Mariupoli csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mariupol ostroma
A csata térképe
A csata térképe

Konfliktus 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Időpont 2022. február 24.–2022. május 16.
Helyszín Mariupol
Eredmény

Orosz győzelem

  • A támadók elfoglalták a várost
  • Létrejött az összeköttetés a krími és a donbaszi orosz erők között
Szemben álló felek
 Oroszország
  • Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői
    • 41. számú összfegyvernemi hadsereg
    • 8. számú összfegyvernemi hadsereg
      • 150. számú gépesített hadosztály
  • Orosz Haditengerészet
  • Roszgvargyia
  • Donyecki Népköztársaság
     Ukrajna
    Szemben álló erők
    14 0003 500
    Veszteségek
    ismeretlenOroszország szerint:
  • 4 000 halott
  • 1 464 hadifogoly [8][9]
  • Ukrajna szerint:

    Ig lehet 20,000 civilek[10], pontos ismeretlen számú halott, 500 sebesült
    Térkép
    Mariupol ostroma (Ukrajna)
    Mariupol ostroma
    Mariupol ostroma
    Pozíció Ukrajna térképén
    é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 37° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 37° 33′ 50″
    A Wikimédia Commons tartalmaz Mariupol ostroma témájú médiaállományokat.

    Mariupol ostroma a 2022-es ukrajnai orosz invázó kelet-ukrajnai offenzívájának részeként lezajlott ütközet volt, a február 24-én kezdődött csata május 16-án orosz győzelemmel ért véget.[11] Mariupol bevétele orosz hadsereg egyik legfontosabb célja volt mind stratégiai, mind ideológiai szempontból. A város ellenőrzése biztosította az oroszok számára a Krím és az ellenőrzésük alatt álló kelet-ukrajnai területek stabil összeköttetését és a települést magáénak követelte a szeparatista Donyecki Népköztársaság is.[12] A városban székelt az ukrán szélsőjobboldali Azov ezred is, amelynek tevékenysége az orosz propaganda szerint Ukrajnanácítlanításának” egyik fő indoka volt.[13][14] A körbezárt kikötővárosban az ostrom során rendkívűl súlyos humanitárius válság alakult ki, az épületek több mint 95%-a megsérült, vagy megsemmisült.[15][16] A helyi hatóságok szerint Mariupol bombázása és ágyúzása során több mint 21 000 civil halt meg.[17][18] A blokád miatt éhező és ivóvízhiánytól szenvedő lakosság[19] evakuálása is lassan és akadozva haladt csak, ugyanis a humanitárius korridorok gyakran tűz alá kerültek. A csata során az ukrán csapatok kiszorultak a város lakónegyedeiből és az Azovsztal vasüzembe vonultak vissza, majd május 16-án az utolsó ellenállók is beszüntették a harcot. A pusztítás mértéke miatt nyugati és ukrán források az összecsapást gyakran Leningrád második világháborús ostromával hasonlítják össze.[20][21][22]

    Háttér[szerkesztés]

    Az Azov ezred korábbi címere, neonáci jelképekkel

    Az Azovi-tenger partján, a Kalmiusz torkolatánál fekvő Mariupol lakossága a háború előtt mintegy 450 000 fő volt. A város a térség ipari, felsőoktatási és üzleti központjaként funkcionált. Az etnikailag sokszínű, ukránok, oroszok és görögök által lakott település lakosainak többsége orosz anyanyelvű.[23] A 2014-es oroszpárti felkelés során a városban is harcok törtek ki a donyecki szeparatisták és az ukrán hadsereg között. A kormány végül helyi ukrán nacionalista milíciák, köztük a szélsőjobboldali Azov zászlóalj segítségével helyre tudta állítani a rendet.[24] Mivel a település a Donecki területhez tartozik, az orosz szeparatisták kváziállama továbbra is igényt formált Mariupolra és ezt a követelést Oroszország is megerősítette, amikor a Donyecki Népköztársaságot független államnak ismerte el 2022 február 21-én.[25]

