Komszomolszk-na-Amure

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Komszomolszk-na-Amure (Комсомольск-на-Амуре)
Комсомольск-на-Амуре Дом со шпилем.jpg
Komszomolszk-na-Amure címere
Komszomolszk-na-Amure címere
Komszomolszk-na-Amure zászlaja
Komszomolszk-na-Amure zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyHabarovszki határterület
Polgármester Andrey Viktorovich Klimov
Irányítószám 681000–681999
Körzethívószám 4217
Testvérvárosok
Lista
  • Csiamusze
  • Kamó
Népesség
Teljes népesség249 810 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+10
Elhelyezkedése
Komszomolszk-na-Amure (Oroszország)
Komszomolszk-na-Amure
Komszomolszk-na-Amure
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 33′, k. h. 137° 00′Koordináták: é. sz. 50° 33′, k. h. 137° 00′
Komszomolszk-na-Amure (Habarovszki határterület)
Komszomolszk-na-Amure
Komszomolszk-na-Amure
Pozíció a Habarovszki határterület térképén
Komszomolszk-na-Amure weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komszomolszk-na-Amure témájú médiaállományokat.

Komszomolszk-na-Amure (oroszul: Комсомольск-на-Амуре) város Oroszország távol-keleti részén, Moszkvától 8825 km-re, az Amur partján. A Habarovszki határterület második legnagyobb városa, a szovjet korszakban az orosz Távol-Kelet egyik legnagyobb hadiipari központja volt.

Neve arra utal, hogy a várost kezdetben komszomolisták mozgósításával építették.

Lakossága: 263 906 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Habarovszki határterület déli részén, Habarovszktól 348 km-re északkeletre (autóúton 404 km-re), az Amur alsó folyásának partján helyezkedik el, az Ohotszki-tenger partjától kb. 300 km-re. Nyugat felé magas hegycsúcsokra látni, keleten a Szihote-Aliny előhegyei sorakoznak. Az Amur itt 1,5 – 2,5 km széles, és ezen a szakaszán 20 km széles ártere van. A város a bal part mentén több mint 30 km hosszan húzódik.

Vasúti csomópont a Szovjetszkaja Gavany tengeri kikötőig vezető Bajkál–Amur-vasútvonalon (rövidítve: BAM), és dél felé vasútvonal köti össze a transzszibériai vasútvonallal. A város mellett vezet át az Amuron a BAM hídja, mely egyben közúti híd is.

Komszomolszk két részből áll, melyeket a kis Szilinka folyó és a tajga sávja választ el egymástól, és egy 7 km hosszú autóút köt össze. Az egyik a központinak nevezett nagyobbik rész, ahol a hajógyár is van, a másik Dzjomgi, mely a repülőgépgyár körül alakult ki. Ennek megfelelően közigazgatásilag is két részre tagolódik: a Központi közigazgatási körzetre és a Lenin közigazgatási körzetre (Dzjomgi). Lényegében azonban mindkettő önálló város. A Központi közigazgatási körzet városmagjában a sztálini időszak négyemeletes, dekoratív homlokzatokkal készült házai állnak, a későbbi időkben létesített negyedekben 8-12 emeletes lakóépületek magasodnak.

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata alapvetően kontinentális, de a Csendes-óceán viszonylagos közelsége miatt nyáron a monszun éghajlat érezteti hatását. A januári középhőmérséklet -28,9 °C, a júliusi 25,7 °C; az évi középhőmérséklet -0,7 °C. A csapadék évi mennyisége eléri az 570 mm-t.

Történeti áttekintés[szerkesztés]

Permszkoje falu. F. F. Baganc rajza, 1866
A város bejárata (1937)

A várost az orosz Permszkoje falu és a nanajok Dzjomgi (Дзёмги) nevű települése helyén létesítették és 1932-ben alapították. Alapítását az orosz Távol-Kelet hadiiparának sürgős megteremtése indokolta.

A Kínai-keleti-vasútvonal elfoglalása és a szovjet-kínai konfliktus és miatt 1930-ban a szovjet vezetés elhatározta a Távol-Kelet fejlesztését, a hadiflotta sürgős megerősítését és hajógyár létesítését. Kezdetben a gyárat az Amur és az Usszuri találkozásánál akarták felépíteni, de Japán mandzsúriai agressziója miatt (1931 őszén) a kínai határtól jóval távolabbi helyet választották. 1932 januárjában döntöttek a Bajkálontúli Vasútvonalról (a mai transzszibériai vasútvonalról) leágazó szárnyvonal megépítéséről (egy régi, 1910-ben készült terv alapján) és februárban a hajógyár építéséről Permszkoje faluban, valamint áprilisban döntés született egy repülőgépgyár létesítéséről a közeli Dzjomgiban. A repülőgyár építési területét azonban hamarosan elöntötte az ár, ezért átköltöztették a tajga mélyére (a Dzjomgi nevet megtartva), így a két településrész több km-re került egymástól.

