Budapesti memorandum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nukleárisfegyver-korlátozási szerződések a hidegháborúban és azt követően

1963 Részleges atomcsend egyezmény (NTBT) •  1968 Atomsorompó egyezmény (NPT) •  1972 ABMT •  1974 Atomcsend egyezmény (TTBT) •  Tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról (SALT–1) •  1979 SALT–2 •  1982 SALART •  1987 Közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése (INF)
1991 START I •  1992 Nunn–Lugar együttműködési veszélycsökkentő program (CTR) •  1993 START II •  1994 Egyesült Államok–Oroszország kölcsönös célpontmentesítési egyezménye •  Budapesti memorandum (Ukrajna) •  1996 Átfogó atomcsend szerződés (CNTBT) (nem lépett életbe) •  1997 START III •  2002 Hadászati támadóeszközök csökkentési szerződése (SORT) •  2010 Új START •  2017 Egyezmény a nukleáris fegyverek tilalmáról (TPNW)

A budapesti memorandum[1] egy többoldalú politikai nyilatkozat, amelyet 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. Az egyezmény nem kötelező érvényű biztonságpolitikai igérvényeket fogalmaz meg az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez. A memorandumot eredetileg három atomnagyhatalom, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írták alá. Később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki.

A szerződés biztonsági garanciái Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére vonatkoznak. Ukrajna ennek eredményeként 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját.

A 2014-es krími krízishelyzet kitörésekor az Egyesült Államok jelezte, hogy az orosz beavatkozás az Ukrajnának adott garanciákat szabályozó budapesti memorandum megszegésének minősül, és egyértelműen sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ budapesti memorandum (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2022. március 3.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Budapest Memorandum on Security Assurances című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Budapesti memorandum témában.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_memorandum&oldid=25009002”