Papari
| Papari | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 511 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 3,87 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 15° 48′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 15° 48′ 04″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Papari falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése[szerkesztés]
Bihácstól légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a horvát határ mellett fekszik. A település 414 m magas Izačićka glava alatt, a baljevac-željavai terasz, valamint a Mriježnica és Jaruga patakok közötti enyhe lejtőn alakult ki. Vízzel a Jaruga időszakos mellékvize, a Jasika-patak látta el, ami azt jelentette, hogy víz az esős időszakban volt, de ahogyan ez megszűnt, kiszáradtak a források is. A település régen egy muszlim és egy ortodox részre oszlott. A muszlimok lakta részének házai a falu két, egymást keresztező útja mentén sorakoztak, míg az ortodoxok lakta rész házai szétszórtan, a Jaruga-patak két oldalán álltak. Négy településrésze: Jaruge, Selimanovići, Zečići és Šumar Selo volt.[1]
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 99 | 1 |
| Bosnyák | 485 | 486 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 9 | 0 |
| Egyéb | 0 | 23 |
| Összesen | 588 | 511 |
Története[szerkesztés]
A falu utcás részétől nem messze épületmaradványok találhatók, mely helyet „Crkvinának” nevezik és a hagyomány szerint a török hódítás előtt templom állt ott. A falu a karlócai béke után települt be Likából érkezett családokkal. Ekkor érkeztek a Selimanović, a Salčinović, a Jakupović és a Šumar család ősei. Később a környező településekről újabb családok települtek be. Az ortodox családok részben az osztrák-magyar megszállás előtt, részben utána érkeztek. A lakosság főként mezőgazdaságből élt, de sokan vándoroltak ki Amerikába is.[1] A szerb lakosság a boszniai háború végén menekült el.
Nevezetességei[szerkesztés]
A középkori falu templomának maradványa.[1] Az egykori templomra már csak némi építőanyag törmelék emlékeztet. A helyet az idősek Grčka crkva (azaz görög templom) néven ismerik. Václav Radimsky azonosította a középkori templom maradványaként 1893-ban.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
További információk[szerkesztés]
|
Ez a bosznia-hercegovinai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