Permszkojeból hivatalosan már 1932-ben Komszomolszk-na-Amure néven város lett, de a hajógyár alapkövének letételétől, 1933. június 12-től számítják a város születését. A következő év nyarán lerakták a repülőgyár alapkövét, és az első gép, Andrej Tupoljev tervezése 1936-ban hagyta el a gyárat. Az 1930-as években újabb nagy ipari üzemek épültek, köztük az Amursztal kohászati gyár és az ólom akkumulátorokat előállító üzem.

Az építkezésekhez mozgósították a Komszomol ifjúsági szervezet hálózatát is. Az első építők sátrakban és barakokban laktak, majd elszórt kis telepek alakultak ki, de a népesség nagyon gyorsan növekedett. Az építkezéseken a szakembereken és az önkénteseken kívül legnagyobb számban a Gulag foglyainak (Nyizsnye-Amur Lag, DalLag) és a különböző okokból otthonukból tömegesen kitelepítettek (az ún. szpec-pereszelenci) munkáját vették igénybe. (1933-ban csupán a hajógyár és körzete építésére tízezer Gulag-foglyot irányítottak).[3] 1934-ben városépítési terv készült, amely 3-400 ezer fős várossal számolt. Elkezdődött a városközpont kialakítása, de még sokáig szétszórt, egymástól a tajga sávjával elválasztott telepek is alakultak. 1937-ben elkészült a két városrészt, Dzjomgit és Permszkojet összekötő út.

A világháború idején azután minden erőt a vasút- és gyárépítkezések befejezésére, illetve a haditermelésre fordítottak. Az itteni repülőgépgyárban szerelték össze a háború idején a szovjet légierő több mint 2700 darab Il–4-es távolsági bombázóját.[4] Szahalinról kőolajvezetéket építettek, befejezték az Amursztal kohászati üzem és az olajfinomító építését, lerakták a tengeri kikötőhöz vezető vasútvonalat, melyre a hadseregnek szüksége volt a partok és Szahalin védelmében.

A háború utáni időszakban több könnyű- és élelmiszeripari vállalat alakult. Az 1960-as és 1970-es években nagyobb lendületet vett az építőipari tevékenység, az út- és lakásépítés. A BAM vasútvonal teljes befejezésével a város nagy vasúti csomópont lett, az Amur vasúti hídját 1975-ben adták át.

Komszomolszkot a szovjet időkben 700 ezer fős nagyvárossá akarták fejleszteni (2005-re), a Szovjetunió felbomlása és az azt követő válság ezt megakadályozta. A gazdasági életet meghatározó nagy hadiüzemek megrendelés nélkül maradtak. A városba áttelepülők korábbi újabb és újabb hulláma helyett megkezdődött a lakosság elköltözése. Ez a folyamat a 21. században is tart.

Gazdaság, közlekedés[szerkesztés]

Szuhoj Superjet 100 gépek a repülőgépgyárban

Gazdasági életét a nehézipari és a hadiipari termelés túlsúlya jellemzi. Ide tartozik a repülőgépgyártás, a hajógyártás, az acél- és vaskohászat (Amursztal), a gépipar (Amurlitmas, ), a kőolajfinomítás, stb.

A város gazdaságát keletkezésétől fogva meghatározza a hajógyár és a repülőgépgyár működése. A korábban Jurij Gagarinról elnevezett repülőgépgyár, mai nevén Komszomolszki Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés (rövidítve KNAAPO) készíti többek között a Szu–33 vadászrepülőgépeket és a Szu–35 nehéz vadászbombázókat, valamint a PAK FA ötödik generációs vadászbombázót. A 21. században tevékenységét a polgári repülőgépgyártás területére is kiterjesztette (Szuhoj Superjet 100 regionális utasszállító).[5]

A hajógyárban elsősorban hadihajókat építenek, de polgári célú megrendeléseket is teljesítenek. Az 1960-as években itt készültek az elsőgenerációs atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárók. Itt kezdték építeni a Nyerpa atommeghajtású vadász-tengeralattjárót is; a civil termelésre átálláskor leálltak vele, de 2004-ben építését folytatták, és 2012-ben az indiai haditengerészet is „kapott” belőle.[6]

A világháború idején létesített és évtizedekig működött kénsavgyár és az indító-akkumulátorokat gyártó üzem – sok más iparvállalathoz hasonlóan – a 21. század első évtizedére megszűnt. A háború idején aknákat és torpedókat előállító Parusz nevű egykori földalatti üzem csarnokai romosan, üresen állnak.