    Putyin kijelentése szerint az Ukrajna elleni invázió egyik fő célja az ország „nácítalanítása”, a legfontosabb náci szervezetként pedig az orosz propanda leggyakrabban a mariupoli központú Azov ezredet nevezi meg. A becslések szerint mintegy 900 taggal rendelkező ezred 2014-óta az ukrán nemzeti gárda része, harcosai pedig többségében antiszemiták és a fehér faj felsőbbrendűségét hirdetik. Radikális nézeteik megjelennek szimbólumaikban is, gyakran használják a náci „fekete napot” és az SS által használt „wolfsangelt”.[26][27]

    Az orosz előrenyomulás az invázió kezdeti szakaszában

    Az oroszok déli hadjáratának sikere szempontjából is kulcsfontosságú szerepet játszott a kikötőváros bevétele, ugyanis az orosz kézen lévő Krím és a szeparatista irányítás alatt álló területek között fekszik, így a város bevételével a támadók hosszú távon is biztosítani tudták a két terület közötti összeköttetést és stabilizálni tudták az ellátási láncokat.[12] Az ukránok tisztában voltak a város védelmének jelentőségével és ahogy fokozódott a nemzetközi helyzet, megkezdték a három fő védelmi vonal kiépítését a település körül és a polgármester, Vadim Szerhijovics Bojcsenko vezetésével felkészültek a támadásra.[28]

    A csata menete[szerkesztés]

    Összecsapások a város körül[szerkesztés]

    Bombatalálatot kapott épület Mariupolban március 2-án

    Amikor 2022 február 24-én megkezdődött az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió, azonnal megindult a támadás Mariupol ellen is. Az invázió első napján az alig 10 km-re fekvő szeparatista kézen lévő területekről az orosz tüzérség lőni kezdte a várost, amelyben a jelentések szerint 26-an sérültek meg.[28][29][30]

    Másnap, 25-én megindult az orosz tankok támadása a térségben, azzal a céllal, hogy bekerítsék a várost. Az első összecsapás az ukrán erők és a támadók között a Mariupoltól északra fekvő Pavlopil falunál zajlott le, amelyből az ukránok kerültek ki győztesen és saját forrásaik szerint 22 páncélost lőttek ki.[31] A szárazföldi támadással egyidőben az orosz haditengerészet nagyszabású partraszállási akciót kezdett a várostól 70 km-re nyugatra, a hadműveletben több ezer deszantos vett részt a Pentagon forrásai szerint, ezt a mariupoli polgármester, Vadim Bojcsenko is megerősítette.[32][33]

    Február 26-tól március 2-áig az orosz csapatok folyamatosan nyomultak előre és közben tovább bombázták, ágyúzták és robotrepülőgépekkel lőtték a települést.[34] Az összecsapások során mindkét oldal szenvedett veszteségeket, egyes források szerint itt ölte meg Andrej Szuhoveckij orosz vezérőrnagyot is egy ukrán mesterlövész.[35] Már a harcok kezdetén tömegesen haltak meg civilek, 26-án a görög kormány bejelentette, hogy értesüléseik szerint 10 helyi görög nemzetiségű lakos vesztette életét, 6-an Szartanában és 4-en Buhaszban, a mariupoli agglomeráció falvaiban.[36] Az Associated Press helyszínen dolgozó újságírói megörökítették a lakosság szenvedését és bemutatták, hogyan igyekeznek az orvosok megmenteni egy bombázásban megsérült 6 éves lány életét, sikertelenül.[37] A bombázások hatására a lakosok tömegével kezdtek menekülni, az ostromgyűrű összezárulása előtt több mint 100 000 embernek, a lakosság mintegy negyedének sikerült elhagynia a konfliktuszónát.[16]

    Az ostrom[szerkesztés]

