Üzbégek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üzbégek
Afganisztáni üzbégek
Afganisztáni üzbégek
Teljes lélekszám
kb. 30 millió
Lélekszám régiónként
Régió
 Üzbegisztán 23 929 309 (2013)[1]
 Afganisztán 2 799 726 (2013)[2]
 Tádzsikisztán 1 210 236 (2013)[3]
 Kirgizisztán 980 000 (2009)[4]
 Oroszország 499 862[5]
 Kazahsztán 490 000[6]
 Szaúd-Arábia 300 000[5]
 Türkmenisztán 260 000[7]
 Ausztrália 80 000
 Pakisztán 70 133 (2005)[8]
 USA 50 795 (2014)[9]
 Törökország 45 000[10]
 Ukrajna 22 400[11]
 Kína 14 800[12]
 Mongólia 560[13]
Nyelvek
üzbég nyelv
Vallások
szunnita iszlám
Rokon népcsoportok
ujgurok, egyéb török népek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Üzbégek témájú médiaállományokat.

Az üzbégek (üzbégül Oʻzbek v. Ўзбек) közép-ázsiai török népcsoport, a térség legnagyobb lélekszámú etnikuma. Az üzbégek teszik Üzbegisztán népességének döntő többségét (kb. 80%-át), de jelentős kisebbséget alkotnak Afganisztánban, Tadzsikisztánban, Kirgizisztánban, Kazahsztánban, Türkmenisztánban, Oroszországban és Kínában is.[12] Számottevő üzbég közösség él Törökországban, Szaúd-Arábiában és Pakisztánban.

Megnevezésük eredete[szerkesztés]

Az "üzbég" ("özbek") szó eredete vitatott. Az egyik nézet szerint a legendás türk vezér, Oguz kagán vagy Oguz bég nevéből származik.[14] Mások szerint azt jelenti, hogy "maga ura", szabad ember (öz-maga; bég, bej, bek - úr). Egy harmadik nézet szerint az úz vagy oguz nép ura a szó jelentése.[15] A 12-13. században a kifejezés már megjelent személynévként. Leghíresebb képviselője az Arany Horda utolsó nagy kánja, Üzbég (Özbek, 1312-1340). A 14. század végén a Horda keleti részén létrejött egy nomád klánszövetség, amely a kán nevét vette fel, és tagjait is üzbégeknek kezdték nevezni.[16][17]

Származásuk[szerkesztés]

Hívai üzbégek

Az 5. század előtt a mai Üzbegisztán területén Szogdia volt található, ahol az iráni nyelvet beszélő szogdok éltek. A térség előbb az Óperzsa, majd a Szászánida Birodalomhoz tartozott. Az 5-6. században a Heftalita Birodalom, utána a Türk Kaganátus része volt. A 7-8 században a kínai Tang-dinasztia kiterjesztette uralmát Közép-Ázsiára, de itteni fennhatósága a 755-ben kezdődő An-Lusan felkelés miatt véget ért. A 9. században a türk Karahán-dinasztia uralkodott Transzoxánia fölött és ebben az időben a iráni nyelvű népek korábbi dominanciáját egyre inkább felváltotta a türk többség. A dinasztiához tartozó Szatok Bugra kán volt az első türk uralkodó, aki felvette az iszlám vallást és a közép-ázsiai lakosság hamarosan követte példáját. A 12. században az elkínaisodott karakitajok hódították meg Transzoxániát, akik kínai típusú kormányzást vezettek be. A 13- században a Karahánok államát megdöntötték a kara-kitajok vazallusai, a türk Hvárezmi-dinasztia.

