Zavalje
| Zavalje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 387 m |
| Terület | 24,93 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 46′ 48″, k. h. 15° 50′ 31″Koordináták: é. sz. 44° 46′ 48″, k. h. 15° 50′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zavalje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zavalje horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése[szerkesztés]
Bihácstól légvonalban 4, közúton 7 km-re délnyugatra, a Zavaljska draga nevű vízfolyás mentén fekszik. Korábban Horvátországhoz tartozott, de a második világháború utáni határváltozások után Bosznia-Hercegovina területére esett.[1]
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 7 | 1 |
| Bosnyák | 0 | 8 |
| Horvát | 183 | 58 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 2 | 5 |
| Összesen | 198 | 72 |
Története[szerkesztés]
A zavaljei plébánia területe az ún „Novoselija” Lika legnagyobb részével ellentétben nem 1689-ben szabadult fel fel, hanem 1791-ig török fennhatóság alatt maradt. A falu területe az 1791-es szisztovói békével került a Habsburg Birodalomhoz, amikor Törökország kiürítette az akkori osztrák határmente sekély zónáját. Ez a zóna Cetinjétől Srb területéig terjedt, szélessége 15-20 kilométer volt. A zóna muzulmán lakossága a mai Bihács környékére költözött, a kis számú nem muszlim lakosság egy részével együtt. Helyükre likai telepesek érkeztek, akik katolikus és ortodox vallásúak is voltak. A horvátok között voltak ősi bunyevacok Krmpotból és Ličből, Kranjacik a Gorski Kotar kaj nyelvjárású részeiről, valamint régi likaiak. A horvátok egyik nagyon sajátos csoportja a „megkeresztelt törökök”, akik Lika azon iszlám lakosságának leszármazottai voltak, akik az 1689-es felszabadulás után nem hagyták el a lakóhelyüket, hanem elfogadták a katolikus hitet. Lika középső részének lakói a Plješevica-hegy alatti erődítmény mellett telepedtek le. A falu hamarosan kifejlődött és a korenicai plébánia faluja lett, majd 1796-ban önálló plébánia lett. Először egy fatemplom épült, amelyet a törökök az egyik rajtaütés során 1809-ben felégettek, majd 1816-ban egy új téglatemplomot szenteltek fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére. 1817-ben Zavaljében a törökök megpróbáltak kirabolni egy áruraktárt, de a krajnai katonák visszaverték őket. 1818-ban plébániaházat építettek. 1833-ban a török elleni védekezés érdekében a település köré kőfalat építettek lőrésekkel és ágyúkkal. A falu 1836-ban elemi iskolát, 1874-ben távírót kapott. 1857-ben a falunak 457 lakosa volt, mind katolikus horvátok. 1884-ben vízellátó rendszert építettek ki két ma is meglévő kúttal. 1878-ban a katonai határőrvidék megszüntetésével Lika-Korbava vármegye Korenicai járásának része lett.[3]
Az 1910-es népszámlálás szerint Zavaljét a 772 lakosú Zavaljére és a 351 lakosú Međudražjére osztották fel, összesen 1133 lakos élt Zavaljében, ebből 1074 horvát és 59 szerb. 1918-ban az új Szerb-Horvát Szlovén Királyság része lett. Az 1921-es népszámlálás szerint Zavalje község (Veliki és Mali Skočaj, Međudražje, Zavalje, Veliki és Mali Baljevac falvakkal) a Korenicai járáshoz tartozott, és 3024 lakosa volt, ebből 2565 horvát és 459 szerb. 1925-ben az új közigazgatási felosztásban a Száva banovina Korenicai járásához tartozott.
A második világháborúban sok lakos veszett oda. 1947-ben a szomszédos horvát falvakkal együtt Bosznia-Hercegovinához csatolták. Az 1950-es években tovább folytatódott az elvándorlás, a hatvanas években pedig a zeljavei katonai repülőtér építése miatt Malit és Veliki Baljevacot lakoltatták ki. A zavaljeiek, bár 1947 óta Bosznia-Hercegovinához tartoznak ma is likainak tartják magukat. Az Assisi Szent Ferenc plébánia a 80 családdal ma is a horvát Gospić-Zenggi egyházmegyéhez tartozik, amelyhez Zavalje mellett a környező Veliki és Mali Skočaj, Međudražje, Veliki és Mali Baljevac, valamint Vučjak települések is hozzá tartoznak.[4]
1994 novemberében a zavaljei plébánia összes faluját felgyújtották. A plébánia népét elüldözték, a plébániatemplomot megrongálták. 1995 augusztusában, amikor a horvát hadsereg felmentette az ostromlott Bihácsot, a zavaljai plébánia területe is felszabadult a megszállás alól. A délszláv háború után bosnyák lakosság jött és nyaralókat épített itt. Az összes ház körülbelül egyharmada elhagyatott volt. 1836-tól itt működött Bihács környékén az első iskola, mivel Zavalje akkor Ausztria-Magyarországhoz tartozott. Ma nincs iskola, a gyerekek Bihácsba járnak iskolába, az egykori bolt és posta is zárva van, csak a templom van még meg.[4]
Kultúra[szerkesztés]
A zágrábi „Plješevica Lika” csoport 1998-ban alakult, a zavalje plébánia egykori lakosaiból. A csoport Kelet-Lika azon lakosait tömöríti, akik körülbelül hatvan éve költöztek Zágrábba, ahol azzal a céllal gyűltek össze, hogy megőrizzék szülőhelyük folklór örökségét. Az elmúlt évek során Horvátországban és külföldön számos folklórbemutatón szerepeltek. Minden nehézség ellenére sikerült rekonstruálniuk a népviseletet, és 4 CD-re rögzíteni azokat a likai dalokat, amelyeket ifjúkorukban énekeltek. Külön örülnek annak, hogy 18 éve rendszeresen fellépnek az otočaci Lika Folklór Fesztiválon, ahol a többi likai népi együttessel egyenrangúan lépnek fel. A csoportot alapítása óta Martin Hećimović vezeti.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1816-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Lički vremeplov. vrilo-mudrosti.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- ↑ a b Tri ličke župe u dvjema državama - Od pustošenja do duhovne blagodati. glas-koncila.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- ↑ LIS "Plješevica". zafaz.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zavalje című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