    Ukrán katonák, a háttérben egy orosz harckocsival március 15-én
    Kilőtt orosz gyalogsági harcjármű roncsai a város mellett

    A szeparatista és orosz csapatok március 2-án zárták teljesen körbe a várost, innentől kezdve az ostrom sokkal intenzívebbé vált. Az ágyúzások teljes városrészeket romboltak a földig, eközben pedig a Donyecki Népköztársaság milicistái és az orosz hadsereg sorra foglalta el a mariupoli agglomeráció településeit. Március 25-én létrejött a stabil összeköttetés a Krím felől támadó orosz csapatok és a donbaszi erők között.[38] Ahogy megkezdődött az orosz erők előrenyomulása a városközpont felé, a harcokban egyre aktívabban vettek részt Ramzan Kadirov csecsen elnök gárdistái is. A csecsen katonák menekültek beszámolói szerint élen jártak az épen maradt házak fosztogatásában.[39] Az oroszok ultimátumot intéztek a védőkhöz, a város feladásáért cserébe szabad elvonulást ígérve, az ukránok azonban elutasították az ajálnlatot. Március 14-én az ukrán védők még visszaverték az oroszok rohamát, súlyos veszteségeket okozva a támadóknak,[40] március 24-én azonban már a belvárosban folytak a harcok, és a városháza is orosz kézre került, ahol kitűzték a csecsen zászlót.[41] Március 28-án elesett Mariupol északi városrésze, a Kalmiuszki negyed is.[42] 31-én az oroszok lelőttek egy Mi-8-as helikoptert, ami a feltételezések szerint az Azov ezred vezetőit evakuálta volna az ostromgyűrűből.[43]

    Orosz bombázás füstje Mariupolban

    Végjáték[szerkesztés]

    Az Azovsztal acélmű orosz bombzása május 10-én

    Április 10-ére az ukrán védelem két, egymástól elszeparált védelmi gócpontra szorult vissza. Ukrán kézen maradt a város délnyugati városrésze, a Primorszkij-negyed, ahol a kikötő is található, valamint az Azovsztal ipari negyed.[44] A Kalmiusz bal partján, a tengerparton fekvő Azovsztal üzem egy hatalmas, mintegy 2x2 km-es területen elhelyezkedő fémipari létesítmény, Ukrajna egyik legnagyobb gyárkomplexuma. Az üzem területére orosz becslések szerint mintegy 3000-3500 ukrán katona vonult vissza. A gyárépületek alatt bombabiztos pincerendszer húzódik, így egy ideális védekezési pont volt az ukránok számára.[45] Április 4-én egy oroszok által közzétett videó alapján 267 ukrán katona tette le a fegyvert. A felvételen látható katonák személyazonossága vitatott volt, az oroszok szerint az 503-as számú tengerészgyalogos zászlóalj tagjai adták meg magukat, ezzel ellentétben az alakulat cáfolta a hírt, újságírói források szerint pedig egy nem reguláris milicia harcosai adták meg magukat.[46][47] Április 13-án Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó jelentése szerint a város nyugati részén harcoló 36. számú tengerészgyalogos dandárnak sikerült áttörnie az orosz állásokat és egyesült az Azovsztal üzemnél harcoló Azov-gárdistákkal.[48]Ezzel egyidőben az oroszok állításuk szerint több mint 1000 ukránt ejtettek foglyul.[49] Az ukrán védők közleményük szerint ekkor már az utolsó csatájukra készültek, fogytán volt a lőszerük, rengeteg volt a sebesült és semmilyen esély nem látszott egy felmentő sereg érkezésére.[50] A szeparatista csapatok parancsnokai és a csecsenek vezetője, Ramzan Kadirov egy utolsó, nagy rohammal készültek elfoglalni a földalatti harcállásokat, azonban április 21-én Vlagyimir Putyin a várható magas orosz veszteségek miatt lefújta az akciót és helyette teljes blokádot rendelt el az üzem körül.[51] A komplexum bombázása és ágyúzása továbbra is folyamatos maradt.

