Szergej Viktorovics Lavrov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szergej Viktorovics Lavrov
Sergeilavrov.jpg
Született 1950. március 12.
Moszkva
Nemzetisége örményorosz
Házastársa Maria Lavrova
Gyermekei Ekaterina Lavrova
Foglalkozása
  • diplomata
  • politikus
Iskolái Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Moszkva)
Díjak
  • Order of Honour (1996)
  • Order of St. Mesrop Mashtots (2010. augusztus 19.)
  • Order For Services to the Fatherland 2nd degree (2010)
  • Haza Szolgálatáért Érdemrend 3. fokozata (2005)
  • Order For Services to the Fatherland 4th degree (1998)
  • Order For Services to the Fatherland 1st degree (2015)
  • Honored Worker of the Diplomatic Service of the Russian Federation (2004)
  • Order of St. Sergius of Radonezh (2015)
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow (2010)
  • Order of Friendship (2005)
  • Dostyk Order of grade I (2012)
  • The Order of the Sun (Afghanistan) (2007)
  • Order of Friendship - Belarus (2006)
  • Order of friendship (2009)
  • Order "Polar Star" (Yakutia) (2012. november 12.)
  • Order of the "Commonwealth" (2007. május 13.)
  • Medal "For contribution to the creation of the Eurasian Economic Union" (2015. május 13.)

Signature of Sergey Lavrov.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Viktorovics Lavrov témájú médiaállományokat.

Szergej Viktorovics Lavrov (oroszul: Сергей Викторович Лавров; Moszkva, 1950. március 12.) orosz diplomata, politikus, 2004. március 4-től az Oroszországi Föderáció külügyminisztere.

1972-ben végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében (MGIMO). 1972–1976 között előbb gyakornokként, majd attaséi rangban a Szovjetunió Srí Lanka-i nagykövetségén dolgozott.

1976-ban visszatért Moszkvába, ahol a Szovjetunió Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok részlegén dolgozott. Az itteni munka révén többször is kapcsolatba került nemzetközi szervezetekkel, többek közt az ENSZ-szel is. 1981-1988 között New Yorkba küldték a szovjet delegáció tagjaként, mint tanácsadó. 1988-1990 között a Szovjet Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok helyettes vezetője volt. 1990-1992 között a Szovjet Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek osztályának igazgatója lett. Ebben a minisztériumban dolgozott 1994-ig, amikor visszatért az ENSZ-be, mint Oroszország állandó képviselője. Ebből a pozícióból lépett a külügyminiszteri pozícióba 2004-ben.

Források[szerkesztés]