Az Amursztalt ('amuri acél') a város harmadik meghatározó jelentőségű gyára volt. Eredetileg teljes ciklusú kohászati üzemmé akarták fejleszteni. 1936-ban kezdték építeni, de a háború miatt az eredeti tervtől eltértek és feszített ütemben megépítették a Martin-acél- és hengerművet, melyeket 1942-ben helyeztek üzembe. Az Amursztal az orosz Távol-Kelet egyetlen elektroacélt előállító üzeme (kb. két évtizeden át, 2017-ig Amurmetall néven működött). 2013-tól csődeljárás alatt állt, nagy adósságai miatt nehezen találtak rá vevőt. 2017 elején gazdált cserélt, a Torex cég tulajdona lett és visszakapta eredeti nevét.[7][8]

A Komszomolszki Olajfinomítót (Комсомольский нефтеперерабатывающий завод) a szahalini olajbányászatra alapozva kezdték építeni 1938-ban. A háborús körülmények között a tervezettnél korábban, 1942 telén, de kisebb kapacitással kezdett termelni, természetesen a front számára. A csővezeték építése a szahalini Oha-ból 1940-ben kezdődött; 1942-ben csak egy Amur menti faluig jutottak el, ahonnan hajón szállították a gyárba a nyersolajat. Teljes hosszában az olajvezeték 1962-re készült el, majd a második vezetékszál 1970-ben. A 21. század első évtizedében teljes rekonstrukciót végeztek a gyárban, jelentős műszaki fejlesztés is történt. A szahalini kőolajon kívül zömmel már a nyugat-szibériai mezők vasúton érkező nyersolaját dolgozzák fel.[9]

Közlekedés[szerkesztés]

Híd az Amuron

Az Amuron átívelő vasúti hídat 1975-ben nyitották meg és 1981-re közúti híddá bővítették. Egyvágányú vasúti pálya és kétszer egy sávos autóút vezet át rajta. 1975 előtt a folyón erre a célra épített kompok szállították át a vasúti kocsikat, télen pedig a keményre fagyott jégre fektetett síneken közlekedtek.

A polgári repülőtér a várostól kb. 20 km-re, Hurba település mellett épült. A védelmi minisztérium felügyelete alá tartozó katonai repülőtér különálló részlegeként működik és a nagy utasszállítók fogadására is képes.

Felsőoktatás, kultúra[szerkesztés]

A színház épülete (2014)
  • A Komszomolszk-na-Amurei Állami Egyetem elődjét esti tagozatos politechnikai főiskolaként alapították 1955-ben. Első épülete az 1958/59-es tanévre készült el. 1974-től nappali tagozatos képzésre tértek át. 1994-ben az intézmény műszaki egyetem lett, 2017 novembertől pedig Komszomolszk-na-Amurei Állami Egyetem.[10]
  • Amuri Humán-pedagógiai Állami Egyetem. Mai épületét 1936-ban kezdték építeni és 1954-ben adták át az akkor alapított tanárképző főiskolának. Az intézmény 1999-ben kapott egyetemi akkreditációt.[11]
  • A város színházát 1933-ban alapították és a Gulag foglyai építették. Az épületet a 2010-es években kívül-belül teljesen felújították és 2017 őszén nyitották meg újra.[12][13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar, 2017. július 31.
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
  3. Использование принудительного труда заключенных на "великих сталинских стройках" в Нижнем Приамурье (M. A. Kuzmina disszertációjának kivonata, 2004, orosz nyelven. Hozzáférés: 2019-07-19)
  4. Jubileum a Szuhojnál (Hsz.hu, 2016-04-26. Hozzáférés: 2019. 07. 19)
  5. A SuperJet sztori (Aerotech.hu, 2015-02-15. Hozzáférés: 2019-07-18)
  6. Új atom-tengeralattjárót állított hadrendbe India (Ma.hu, 2012-04-04)
  7. «Амурметалл» отплавили в «Торэкс» (Kommersant.ru, 2017-01-31)
  8. [1] (Amurstal.com, hozzáférés: 2019-07-21)
  9. Isztorija (Rosneft.ru,)
  10. [2] (knastu.ru, az egyetem portálja)
  11. [3] (amgpgu.ru, az egyetem honlapja)
  12. [4] (Interfax-russia.ru, 2016-02-29)
  13. [5] (Gubernia.com, 2017-12-04. Hozzáférés: 2019-07-21)

Források[szerkesztés]