    Fegyverletétel[szerkesztés]

    Ukrán hadifoglyok az Azovsztalnál május 18-án

    A sorozatos támadások hatására legyengült és készleteikből kifogyó ukrán erők végül május 16-án, 82 napig tartó ellenállás után letették a fegyvereket és megadták magukat az oroszoknak. A hadifogságba került katonák többségét a Donyecki Népköztársaságba szállították.[52] Június 30-án egy fogolycsere-akció keretében 144 mariupoli védő térhetett haza, köztük az Azov ezred néhány tagja.[53]

    Huminatárius katasztrófa és háborús bűnök[szerkesztés]

    Mariupoli utca bombázás után
    Halott civil az utcán március 3-án

    A mariupoli ostromot ukrán és nyugati források a 2022-es orosz invázió legpusztítóbb csatájaként jellemezték, hatalmas mértékű volt a pusztítás és a becslések szerint legalább 10 000 civil halt meg, de a halálos áldozatok száma elérhette a 20 000-et is.[54][18] A városi hatóságok 210 gyerek halálát erősítették meg, de ez a szám valószínűleg jóval magasabb. Az orosz megszállók számos háborús bűncselekményt követtek el, amelyeket az ukránok népírtásként értékeltek.[55] A csata végéig mintegy 160 000 civil maradt az orosz ellenőrzés alá került városban.[56][57]

    Lakónegyedek bombázása[szerkesztés]

    Bombatalálatot kapott épület március 12-én

    Annak ellenére, hogy az orosz erők közleményeik szerint kizárólag katonai célpontokat támadtak, a valóságban válogatás nélkül lebombázták a lakóházakat és a civil infrastruktúra objektumait is, hogy megtörjék az ellenállást. Mariupol gyakorlatilag elpusztult, a pusztítás mértéke a műholdfelvételeken is jól látszott.[58] Már az ostrom március 18-i állása szerint is megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott a város épületeinek 90%-a, később pedig újabb városrészek váltak romhalmazzá.[59] Az ostrom kezdetétől kezdve a légitámadások állandóak voltak, voltak olyan időszakok, amikor percenként következnek egymás után a robbanások. Mariupol bombázásának fő koordinálója és így felelőse is ukrán források szerint Mihail Mizsincev orosz vezérezredes volt, akit a nyugati hírportálok csak a „mariupoli mészáros” ragadványnéven emlegettek. Mizsincev szerepel a britek szankciós listáján is.[60]

    Az Associated Press március 16-ikai riportjában bemutatott képek szerint tömegével hevertek a temetetlen halottak az utcákon, az életben maradt lakosok pedig tömegsíroknak keskeny árkokat igyekeztek kaparni a fagyott földbe, hogy tucatjával tehessék bele a hullákat, köztük gyerekek holttesteit.[61] A mariupoli városi tanács április 7-i jelentése szerint az orosz hadsereg alig egy nap alatt 118 légicsapást hajtott végre és arról is érkeztek beszámolók, hogy az oroszok mobil krematóriumokban égették el a halott lakosok tetemeit, hogy eltüntessék a háborús bűnök nyomait.[62][63]

    A lakosság életkörülményei[szerkesztés]

