Füstös réce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Füstös réce
Melanitta fusca 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Melanitta
Faj: M. fusca
Tudományos név
Melanitta fusca
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A füstös réce elterjedési területe   költőhely   telelőhely
A füstös réce elterjedési területe
  költőhely
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Füstös réce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös réce témájú médiaállományokat és Füstös réce témájú kategóriát.

A füstös réce (Melanitta fusca) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas fusca néven.[3]

Alfaja[szerkesztés]

  • Melanitta fusca deglandi vagy Melanitta deglandi (Bonaparte, 1850)
  • Melanitta fusca fusca (Linnaeus, 1758)
  • Melanitta fusca stejnegeri (Ridgway, 1887)[2]

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Európa és Ázsia északi részén fészkel, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, tundrák, tengerpartok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Rövidtávú vonuló.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka átvonuló és téli vendég, elsősorban a Dunánál, a Tiszán és a Balatonon, szeptember és április között.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 51-58 centiméter, a szárnyfesztávolsága 90-99 centiméter, testtömege 1100-2000 gramm.[5] A tojó kisebb, mint a hím. A madár tollazata nagyrészt sötét, majdnem fekete, szeménél és szárnyán fehér folt van.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg kagylókkal, csigákkal, tüskésbőrűekkel és rákokkal táplálkozik, de költési időszakban rovarokat és növényi anyagokat is fogyaszt.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

A fészket a tojó építi a földre, növényi anyagokból. Fészekalja 7-10 tojásból áll, melyeken 28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 4-6 hét után válnak önállóakká.[5]

tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, eszmei értéke 250 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. május 1.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 1.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. május 1.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. május 1.)
  5. a b c d e Az MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2019. május 1.)

További információk[szerkesztés]