Gornji Tiškovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Tiškovac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
kantonUna-Szanai
községBihács
Jogállásfalu
Irányítószám77206
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség25 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság751 m
Terület22,59 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 15′ 57″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 15′ 57″, k. h. 16° 12′ 00″
SablonWikidataSegítség

Gornji Tiškovac (szerbül: Горњи Тишковац) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése[szerkesztés]

Bihács központjától légvonalban 64, közúton 147 km-re délkeletre, Drvartól légvonalban 18, közúton 66 km-re délnyugatra fekszik. Trubartól délre, a drvari terület déli részén található, Bosanski Grahovo irányában. Ahhoz, hogy ennek a helynek a lakói eljussanak községük (Bihać) központjába, egy másik község (Drvar) központján kell áthaladniuk és 147 kilométert kell megtenniük. Gornji Tiškovac Una-Sana kantonhoz tartozik. Tiškovac egykor egy falu volt. Ma három részre oszlik. Két rész közigazgatásilag Bosznia-Hercegovinához, és a daytoni békeszerződés óta azon belül is két különböző kantonhoz tartozik, a harmadik rész pedig már Horvátország területén található. Gornji Tiškovactól néhány kilométerre délre található Donji Tiškovac, amely a 10-es számú kantonhoz tartozik, melynek Livno a székhelye. A Butižnica folyó túlpartján, a szomszédos Horvátországban található Tiškovac Lički falu, amely Zára és Šibenik-Knin megye határán található (amely egyben Lika és Dalmácia határa is ezen a szakaszon). Tiškovac Ličkibe csak Gornji Tiškovacból lehet bemenni.

Népessége[szerkesztés]

Lakossága 2013-ban 25 fő volt, teljes egészében szerb etnikumú.

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[1]
Népesség
2013[1]
Szerb 140 25
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 0 0
Összesen 141 25

Története[szerkesztés]

Az 1875-78-as hercegovinai felkelés idején Tiškovac község jelentős csaták színhelye, a Nemzetgyűlés, valamint az Ideiglenes Boszniai Kormány átmeneti székhelye volt. Két nemzetgyűlést is tartottak Tiškovacon, az első nemzetgyűlést 1877-ben a régi naptár szerinti ortodox Mihály-napon, szeptember 29-én, azaz az új naptár szerint október 12-én[2] tartották a Tiškovac községhez tartozó Kravjakban, míg a második nagygyűlést a régi naptár szerint február 23-án, azaz az új naptár szerint március 8-án[3]tartották a falu központjában. A második nemzetgyűlésen Vasa Vidovićtyal a tiškovaci felkelő Golub Babićot választották küldöttnek a berlini kongresszusra (1878) együtt, de a Szerb Fejedelemség nyomására, hogy jelenlétével ne váltson ki haragot az Osztrák–Magyar Monarchiában, végül nem ment el Berlinbe.[4]

1996-ig Tiškovac község közigazgatásilag Drvar községhez tartozott, a délszláv háború alatt pedig a Boszniai Szerb Köztársaság része volt, de később az akkori Bosnyák-Horvát Föderáció hatóságai számos környező szerb faluval együtt Bihács városához csatolták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
  2. Зборник радова, 34. o.
  3. Теиновић 2006, 92. o.
  4. Bratislav Teinović, 2006 -SRPSKI USTANAK U BOSNI 1875-1878

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Горњи Тишковац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]