Ostrovica (Bihács)
| Ostrovica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 432 m |
| Terület | 5,15 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 34′, k. h. 16° 04′Koordináták: é. sz. 44° 34′, k. h. 16° 04′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrovica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ostrovica falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése[szerkesztés]
Bihács központjától légvonalban 33, közúton 41 km-re délkeletre, az Una bal partján, Kulen Vakuftól nyugatra fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[1] |
Népesség 2013[1] |
|---|---|---|
| Szerb | 22 | 0 |
| Bosnyák | 140 | 11 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 162 | 11 |
Története[szerkesztés]
A település a felette emelkedő hegyen álló várról kapta a nevét, mely több részből, egy őskori, egy középkori és egy oszmán várból áll.[2] A történelem előtti erődből máig fennmaradtak védősánc maradványainnak egyes részei. Osztrovica középkori erődje a 15. században épült. A középkorban az Una folyó felső folyásának legerősebb vára volt. Engel Pál szerint Zsigmond magyar király 1405-ben ostrommal foglalta vissza Hervoja bosnyák fejedelemtől.[3] A horvát Lapac megyéhez tartozott, és a Karlovics nemzetég birtoka volt. 1523 decemberében a vár az oszmán közigazgatás alá került, és 1878-ig oszmán helyőrség állomásozott benne. Fontosságát és méretét jelzi, hogy a 16. század folyamán 60 lovasból és 150 gyalogosból álló őrség volt benne. Az 1699-es karlócai béke béke után ezen a területen alakult meg a Osztrovica kapitánysága. A várkapitánysághoz tartozott az Una folyó felső folyásának mindkét oldala, a forrástól mintegy 15 km-re, mely a mai Kulen Vakuf alatt húzódott magában foglalva Orašac, Havala, Džisr-i-kebir, Palanka Covka és Donji Lapac településeket.[4] A vár parancsnoka egy dizdar, majd 1699 és 1791 között egy kapitány volt. A várat 1560-ban, 1698-ban, 1737-ben, 1789-ben és 1834-ben is ostromolták. Többször (1766-ban, 1777-ben és 1791-ben) javították, még 1838-ban is jó állapotban volt.[5]
Ostrovica falu 1775-ben már biztosan lakott volt. Az utóbbi időben Ostrovica túlnyomórészt muszlim település, tucatnyi szerb házzal, amelyek az 1875-1878-as boszniai-hercegovinai felkeléstől 1910-ig terjedő időszakban költöztek Ostrovicába.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A várat a lankásabb oldalon védősánc, a másik oldalon pedig meredek szikla védte. A leginkább megközelíthetetlen része az északkeleti oldal volt, melynek 282 m hosszú és 211 m széles sáncai ma is felismerhetők. Az erőd nyugati fala alatt vizesárok húzódott. A nyugati oldalon egy 14 m hosszú és 6 m széles épület alapfalai találhatók. A bejárat a nyugati oldalon van. A nép ezt templom maradványának tartja, melyet „Ostrovičkának” vagy „grčka crkvinának” (görög templom) nevez. Az erőd fejlesztése és bővítése az oszmán uralom alatt is folytatódott. A főbejárat délről, a másodlagos bejárat északról volt. A 18. században a várat négy toronnyal és két tabiával bővítették és erősítették meg.[4]
- Ljutica Gradina őskori erődítmény maradványai egy különálló magaslat tetején találhatók. A sáncok egy ovális platót kerítenek, melynek legnagyobb szélesége 118 méter. A maradványok a feltételezések szerint a bronzkorból és a vaskorból származnak.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Stari grad Ostrovica - Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika
- ↑ Osztrovica. varak.hu . (Hozzáférés: 2023. december 17.)
- ↑ a b Utvrde (bosnyák nyelven). npuna.com . (Hozzáférés: 2023. december 17.)
- ↑ Privremena lista nacionalnih spomenika – Ostrovački grad, općina Bihać. old.kons.gov.ba . Povjerensto za Očuvanje Nacionalnih Spomenika. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ Поријекло Српског Православног становништва села Калати и Островице код Кулен Вакуфа. (Hozzáférés: 2023. december 21.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostrovica című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
