2021–2022-es orosz–ukrán krízis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2021–2022-es orosz–ukrán krízis
Orosz–ukrán háború
2021. decemberi helyzet az ukrán határnál
2021. decemberi helyzet az ukrán határnál
Dátum Első szakasz: 2021. március–április
Második szakasz: 2021. október–napjainkig
Helyszín Ukrajna
Eredmény folyamatban
Szembenálló felek
 Oroszország
 Fehéroroszország
 Donyecki Népköztársaság
 Luganszki Népköztársaság
 Ukrajna
Támogatók (fegyveres):
 Kanada
 Csehország
 Észtország
 Lettország
 Litvánia
 Hollandia
 Lengyelország
 Törökország
 Egyesült Államok
 Egyesült Királyság
Támogatók (nem katonai):
 Németország
 Olaszország
 Svédország
Flag of Spain.svg Spanyolország
 Európai Unió
Fehérorosz ellenzék
Vezetők
RUS Vlagyimir Putyin
RUS Mihail Misusztyin
RUS Szergej Lavrov
RUS Szergej Sojgu
RUS Valerij Geraszimov
Fehéroroszország Aljakszandr Lukasenka
Fehéroroszország Roman Golovcsenko
Fehéroroszország Viktor Krenin
Fehéroroszország Viktor Gulevics
Fehéroroszország Aljakszandr Volfovics
Donyecki Népköztársaság Gyenyisz Pusilin
Donyecki Népköztársaság Vlagyimir Paskov
Luganszki Népköztársaság Leonid Pasecsnyik
Luganszki Népköztársaság Szergej Kozlov
UKR Volodimir Zelenszkij
UKR Denisz Smihal
UKR Dimitro Kuleba
UKR Olekszij Reznyikov
UKR Andrij Taran
UKR Ruszlan Komcsak
Létszám
 Oroszország:
900 000 (haderő)
554 000 (paramilitáris)
2 000 000 (tartalék)
 Fehéroroszország:
45 350 (haderő)
110 000 (paramilitáris)
289 500 (tartalék)
 Donyecki Népköztársaság:
20 000
 Luganszki Népköztársaság:
14 000
 Ukrajna:
209 000 (haderő)
102 000 (paramilitáris)
900 000 (tartalék)

A 2021–2022-es orosz–ukrán krízis 2021-ben kezdődő és folyamatosan eszkalálódó katonai-politikai konfliktus Oroszország és Ukrajna között, mely 2022-re nyílt katonai harcokba torkollott. 2021 márciusában és áprilisában Oroszország több ezer katonát és hadifelszerelést kezdett az ukrán határra küldeni, ami a Krím 2014-es annexiója óta a legnagyobb katonai mozgósítás volt.[1][2] Júniusra visszavonták a katonák egy részét,[3] de 2021 októberétől a krízis ismét egyre intenzívebb lett, decemberre több mint 100 ezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határnál.[4]

2021 decemberében Oroszország bemutatott két békejavaslatot, amelynek részeként „biztonsági garancia” néven jogilag is megtiltották volna Ukrajnának, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. A szervezet ezt a javaslatot elutasította, és az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette az oroszokat.[5]

A jelenlegi helyzetet a hidegháború óta a legintenzívebbnek nevezték.[6][7][8]

2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát.[9]

Háttér[szerkesztés]

A Szovjetunió 1991-es feloszlását követően Ukrajna és Oroszország szoros kapcsolatban maradtak. 1994-ben Ukrajna beleegyezett, hogy megszabadul nukleáris fegyvereitől a budapesti memorandum értelmében, azzal a kitétellel, hogy Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok garantálja Ukrajna területi integritását és politikai függetlenségét. Öt évvel később Oroszország egyike volt azon országoknak, amelyek aláírták az európai biztonsági szerződést: ez minden országnak megadta a jogot, hogy úgy változtassa biztonsági helyzetét, ahogy azt jónak látja.[10]

Annak ellenére, hogy 1991 óta Ukrajna önálló ország, Oroszország korábbi szovjet köztársaságként a saját befolyási területe részének tekinti. 2008-ban Vlagyimir Putyin felszólalt Ukrajna NATO-tagsága ellen.[11] Egy román elemző szerint Ukrajnával kapcsolatban Oroszország folytatta a Brezsnyev-doktrína elveit, miszerint Ukrajna szuverenitása nem lehet nagyobb, mint a Varsói Szerződés tagjainak a Szovjetunió összeomlása előtt, az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején.[12]

Az Euromaidan mozgalom 2013 novemberében kezdődött tüntetései után az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics és az ukrán parlamenti ellenzék vezetői megegyeztek egy előrehozott választásban, 2014. február 21-én. Másnap Janukovics elmenekült Kijevből, mielőtt elvették volna tőle elnöki pozícióját.[13] A többségében orosz ajkúak által lakott kelet-ukrajnai régiók kifejezték támogatásukat Janukovics mellett, ami a 2014-es oroszbarát zavargásokhoz vezetett. Ezt követte a Krím orosz annexiója márciusban, majd több területen szeparatista megmozdulások, amelyek során mintegy 9 köztársaság megalakulását jelentették be, így Odesszában,[14] Harkovban, Zaporizzsjában,[15] Kerszonban[16] és Poltavában, de csak Donyeck és Luhanszk bizonyult tartósan függetlennek. A Don-medencében kitört a kelet-ukrajnai háború: az oroszok által támogatott Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok felvették a harcot az ukrán hadsereggel.[17][18]

