Üzbég ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az üzbég ábécé vagy özbeg ábécé (saját nyelvén: Eski oʻzbek yozuvi) az üzbég nyelv latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1927-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le a cirill írásra, majd hivatalosan 1992-ben tértek át a latin betűkre. A cirill továbbra is elterjedt, ugyanakkor hivatalos dokumentumok már csak latin betűs írással adhatók ki Üzbegisztánban.

A mai latin betűs ábécé[szerkesztés]

Latin
betű
Cirill
megfelelő
Fonetikus
érték
1993-as
változat
1927-es
változat
A a А а [a] A a A a
B b Б б [b] B b B b
Ch ch Ч ч [ʧ] Ç ç C c
D d Д д [d] D d D d
E e Е е [e] E e E e
F f Ф ф [f] F f F f
G g Г г [g] G g G g
Gʻ gʻ Ғ ғ [ʁ] Ğ ğ Ƣ ƣ
H h Ҳ ҳ [h] H h H h
I i И и [i] I i I i
J j Ж ж [ʤ] J j Ç ç
K k К к [k] K k K k
L l Л л [l] L l L l
M m М м [m] M m M m
N n Н н [n] N n N n
O o О о [ɒ] O o O o
Oʻ oʻ Ў ў [ɵ] Ö ö Ө ө
P p П п [p] P p P p
Q q Қ қ [q] Q q Q q
R r Р р [r] R r R r
S s С с [s] S s S s
Sh sh Ш ш [ʃ] Ş ş Ş ş
T t Т т [t] T t T t
Ts ts Ц ц [ʦ] C C Ts ts
U u У у [u] U u U u
V v В в [w] V v V v
X x Х х [x] X x X x
Y y Й й [j] Y y J j
Z z З з [z] Z z Z z
Ъ/Ь ъ/ь [ʔ] Ь ь

A c, w nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel: cts; wv.

A és betűket a kézírásban gyakran ğ, ŏ formában írják.

Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Ç炍 Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Zz Ьь.

Az előző cirill betűs ábécé[szerkesztés]

A táblázat az 1992 előtt (és gyakorlatilag még azután is) használt cirill betűs ábécét és annak ismert átírásait mutatja.

nagybetű kisbetű latin ábécé ISO 9[1] ALA-LC[2] WWS[3] Allworth[4] BGN/PCGN[5]
А а a a a a ä a
Б б b b b b b b
В в v v v v v w
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e, ye[6] e e e e, ye[7] e, ye[8]
Ё ё yo ë ë ë ya yo
Ж ж j ž zh ž j, zh[9] zh
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й y j ĭ j y y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
О о o o o o a o
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ф ф f f f f f f
Х х x h kh x kh kh
Ц[10] ц ts c ts c ts ts
Ч ч ch č ch č ch ch
Ш ш sh š sh š sh sh
Ъ ъ " " " "
Ь[11] ь
Э э e è ė è ë e
Ю ю yu û iu ju yu yu
Я я ya â ia ja ya
Ў ў ŭ ŭ ŭ o ŭ
Қ қ q ķ q ķ q q
Ғ ғ ġ gh gh gh
Ҳ ҳ h h h h
  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  3. The World's Writing Systems, New York, 1996
  4. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  5. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  6. Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
  7. Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
  8. Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
  9. Idegen eredetű szavakban
  10. Csak idegen eredetű szóban fordul elő
  11. Csak idegen eredetű szóban fordul elő

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]