Csernyivci terület
| Csernyivci terület (Чернівецька область / Regiunea Cernăuţi) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Székhely | Csernyivci | ||
| Járások száma | 11 járás, 2 járási jogú város | ||
| Települések száma | 11 város, 8 városi jellegű település, 398 falu | ||
| Alapítás éve | 1940. augusztus 7. | ||
| Rendszám | CE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 890 457 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 113,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8097 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyivci terület témájú médiaállományokat. | |||
Csernyivci terület (Чернівецька область) közigazgatási egység Ukrajna nyugati részén, székhelye Csernyivci. Területe 8097 km², népessége 904 900 fő. Északon a Ternopili és Hmelnickiji, keleten a Vinnicjai, nyugaton az Ivano-frankivszki területtel, délen Romániával és Moldovával határos. 1940. augusztus 7-én hozták létre.
Földrajz
[szerkesztés]Az Ukrán-Kárpátok gerincétől az előhegyeken át egészen a Dnyeszter folyóig húzódik. A hegyoldalakat sűrű bükkösök, gyertyánosok és más lombos fák alkotta erdők borítják, amelyeket a hegyekben fenyvesek váltanak fel, a hegytetőkön alpesi rétek (poloninák) vannak.
Népesség
[szerkesztés]A népesség háromötöde falusi lakos, akik főként a folyóvölgyekben és kisebb részben pedig szórványtelepüléseken (tanyákon) élnek.
Gazdaság
[szerkesztés]A területen a mezőgazdasági termelés van túlsúlyban. A búza, kukorica, a cukorrépa és a napraforgó a legfontosabb termesztett növények, sok helyen gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A szarvasmarhát és a juhot a magasabban fekvő nyári legelőkön tartják, a sertéstenyésztés a völgyekre jellemző.
Fontos ipari ágazat a fakitermelés, a városokban pedig kisebb fafeldolgozó üzemek működnek. A területen található az 1973–1983 között létesített Dnyeszteri vízerőmű és víztározó. Csernyivci mellett a többi kisváros ipara mezőgazdasági termékeket dolgoz fel.
Története
[szerkesztés]A terület (oblaszty) 1940. augusztus 7-én jött létre Bukovina északi területeiből , amikor is azt – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. A fordulatokban gazdag történelme során a vidék igen vegyes etnikai összetételű lett (ukránok, oroszok, lengyelek, románok, moldávok).