Ripač
| Ripač | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1316 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 261 m |
| Terület | 6,36 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 55″, k. h. 15° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 44° 45′ 55″, k. h. 15° 57′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ripač témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ripač (szerbül: Рипач) falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése[szerkesztés]
Bihács központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, az Una partján, a Bihácsi-mező délkeleti részén, az Una-szurdok kijáratánál fekszik. A mai település az Una folyó mindkét partján, valamint a Velika és a Mala otokon terül el.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[1] |
Népesség 2013[1] |
|---|---|---|
| Szerb | 339 | 5 |
| Bosnyák | 1297 | 1279 |
| Horvát | 12 | 13 |
| Jugoszláv | 70 | 0 |
| Egyéb | 6 | 19 |
| Összesen | 1724 | 1316 |
Története[szerkesztés]
Az Una Nemzeti Park egyik legnagyobb értéke a ripači régészeti lelőhely,[2] mely a falutól körülbelül 250 m-re, közvetlenül a Velika és a Mala otoka felett, az Una jobb partján, a Gradina nevű helyen található. Ez a hely a vaskorban az illír japod törzs kulturális központja volt. A japodok különféle kulturális eredményeket értek el ezen a területen, a szobrocskák megalkotásától és a cölöpházakból álló települések felépítéséig, amelyek Ripačon állt ősi telkepülés fő jellemzőivé váltak. Az ilyen települések kizárólag a vaskorra jellemzőek, és nem csak a Balkánon, hanem egész Európában is ritka jelenségnek számítanak, mivel ez a településtípus leginkább Észak-Európa területére jellemző.
Az ilyen típusú házak felépítésére jellemző, hogy a falakat általában a hosszanti és keresztirányú falak gerendáinak váltakozó fektetésével emelik. A gerendákat jellegzetes módon a végükön hornyokkal ellátva, kötötték össze. A tető jellegzetes formájú volt, építéséhez főként szalmát használtak. A fő táplálékforrás a hal volt, de különféle háziállatok maradványait is megtalálták.
Eddig égetett agyagból készült figuratív ábrázolások kerülek itt elő. A figurák megjelenése mellett szórványos kulturális és vallási motívumok is megjelennek. A sok lelet közül kiemelkedik az elágazó agancsú szarvas vésett feje. Maga a fej ábrázolása tökéletes, míg a nyak és a fej többi részének ábrázolása idealizált. Ripačon találtak egy kígyóábrázolást is, amely egy hullámos testű edénytöredéken található. Ez az egyetlen ilyen ábrázolás kerámián, mert a fémen és kőtárgyakon sokkal gyakrabban fordulnak elő ilyen típusú kígyó ábrázolások. Ezen ábrázolásokon kívül a szakemberek különös figyelmet fordítanak a terrakotta – agyag istenábrázolások tanulmányozására, melyek közül hetet Ripač településen találtak. Ezeknek a leleteknek a többsége a szarajevói Nemzeti Múzeumban található, míg a mások a bihácsi Pounja Múzeumba kerültek.
Maga a feltárt település ma elhagyatott állapotban áll, és szinte már nincs funkciója, a cölöpházak maradványai pedig az időjárási viszonyoknak való kitettség, valamint az emberi hanyagság miatt lassan kezdenek tönkremenni. Az ókori mozgatható anyagok, köztük a Velika otoka környékén elszórtan elhelyezkedő hat 2-4. századi római érme, valamint az ókori fal egy része azt bizonyítja, hogy a szigeten volt legalább egy római kori épület.
_(14758911236).jpg)
A Velika otokon található egy négyzet alakú toronyszerű épület is, valószínűleg a 15. századi történelmi forrásokból ismert középkori Ripács várának maradványa. Az írott források 1408-tól említik ezt a várat. 1408-ból való Zsigmond magyar király oklevele, amelyben kiemeli a ripači bosnyákoknak az oszmánok elleni védelmében szerzett érdemeit. Abban az időben Ripač volt Hum zsupánság székhelye.
1431-ben Zsigmond király Ripács várát a Frangepánoknak ajándékozta, majd 1434-ben ismét megerősítette ezen adományát. 1527-ben Ferdinád király megbízásából a várat Jurisics Miklós vette birtokba, aki megerősítette jobbágyait kiváltságaikban. A 16. században a várban a várnagy irányítása alatt a királyi kincstárból fizetett zsoldosok szolgáltak. A várnak temploma is volt, mely a knini egyházmegye irányítása alá tartozott. A török hódítás előtt a vár Bihács előváraként funkcionált. 1592-ben Bihács elfoglalásával Ripács is török uralom alá került. A várat és a települést Bécs és Bihács ostromáig gyengén védte őrség. A várat 1697-ben említik utoljára a történelmi dokumentumok,[3] amikor Batthyány Ádám horvát bán és Auersperg császári tábornok ostrom alá vette. A várat 1833 és 1838 között végleg elhagyták.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ripač egyik nevezetessége a régi mecset, amely az oszmán korból származik. Az 1942-ben a második világháború idején a mecsetet felgyújtotta egy helyi ortodox nő, aki beismerte tettét. A mecsetet a helyi gyülekezet újjáépítette, felszentlése 2023 augusztusában történt.[4]
- Gradina őskori és ókori régészeti lelőhely. 1975-ben Branka Raunig végzett itt szondázó régészeti feltárást, melynek során vaskori település és temetője került elő. Korábban véletlenül került elő itt egy az i. e. 8. századból származó csontvázas sír. A feltárás során 19 hamvasztásos sír került elő az i. e. 650 és i. e. 110 közötti időszakból. A leletek egy része az i. e. 650 és i. e. 500 közötti időből az Una völgyében fekvő japod település idejéből származik. A számos ókori lelet mellett a középkori vár alapfalaira is rábukkantak.[5]
- Ripács egykori várának területe mára teljesen beépült, a várnak felszíni nyoma nem maradt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika "Službeni glasnik BiH", broj 32/03. -Arheološko područje Ripač u selu Ripač kod Bihaća
- ↑ Várak és várheyek a Kárpát-medencében – Ripać, Ripács. varak.hu . (Hozzáférés: 2023. december 22.)
- ↑ Ripač u Bihaću sve privlačniji za turiste: Obnovljena stara džamija koju je 1942. zapalio lokalni pravoslavac. faktor.ba . (Hozzáférés: 2023. december 22.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ripač című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
