Füstös réce
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
,_Etangs_de_Stavelot,_Belgien_(38631119665).jpg) | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Melanitta fusca Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A füstös réce elterjedési területe
költőhely
telelőhely
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Füstös réce témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös réce témájú médiaállományokat és Füstös réce témájú kategóriát.
|
A füstös réce (Melanitta fusca) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas fusca néven.[3]
Alfaja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Melanitta fusca deglandi vagy Melanitta deglandi (Bonaparte, 1850)
- Melanitta fusca fusca (Linnaeus, 1758)
- Melanitta fusca stejnegeri (Ridgway, 1887)[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa és Ázsia északi részén fészkel, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, tundrák, tengerpartok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Rövidtávú vonuló.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon ritka átvonuló és téli vendég, elsősorban a Dunánál, a Tiszán és a Balatonon, szeptember és április között.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 51-58 centiméter, a szárnyfesztávolsága 90-99 centiméter, testtömege 1100-2000 gramm.[5] A tojó kisebb, mint a hím. A madár tollazata nagyrészt sötét, majdnem fekete, szeménél és szárnyán fehér folt van.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főleg kagylókkal, csigákkal, tüskésbőrűekkel és rákokkal táplálkozik, de költési időszakban rovarokat és növényi anyagokat is fogyaszt.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fészket a tojó építi a földre, növényi anyagokból. Fészekalja 7-10 tojásból áll, melyeken 28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 4-6 hét után válnak önállóakká.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2022. január 9.
- 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2022. január 9.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2022. január 9.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2022. január 9.
- 1 2 3 4 5 "Az MME Monitoring Központ adatlapja". Hozzáférés: 2022. január 9.