A 13. századig a térség népességének jelentékeny hányada (talán többsége is) megmaradt iráni nyelvet beszélőnek; hozzájuk tartoztak a szogdok, baktriaiak, vagy akár a szaka-masszagéta népek leszármazottai. A kisebb lélekszámú, ám domináns helyzetben lévő türkök fokozatosan asszimilálták őket. A letelepedett, városi lakosság körében a térség lingua francá-ja, a perzsa vált általánosan elterjedtté.[18] A türk asszimilációt drámaian felgyorsította a mongol hódítás, amely során sok millió lakost (főleg városlakókat) öltek meg vagy szorítottak délebbre, a Pamír térségébe. A meghódított területen mongol dominanciájú államok jöttek létre, az Ural környékén az Arany Horda, Közép-Ázsia keleti felén a Csagatáj Kánság.

A mai üzbég nyelv a csagatáj nyelv leszármazottja, amely nevét Dzsingisz kán fiáról és az általa alapított államról kapta. A csagatáj nyelv a Timurida Birodalom idején terjedt el és utána, a mongol eredetű Sajbanida-dinasztia által uralt üzbég kánságok idején is tovább erősödött. A 16. század elején a magukat üzbégnek nevező nomádok kihasználva a Timurida Birodalom összeomlását, jókora területet hajtottak uralmuk alá és megalapították a Buharai és a Hívai Kánságokat. A nomád hódítók között a hagyomány szerint 92 nemzetség, klán érkezett, tőlük származtatják az üzbég népet (a nemzetségek nevei bizonytalanok, összesen 18, egymástól többé-kevésbé eltérő lista ismert róluk). A 18. század elején a Buharai Kánság válsága idején kiszakadt belőle a Kokandi Kánság. Ezek az önálló államok nagyban hozzájárultak az üzbég etnikum megszilárdulásához és általános elterjedéséhez. Idővel a hvárezmi és taskenti oázisok, valamint a Ferganai-medence népe is kezdte üzbégnek nevezni magát. 1820-ban a Buharai Emirátus 2,5 millió lakójából 1,5 millió vallotta magát üzbégnek.[19] A három üzbég államot a 19. század második felére Oroszország hódította meg.

Genetikai szempontból az üzbégek hűen tükrözik a kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő közép-ázsiai térség változatosságát. Az eredetileg irániak és egyéb indoeurópaiak által lakott régió olyan népvándorlásokat tapasztalt, amelyek alapvetően változtatták meg antropológiai jellegét. A genetikai vizsgálatok tanúsága szerint az üzbégek az irániak és a mongolok keveredéséből származnak.

Nyelv[szerkesztés]

Üzbég férfi 19. századi viseletben

Az üzbég nyelv a török nyelvcsaládba tartozik, az ujgurral együtt annak karluk csoportjába. 1928-ig a nyelv írásbelisége az arab íráson alapult, amelyet 1923-ban megreformáltak, hogy jobban illeszkedjék a nyelv hangtani sajátosságaihoz. 1928-ban latin ábécére tértek át, amelyet 1940-ben cirill betűkészlet váltott fel. Üzbegisztán függetlenné válásával 1992-ben ismét a latin ábécé vált hivatalossá.

Hagyományos öltözék[szerkesztés]

Az üzbég hagyományos öltözék ingből, széles szárú nadrágból és kaftánból állt, amelyet övvel vagy kendővel kötöttek meg derékon vagy szabadon hagytak. A férfiak a fejükön tübetejkát (kis kerek gyapjúsapkát), nemezsapkát, turbánt vagy prémsapkát; a nők pedig kendőt hordtak. A nők az utcára parandzsát (burkát) és lószőrből készített fátylat, csacsvant öltöttek. A lányok és a gyereket még nem szült asszonyok a hajukat számos (akár 40) kis copfba fonták, míg az idősebb nők két hajfonatot hordtak. Lábukra puha talpú csizmát húztak, amit szükség esetén bőrkalucsnival védtek.