    Mariupoli utca március 12-én

    A folyamatos bombázás következtében a közműhálózat teljesen tönkrement, és az oroszok a kiküldött szerelőkre is lőni kezdtek. A településen megszűnt az áramszolgáltatás, nem volt víz, fűtés és kifogytak az élelmiszerkészletek is. Az ostrom első hónapjában hosszabb időre -5 fok alá csökkent a hőmérséklet, és mivel a fűtéshálózat teljes mértékben tönkrement a bombázásokban, a Mariupolban rekedt civilek a bútoraikat tüzelték el hogy ne fagyjanak halálra. A súlyos ivóvízhiány miatt a lakosok pocsolyákból, esetenként pedig radiátorokból próbáltak vizet szerezni. A hideg időszakokban havat olvasztottak, a vizet forralással igyekeztek ihatóvá tenni. Mivel az orosz blokádon át nem érkeztek meg az élelmiszer szállítmányok,[64] a lakosság körében az éhínség rendkívűl súlyos méreteket öltött, előfordult hogy a civilek összeverekedtek egy-egy csomag élelmiszeren, kifosztották az épen maradt boltokat és kóbor kutyákat igyekeztek levadászni. A dehidratáció és az éhezés a gyerekeket és a betegeket érintette a legsúlyosabban, ukrán jelentések szerint sokan nem a bombázások, hanem a borzalmas életkörülmények miatt vesztették életüket.[65] A túlterhelt kórházi rendszer nem tudta ellátni a rengeteg érkező sebesültet és hamar elfogytak a gyógyszerek is, így a zsúfolt kórházépületekben tömegesen haltak meg normális körülmények között megmenthető sérültek. Az oroszok az ostrom későbbi szakaszában célba vették a kórházakat is, a legsúlyosabb támadás a szülészeti és gyermekkórház lebombázása volt. A középkori állapotokba süllyedő város lakosainak életét külön veszélyeztették a bombázások következtében állandóan égő tüzek, amelyeket a tűzoltóság az állandó harcok miatt nem tudott megfékezni, ráadásul magát a tűzoltóságot is lebombázták. Az adótornyok megsemmísítésével az oroszok megakadályozták, hogy a városban rekedtek kommunikálni tudjanak rokonaikkal, ismerőseikkel és az internet is elérhetetlenné vált.[55][61]

    Szülészet és gyermekkórház bombázása[szerkesztés]

    A szülészeti és gyermekkórház romjai a bombatámadás után, március 9

    Március 9-én az orosz erők lebombázták Mariupol 2-es számú szülészeti klinikáját, amely a gyermekkórházzal volt egybeépülve. Az épületkomplexum udvarán hatalmas káter keletkezett és a kórház homlokzata leomlott. A támadásban 3-an veszítették életüket, köztük egy fiatal lány és legalább tizenheten sérültek meg. Sokan rekedtek a romok alatt, köztük terhes anyák és gyerekek. Fotók és videók bizonyítják, hogy a kórház üzemelt a támadás idején, a felvételeken vérző, sebesült várandós anyákat menekítő orvosok és ápolók láthatóak. A támadást az ukránok, a nyugati országok és a WHO is háborús bűncselekményként értékelték. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov nyilatkozata szerint a felvételek manipuláltak voltak és a heves reakciók csak a nyugat „szánalmas siránkozása” az orosz erők által elkövetett „úgynevezett atrocitásokkal” kapcsolatban. Az orosz álláspont szerint az ukránok valójában már régen nem használták civil célokra az épületet és az Azov ezred katonái alkítottak ott ki harcállásokat. A videókon szereplő egyik sebesült terhes nőt azzal vádolták, hogy csak eljátszotta a sérülését a felvétel kedvéért. A nemzetközi hadijog szerint egy kórház lebombázása még akkor is jogtalan, ha valóban ellenséges katonák találhatóak ott.[66][67][68][69]

    A mariupoli színház bombázása[szerkesztés]

