Velika Gata
| Velika Gata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1094 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 383 m |
| Terület | 10,66 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 04″, k. h. 15° 49′ 16″Koordináták: é. sz. 44° 55′ 04″, k. h. 15° 49′ 16″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velika Gata falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése[szerkesztés]
Bihács központjától légvonalban 12, közúton 16 km-re északra a Horvátország felé vezető izačići határátkelő közelében található. A hely másik neve Gata Ilidža. A Gata szó azt jelenti, hogy kád, a török Ilidža (Ilica) név pedig azt jelenti, hogy fürdő. Velika Gata a Bisovac hegyétől a Kordun határáig húzódó dombos vidéken terül el. Régi településrészei a Bisovac alatt található Srpska Gata, a Korana felé található Čerkezovac, a karsztsíkságon fekvő Brezik, valamint a Rujnicáig húzódó Rastovača. Egykor Mala Peća és Bugar falvak is ide tartoztak.[1]
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 58 | 1 |
| Bosnyák | 603 | 451 |
| Horvát | 2 | 9 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 3 | 42 |
| Összesen | 1382 | 1094 |
Története[szerkesztés]
A Gata környéken, valamint az egész Bihácsi mezőn a római kultúra és a mindennapi élet számos maradványa található. Itt élt az illír japodi törzs, amely különféle víz- és forráskultuszokat ápolt, ebből fejlődött ki a római fürdő agglomeráció.[3] A rómaiak ideérkezésével a forrást elfalazták és fürdőként használták, ami minden római tartományban gyakori módszer volt. A római kultúrában és társadalmi életben a fürdők különleges helyet foglaltak el, amelyet hódításaik és gyarmatosításaik során sem adtak fel. A fürdő építésekor kihasználták a víz gyógyászati tulajdonságait, mellyel a rómaiak leggyakrabban megszüntették a torokgyulladással és ízületi gyulladással, valamint a túlzott evés-ivás következményeivel kapcsolatos panaszokat, és ezzel a római közösségben egy új rekreációs és szociális központ jött létre.
Gatáról az első írásos emlékek a 13. századra nyúlnak vissza. Területén két középkori templom alapja is megtalálható, az egyik Čerkezovacon a Koranánál fekvő Gavranić Brodnál, a másik a Kamenjak hegy alatt.[1] A föld alkalmasabb állattartásra, de a lakosság a túlzsúfoltság miatt inkább mezőgazdasággal foglalkozott.[1]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Velika Gatán termálvizes források találhatók. A termálvíz hőmérséklete 32-39 °C, ásványtartalma 1327-1491 mg/l. Ezt a területet mérsékelt hegyvidéki éghajlat jellemzi, míg a környező területek éghajlatára a forró, száraz nyarak, és a csapadékos és hideg telek jellemzők, így a termálvizek párologtatása miatt Gata még a tél közepén is oázisnak tűnik a sivatagban. A természeti viszonyok egy egészségügyi intézmény – a Gata Spa – megnyitását is lehetővé tették.
- A Kamenjak-hegy alatt késő középkori keletelt templom alapfalai találhatók, melynek hosszúsága 11 méter, szélessége 8 méter.[4]
- A Čerkezovac nevű településrészen egy a helyeik által Grčka crkvának, azaz görög templomnak nevezett másik középkori templom maradványai láthatók. Hosszúsága 11 méter, szélessége 6,5 méter volt, apszisa a keleti végében található. Az apszisban egy 14.-15. századi sírkövet is találtak. A templom helye máig feltáratlan.[4]
- Krnja nevű településrészén egy domináns magaslat platóján őskori, ókori és középkori erődítmény maradványai találhatók. A maradványok egy 120x80 méteres területet határolnak. Ennek a déli szélén állt az őskori erőd. Északnyugati sarkában találhatók a római kori erőd maradványai, melynek központi épülete egy 10x7 méteres torony volt. M. Karanović ezen a helyen határozta meg a középkori, 1563-ban lerombolt Toplički Turanj nevű erőd maradványait is. A helyszínen Václav Radímsky (1893) és M. Karanović (1925) végzett feltárásokat.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 25.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Alojz Benac-Đuro Basler-Borivoj Ćović-Esad Pašalić-Nada Miletić-Pavao Anđelić -Sarajevo, 1966 -KULTURNA ISTORIJA BOSNE I HERCEGOVINE
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 11.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Velika Gata című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
