iskolai), mozi- és videovetítési szolgáltatás, egyéb kulturális szolgáltatás: (cirkusz)
  • igazgatási szolgáltatások
államhatalmi: (kormány, minisztériumok, önkormányzatok, jogszolgáltatás: bíróság, ügyészség.

Kiegészítő szolgáltatások[szerkesztés]

Helyváltoztatási szolgáltatások[szerkesztés]

  • Közlekedési szolgáltatások: személy- és áruszállítás, vezetékes továbbítás.

Pénzügyi szolgáltatások[szerkesztés]

  • banki szolgáltatások
Bankszámlák nyitása, vezetése, értékpapírok kibocsátása, forgalmazása, vállalkozásokban való részvétel, tőkekihelyezés, kezességvállalás, bankgarancia, valutaváltás, devizaszámla-vezetés, befektetési tanácsadás, bankári szaktanácsadás, hitelezés.
  • ingatlanforgalmazás,

Postai és hírközlési szolgáltatások[szerkesztés]

  • postai szolgáltatások:
küldeményforgalom: gyorspostaszolgálat, csomagfelvétel és -kézbesítés, levélpostai küldemények felvétele, kézbesítése, címzett és címetlen nyomtatványok felvétele, kézbesítése.
Pénzforgalom: készpénzutalási megbízások, utalványok felvétele, kifizetése, takarékszolgálat folyószámlanyitás. Kereskedelmi tevékenység: postai, pénzügyi értékcikkek árusítása, lottó, hírlap, kereskedelmi áruk forgalmazása, biztosítási tevékenység ellátása, (élet, lakás, gépkocsi), előfizetői hírlap kézbesítése, lakáskasszaszerződés-kötések.

Turisztikai szolgáltatások[szerkesztés]

  • Elszállásolás
  • Vendéglátás
  • Programszervezés

Források[szerkesztés]

  • dr. Árvai József: A településfejlesztés elmélete és gyakorlata (hatvan, 1996) ISBN 963-04-5147-6

Külső hivatkozások[szerkesztés]