    A lebombázott színházépület március 16-án

    Március 16-án orosz bombatámadás érte a civil lakosság egyik legnagyobb nyilvános óvóhelyeként szolgáló Donecki Akadémiai Drámai Színház épületét. A menekültek beszámolói alapján a komplexum az internet leállása és a távközlés megszűnése után információs központtá vált, ahol lehetett tájékozódni az evakuációs útvonalakról.[70] Az óvóhely civil jellegét hangsúlyozta a színház mellé a földre festett két hatalmas „Gyerekek” felirat is. Amikor becsapódtak a bombák, a mariupoli polgármesteri hivatal közleménye szerint 1000-1200 civil tartózkodott az óvóhelyen, közülük körülbelül 300-an veszítették életüket és tömegek ragadtak a föld alatt, amikor a bejáratok beomlottak. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozata szerint az oroszoknak tudnia kellett, hogy a színház óvóhelyként funkcionál. Az oroszok tagadták a bombázást tényét, állításuk szerint az Azov ezred ukrán nacionalista harcosai aknázták alá az épületet, azután a felelősséget az inváziós erőkre kenték.[71][72][73][74]

    Evakuálás[szerkesztés]

    Mariupoli menekültek március12-én
    A Vöröskereszt menekülteket evakuáló autóbuszai a Mariupolból Zaporizzsjába vezető úton május 8-án

    Amíg a harcok elsősorban csak a külvárosi negyedeket érintették, sokan a belvárosban élő ismerőseikhez, rokonaikhoz költöztek. A halálos csapdává váló városból az ukrán hadsereg által ellenőrzött terület nyújtotta biztonságba a ritkán és csak rövid időre megnyíló humanitárius korridorokon keresztül lehetett kijutni. A civil autókból álló hosszú konvojoknak tucatnyi orosz ellenőrző ponton kellett áthaladniuk, mielőtt elérkeztek az északra fekvő Zaporizzsjába. A normális körülmények között mintegy két és fél órás autóút az ellenőrzések miatt körülbelül 16 órán át tartott. Az evakuálást a Nemzetközi Vöröskereszt igyekezett megszervezni, de az állandóan megszegett fegyverszünetek miatt ezek az akciók többnyire sikertelenek voltak, ami miatt az oroszok és az ukránok egymást vádolták. Március 6-án például a tervek szerint 200 000 ember kimeneketítését kezdték volna meg, azonban az orosz hadsereg folytatta a kijelölt útvonal ágyúzását és kilőtte az evakuálásra szánt buszok nagy részét is, így végül alig 300 lakosnak sikerült kijutnia az akció során.[75][76][77]

    Civilek Oroszországba szállítása[szerkesztés]

    Március 20-án az ukrán hatóságok bejelentették, hogy értesüléseik szerint több ezer civilt az orosz katonaság erőszakkal oroszországi táborokba szállított. A mariupoli lakosok végül Taganrogba és Jaroszlavlba érkeztek. Amíg az ukrán fél szerint szervezett deportálások zajlottak, az oroszok álláspontja szerint csak menekülteket fogadtak be. A Reuters újságírói által meginterjúvolt mariupoliak arról számoltak be, hogy a megszálló katonák alig 10 percet hagytak számukra, hogy összepakolják a legszükségesebb holmijaikat, mielőtt elszállították őket.[78] Az oroszok, hogy a menekültek „megbízhatóságát” kiderítsék, kihallgatták a mariupoliakat és átvizsgálták a lakosok közösségi média fiókjait is, oroszellenes posztok után kutatva.[79] A genfi egyezmények értelmében civilek deportálása egy megszállt terüleről háborús bűncselekménynek minősül. Március 30-án az ukránok már 15 000 Oroszországba kényszerített mariupoli civilről tettek említést,[80] köztük több mint 2000 gyerekről.[81] Az ukrán védelmi minisztérium szerint civilek tömegeit szállították az ország távoli pontjaira, sokakat Szibériába.[82][83][84]

    Vegyi fegyverek[szerkesztés]