2020. szeptember 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta Ukrajna új Nemzetbiztonsági Stratégiáját, amely a NATO-val való közeli kapcsolat kialakítását kezdte volna meg, a végső célja pedig a szervezethez való csatlakozás.[19][20][21] 2021. március 24-én aláírt egy rendeletet, melynek célja „az átmenetileg elfoglalt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol integrációja Ukrajnába”.[22]

2021 júliusában Vlagyimir Putyin kiadott egy esszét Az oroszok és ukránok történelmi egyezsége címen, amelyben arról írt, hogy véleménye szerint az oroszok és az ukránok „egy nép”.[23] Timothy Snyder amerikai történész Putyin eszméjét imperializmusként írta le,[24] míg Edward Lucas brit újságíró revizionistának nevezte.[25]

Oroszország többször is azt mondta, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása és a NATO növekedése veszélyezteti nemzetbiztonságát.[26][27][28] Erre válaszként Ukrajna és más szomszédos európai országok azzal vádolták Putyint, hogy megpróbálja visszaállítani a Szovjet Birodalmat.[29][30][31]

Invázió[szerkesztés]

Már 2021-ben voltak orosz csapatmozgások az ukrán határ mentén, de látványosan 2022 januárjában indultak meg a mozgósítások. Februárban Putyin a szakadár népköztársaságok elismerése után agresszióval és azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szerinte „fasiszta népirtást” folytat a kelet-ukrajnai orosz kisebbség ellen. Mindezekre hivatkozva kezdte meg a katonai hadműveleteket Ukrajna területén 2022. február 24-én.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Russian force on Ukraine border larger than any time since 2014, U.S. says”, Reuters, 2021. április 8. (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (angol nyelvű) 
  2. Kramer, Andrew E.. „Russian Troop Movements and Talk of Intervention Cause Jitters in Ukraine”, The New York Times, 2021. április 9. (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű) 
  3. The Russian and Ukrainian Spring 2021 War Scare (angol nyelven). www.csis.org. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  4. Troianovski, Anton. „Russia Issues Subtle Threats More Far-Reaching Than a Ukraine Invasion”, The New York Times, 2022. január 16. (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű) 
  5. Crowley, Michael. „U.S. Sanctions Aimed at Russia Could Take a Wide Toll”, The New York Times, 2022. január 29. (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű) 
  6. Sanger, David E.. „In U.S.-Russia Talks, How Far Can Putin Turn Back the Clock?”, The New York Times, 2022. január 10. (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű) 
  7. Putin to mull options if West refuses guarantees on Ukraine (angol nyelven). AP NEWS, 2021. december 26. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  8. Putin Launches an Unwelcome Cold War Reboot. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  9. Ukraine: Russia has launched 'full-scale invasion', 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
  10. Istanbul Document (angol nyelven). www.osce.org. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  11. Putin warns Nato over expansion (angol nyelven). the Guardian, 2008. április 4. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  12. The Russian Georgian War. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  13. Rada removes Yanukovych from office, schedules new elections for May 25 (angol nyelven). Interfax-Ukraine. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  14. Megalakult az “Odesszai Népköztársaság” (eurazsia.hu)
  15. Zaporizhia Oblast: The next flash point in Russia’s hybrid aggression against Ukraine? (The Ukrainian Weekly)
  16. Crimea Blockade lawlessness or ’Kherson people’s republic’ provocateurs? (Kharkiv Human Rights Protection Group)
  17. Armed pro-Russian insurgents in Luhansk say they are ready for police raid. web.archive.org, 2014. április 12. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  18. Ragozin, Leonid: Annexation of Crimea: A masterclass in political manipulation (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  19. Duggal, Hanna: Infographic: Military capabilities of Russia and Ukraine (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  20. NATO: Relations with Ukraine (angol nyelven). NATO. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  21. Russia as aggressor, NATO as objective: Ukraine’s new National Security Strategy (amerikai angol nyelven). Atlantic Council, 2020. szeptember 30. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  22. Zelensky enacts strategy for de-occupation and reintegration of Crimea (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  23. Article by Vladimir Putin ”On the Historical Unity of Russians and Ukrainians“ • President of Russia. web.archive.org, 2022. január 25. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  24. Snyder, Timothy: How to think about war in Ukraine. Thinking about..., 2022. január 18. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  25. Lucas, Edward. „Why Putin’s history essay requires a rewrite” (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (angol nyelvű) 
  26. Ukraine: NATO’s original sin (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. november 23. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  27. Guyer, Jonathan: How America’s NATO expansion obsession plays into the Ukraine crisis (angol nyelven). Vox, 2022. január 27. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  28. US, NATO rule out halt to expansion, reject Russian demands (angol nyelven). AP NEWS, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  29. Agencies: Putin wants to destroy Ukraine and restore Soviet Union, says Yatseniuk (angol nyelven). the Guardian, 2014. szeptember 13. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  30. Vladimir Putin: The rebuilding of ‘Soviet’ Russia”, BBC News, 2014. március 28. (Hozzáférés ideje: 2022. február 16.) (brit angol nyelvű) 
  31. Rubin, Trudy: Putin wants to reestablish the Russian empire. Can NATO stop him without war? | Trudy Rubin (angol nyelven). https://www.inquirer.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)