Orašac (Bihács)
| Orašac | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1356 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 372 m |
| Terület | 19,73 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orašac témájú médiaállományokat. | |
Orašac falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bihács központjától légvonalban 26, közúton 32 km-re délkeletre fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[1] |
Népesség 2013[1] |
|---|---|---|
| Szerb | 49 | 1 |
| Bosnyák | 2498 | 1347 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 11 | 0 |
| Egyéb | 15 | 7 |
| Összesen | 2574 | 1356 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Orasac várának építési ideje és építtetője nem ismert. először 1437-ben említik, ekkor a vránai johannita perjelség birtoka volt.[2] Az Oszmán Birodalom a 16. században szállta meg ezt a területet. A vár alatti falu valószínűleg még a középkorban a vár szolgálófalujaként jött létre. A török időkben Orasac az osztrovicai kapitányság része volt. A 60 főnyi őrségből és parancsnokból álló legénységet egy dizdar vezette. A török vár 1703 és 1730 között épült, egy középkori torony felhasználásával, mely még a középkori horvát állam idejéből származik, amely a Hum zsupániához tartozott. Ma romokban áll, és még a torony maradt fenn mindig a legjobb állapotban. A várat dizdárok irányították. 1833-ban még 3 ágyú állt itt.[3][4]
Ma a helyiek hízómarha-tenyésztéssel, tejtermeléssel foglalkoznak, 1500 m2-en pedig üvegházak találhatók. A rossz minőségű, kavicsos utak azonban megnehezítik a lakosok számára még azt is, hogy a házukhoz vagy a mezőgazdasági területeikhez eljuthassanak.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Orasac várának maradványai az Una jobb partjától kissé távolabb, egy meredek magaslaton állnak állnak. Középkori része a hengeres toronyból és egy a hegy alakját követő, közel ovális alakú falból áll, mely egy udvart vesz körül. A három emeletes torony mai magassága 13,5 méter, az eredeti magasság mintegy 16 méter lehetett. A török időkben a várat egy északnyugati irányba nyúló udvarral és egy négyszög alaprajzú kaputoronnyal bővítették. A kaputorony emeletén egy kis dzsámit alakítottak ki. A hengeres torony és a kaputorony maradványai ma is magasan állnak.[2]
- A falu középkori templomának helyét beazonosították. A körülötte fekvő temetőből 13 db sírkő fennmaradt, a templom vélhető helyét azonban csak a területén látható építőanyag törmelék alapján lehetett meghatározni.[5]
- Határában egy magaslat platóján, melyet Crkvinának neveznek kisméretű őskori erődítmény maradványai találhatók. A kőfalak egy 10x15 méteres, feltehetően vaskori építményt határoltak. Bár a helyet Crkivinának nevezik, mely egykori templomra utalna, ennek semmilyen nyoma nem található.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bihać" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2023. december 16.
- 1 2 "Orasác, Bosznia-Hercegovina, Bosznia történelmi vármegye, Dizdarević kula". varak.hu. Hozzáférés: 2023. december 21.
- ↑ Hamdija Kreševljaković -STARI BOSANSKI GRADOVI
- ↑ "Fortresses - The medieval town of Orašac". npuna.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. december 21.
- ↑ "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. január 12.
- ↑ "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. január 13.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Orašac (Bihać) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