    A Mariupolban harcoló ukrán alakulatok jelentése szerint április 11-én az oroszok nemzetközi egyezmények által tiltott vegyi fegyvereket vetettek be. A katonák beszámolója szerint „ismeretlen eredetű mérgező anyagot" dobott rájuk egy pilóta nélküli repülőgép, aminek hatására az áldozatok légzési nehézségektől szenvedtek, de halálos áldozatok nem voltak. Az ukrán hatóságok vizsgálják az esetet, közleményük szerint egyelőre nem lehet biztosan tudni, mi történt. A feltételezések szerint a vegyi támadást foszforbombával követhették el. Oroszország és a Donyecki Népköztársaság határozottan tagadta a vádakat, a szakadár köztársaság haderejének szóvivője, Eduard Baszurin állítása szerint vegyi fegyvereket nem, viszont „kézi lángszórókat” bevetettek az Azovsztal üzem földalatti járataiban harcoló ukránok ellen. (A lángszórók használata egyébként a nemzetközi egyezmények értelmében szintén tilos, Baszurin esetleg termobárikus töltetek használatára gondolhatott.)[85][86][87][88][89]

    Orosz megszállás[szerkesztés]

    Az oroszok által megszállt külvárosi részeken összehívták Mariupol képviselőtestületének tagjait és az Oroszország által illegitimnek nyilvánított, még az ostrom elején elmenekült polgármester, Vadim Bojcsenko helyett Konsztantin Ivacsenkót választották meg. Ivacsenko korábban az Azovmas üzem vezetője volt és már az invázió előtt is a képviselőtestület tagjaként politizált, beiktatása után pedig a képviselőkkel együtt elfogadta a Donyecki Népköztársasághoz való csatlakozást.[90]

    Az orosz erők a városban zajló harcok folyamán végig megakadályozták az ukrán és nemzetközi humanitárius segélyek megérkezését a településre.[64] Az általuk megszállva tartott városrészekben ételt és segélycsomagokat osztottak a lakosoknak, amelyeket háborús szimbólumukkal, a Z betűvel jelöltek meg.[91][92] Az orosz kézre került városrészekben a megszálló hadsereg a civileket fehér karszalag viselésére kötelezte. Az egyébként az orosz erők azonosítására szolgáló jelzés azt a veszélyt hordozta magában, hogy a harcoló ukrán alakulatok tévedésből lelőhettek olyan civileket is, akiket a félrevezető jel miatt orosz katonáknak hittek.[93]

    Április 22-én az orosz védelmi minisztérium vezetője bejelentette, hogy „normalizálódott a helyzet a városban”, a lakott területeket már nem érintik a harcok, így a donyecki szeparatisták megkezdik a romok eltakarítását.[94] Ugyanakkor műholdfelvételek bizonyítják, hogy az oroszok teherautókon szállították ki valószínűleg az ostrom során meghalt civilek holttesteit a városból és a közeli Manhush faluban temették el őket egy mintegy 340 m hosszú tömegsírba. A becslések szerint akár 9 000 áldozatot is eltemethettek ezen a helyszínen, ez felveti annak a gyanúját, hogy az oroszok háborús bűncselekmények nyomait akarják eltüntetni.[95][96]