Üzbég konyha[szerkesztés]

Manti (darált hússal töltött tészta) és jobbra plov

Az üzbég gasztronómia igen változatos, különböző zöldségeket, tejtermékeket, húst alkalmaz. Fontos szerepet játszanak a főleg búzalisztből (esetleg kukoricából vagy egyéb gabonából) sütött lepénykenyérek (obi-non, patir stb.) A főétkezésekhez tésztát, leveseket, rizsből (savlja) vagy hüvelyesekből (maskicsiri) készül kását fogyasztanak, amiket vajjal vagy növényi olajjal, aludttejjel, borssal, paprikával, különböző fűszernövényekkel (kapor, petrezselyem, koriander, bazsalikom) ízesítenek. A tejtermékek közé tartozik a katik (sűrű joghurt) a kajmak (magas zsírtartalmú tejszíntermék), tejföl, túró, szuzma (egyfajta kefír), pislok, kurt, stb. A húsok közül bárányt, marhát, baromfit fogyasztanak, ritkán lóhúst is. A gyümölcsöket főleg a szőlő, görög- és sárgadinnye, dió és mogyoró képviseli. Italként elsősorban teát fogyasztanak.

A legelterjedtebb üzbég étel a plov, a rizses hús.

Hagyományos sportok[szerkesztés]

  • kuras (török birkózás)
  • pojga (lóverseny)
  • ulak vagy kupkari (lovas küzdősport egy kecske birtoklásáért)

Források[szerkesztés]

  1. Population: 28,661,637 (July 2013 est.) [Uzbeks = 80%]. Central Intelligence Agency (CIA). The World Factbook. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  2. Afghan Population: 31,108,077 (July 2013 est.) [Uzbeks = 9%]. Central Intelligence Agency (CIA). The World Factbook. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  3. Population: 7,910,041 (July 2013 est.) [Uzbeks = 15.3%]. Central Intelligence Agency (CIA). The World Factbook. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  4. Kyrgyzstan. Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  5. ^ a b Russia Census 2002
  6. Ethnic groups in Kazakhstan, official estimation 2010-01-01 based on National Census 2009
  7. The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  8. Rhoda Margesson (January 26, 2007). "Afghan Refugees: Current Status and Future Prospects" p.7. Report RL33851, Congressional Research Service.
  9. PLACE OF BIRTH FOR THE FOREIGN-BORN POPULATION IN THE UNITED STATES, Universe: Foreign-born population excluding population born at sea, 2014 American Community Survey 5-Year Estimates. United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2014. április 11.)
  10. Evrenpaşa Köyü | Güney Türkistan'dan Anadoluya Urfa Ceylanpınar Özbek Türkleri. Evrenpasakoyu.wordpress.com. Retrieved on 2013-07-12.
  11. State Statistics Committee of Ukraine: The distribution of the population by nationality and mother tongue
  12. ^ a b Uzbek Minority – Chinese Nationalities (Ozbek). (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  13. Census of Mongolia, slide# 23. http://www.toollogo2010.mn/doc/Main%20results_20110615_to%20EZBH_for%20print.pdf
  14. A. H. Keane, A. Hingston Quiggin, A. C. Haddon, Man: Past and Present, 312 o., Cambridge University Press, 2011
  15. MacLeod, Calum. Uzbekistan: Golden Road to Samarkand, 31. o 
  16. С. П. Толстой, Т. А. Жданко, С. М. Абрамзон, Н. А. Кисляков. Народы Средней Азии и Казахстана. — Т. 1. Москва, 1962 — с.126, 128.
  17. Мейендорф Е. К., Путешествие из Оренбурга в Бухару. М., Наука. 1975,с.106
  18. Richard H. Rowland, Richard N. Frye, C. Edmund Bosworth, Bertold Spuler, Robert D. McChesney, Yuri Bregel, Abbas Amanat, Edward Allworth, Peter B. Golden, Robert D. McChesney, Ian Matley, Ivan M. Steblin-Kamenskij, Gerhard Doerfer, Keith Hitchins, Walter Feldman. Central Asia, in Encyclopaedia Iranica, v., Online Edition, 2007, (LINK)
  19. Мейендорф Е. К., Путешествие из Оренбурга в Бухару. М., Наука. 1975,с.106

Ez a szócikk részben vagy egészben az Uzbeks című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Узбеки című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.