Kelet-európai-síkvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kelet-európai-síkvidék
Panorama of Hatsenchytsy.jpg
Elhelyezkedés Kelet-Európa
Besorolás nagytáj
Földrajzi adatok
Terület3 000 000 km²
Lakott terület%
Lakatlan terület%
Térkép
Karte der Landschaften der Osteuropäischen Ebene.png
Elhelyezkedése
Kelet-európai-síkvidék (Európa)
Kelet-európai-síkvidék
Kelet-európai-síkvidék
Pozíció Európa térképén
é. sz. 57° 30′, k. h. 40° 00′Koordináták: é. sz. 57° 30′, k. h. 40° 00′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-európai-síkvidék témájú médiaállományokat.

A Kelet-európai-síkvidék (Oroszországban: Orosz-síkság)[1] Európa legnagyobb tájegysége.

Nincsenek pontosan megállapított határai, egyes szerzők szerint kb. 3 000 000 km²-nyi területű,[2] mások szerint mintegy 4 000 000 km²-nyi.[3] Kiterjedése észak–déli irányban legalább 2750 km, nyugat–keleti irányban pedig hozzávetőleg 1500 km. Legnagyobb része Oroszország európai területén fekszik.

Földrajz[szerkesztés]

A hatalmas, egyhangú síkvidék területén néhol 300–400 m magas dombságok, hátságok emelkednek ki, legalacsonyabb része pedig a Kaszpi-mélyföld. A síkság északi részén a jégkorszak elmúltával morénahalmok maradtak vissza, amelyek között kisebb-nagyobb tavak, lápok, mocsarak keletkeztek. Ilyen tavak például a Ladoga-tó, az Onyega-tó, a Csúd-tó, a Finn-tóvidék tavai. A síkság középső és déli részét a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talaj alkotja. Ásványkincsekben ugyancsak gazdag: földgázt, kőolajat, vasércet, sóféléket tartalmaznak a talaj kőzetei. A síkság legdélebbi területeit a fekete-tengeri síkság és délkeleten a Kaszpi-mélyföld foglalja el. A Kaszpi-mélyföldet többnyire tartós szárazság sújtja és félsivatagi-sivatagi táj alakult ki.

Kiterjedése[szerkesztés]

Területe legalább a következő országokra terjed ki:

Határai, nagyobb tájegységei[szerkesztés]

Nagyobb folyói[szerkesztés]

Éghajlata[szerkesztés]

A síkság elsősorban az Atlanti-óceán felől érkező nyugati légáramlatok hatása alatt áll. Az éghajlat nemcsak a földrajzi szélességgel, hanem nyugat-keleti irányban is változik. A Balti-tenger partvidékén nedves tengeri klímával, míg a Kaszpi-tengernél félsivatagi éghajlattal találkozunk. A kontinentális jelleg kelet felé erősödik. A 48-50. szélességi foktól délre, a száraz ázsiai területek hatására az uralkodó szél iránya keletire vált át. A sík vidék lehetővé teszi a légáramlatok gyors mozgását, s ez az időjárás változékonyságát eredményezi. A nyár északon rövid és hűvös, a középső és déli területeken meleg, a mezőgazdaságra általában kedvező.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vladimir Klimenko; Olga Solomina, Moscow (2009). Introduction: Climate of the East European Plain. The Polish Climate in the European Context: An Historical Overview. Springer. p. 71. ISBN 978-9048131679
  2. Archivált másolat. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
  3. Russian Plain | region, Eastern Europe (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. január 31.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Osteuropäische Ebene című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Восточно-Европейская равнина című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Panoráma útikönyvek: Szovjetunió

További információk[szerkesztés]