    Orosz források szerint megkezdődött a város újjáépítése, ennek érdekében Szentpétervárt kinevezték Mariupol új testvérvárosának. A városban készült felvételek tanúsága szerint nagy képernyőkkel felszerelt propaganda autók járják a települést. Néhány iskolában újraindult az oktatás, immár a korábbi ukrán helyett orosz nyelven.[97]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. Russia confirms senior naval officer killed in Mariupol”, BBC News, 2022. március 20.. [2022. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. március 20.) (brit angol nyelvű) 
    2. RUSSIAN OFFENSIVE CAMPAIGN ASSESSMENT, MARCH 16 (english nyelven). ISW: Institute for the Study of War . ISW: Institute for the Study of War, 2022. március 16. [2022. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
    3. RUSSIAN OFFENSIVE CAMPAIGN ASSESSMENT, MARCH 18. ISW: Institute For The Study of War . ISW: Institute For The Study of War, 2022. március 18. [2022. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
    4. Russian invasion update: Ukraine repels tank attack, captures six Russians in Mariupol
    5. a b c Zelenskyy, Volodymyr: Meaningful talks on peace and security for Ukraine are the only chance for Russia to reduce the damage from its own mistakes. President of Ukraine , 2022. március 19. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
    6. A Ukrainian officer reveals that armed groups are trying to leave Mariupol
    7. 'Everything that needs to be done': Ukraine citizen soldiers prepare for Russia threat”, 2022. január 28.. [2022. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. március 21.) (english nyelvű) „Its defenders — both the regular Ukraine army and the irregular forces mustering for battle” 
    8. Trevithick, Joseph: Ukraine Situation Report: NATO Says Russia Is Repositioning, Not Withdrawing. The Drive , 2022. március 31. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
    9. Presse, AFP-Agence France: Russia Says Prevented Ukraine Officers Fleeing Mariupol By Air. www.barrons.com , 2022. április 5. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
    10. https://amp.dw.com/en/an-estimated-20000-have-died-in-mariupol-over-the-last-few-weeks-dws-mathias-bölinger/av-61552745
    11. Vége: úgy tűnik, megadta magát az Azov zászlóalj, bevették az oroszok az Azovsztalt (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. május 18.)
    12. a b Talant, Bermet: Why is Mariupol so important to Russian forces? (angol nyelven). the Guardian, 2022. március 22. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    13. Miért akar Putyin egy nem náci országot "nácitlanítani"? (magyar nyelven). euronews, 2022. február 25. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    14. Azov Regiment takes centre stage in Ukraine propaganda war (angol nyelven). France 24, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    15. Russia-Ukraine war updates for April 17, 2022. web.archive.org, 2022. április 18. [2022. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
    16. a b Mariupol: a város, amit éppen leradíroznak a térképről (magyar nyelven). telex, 2022. március 23. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    17. Cooper, Erica Star Domena, Havovi: Mariupol is on the brink of surrender, with 21,000 dead and counting (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
    18. a b Mariupol mayor says siege has killed more than 10K civilians (angol nyelven). AP NEWS, 2022. április 11. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    19. Musumeci, Natalie: People are attacking each other for food as Russian forces bombard Ukrainian city of Mariupol: Red Cross (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    20. Zelenskiy compares Mariupol to Leningrad siege as Russia launches fresh strikes on Kyiv (angol nyelven). the Guardian, 2022. március 17. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    21. Siege of Ukraine's Mariupol city draws comparisons with Nazi blockade of Leningrad (angol nyelven). Firstpost, 2022. március 5. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    22. Mariupol: egy város haláltusája (magyar nyelven). hirklikk.hu. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
    23. City of Mariupol (angol nyelven). Energy Cities. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    24. Ukraine crisis: Kiev forces win back Mariupol”, BBC News, 2014. június 13. (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (brit angol nyelvű) 
    25. Welle (www.dw.com), Deutsche: Russia recognizes independence of Ukraine separatist regions | DW | 21.02.2022 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    26. Eltüntette botrányos jelképét a rettegett Azov ezred (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    27. "Ők a legjobb harcosaink" – a zászlóalj, amelyik miatt nácizmussal vádolják az ukránokat (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 14. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    28. a b Vasovic, Aleksandar. „Port city of Mariupol comes under fire after Russia invades Ukraine”, Reuters, 2022. február 24. (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (angol nyelvű) 
    29. Ukraine Crisis: Protecting civilians ‘Priority Number One’; Guterres releases $20M for humanitarian support (angol nyelven). UN News, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    30. Houses destroyed after shelling in Ukrainian city of Mariupol: report (angol nyelven). news.cgtn.com. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    31. Battle ongoing near Mariupol – mayor (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    32. Russian Navy Carries Out Amphibious Assault Near Mariupol (angol nyelven). The Maritime Executive. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    33. Russian advance slowed by Ukrainian resistance and logistical setbacks, U.S. defense official says (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    34. Russia orders troops to hasten their advance as Mariupol remains under heavy shelling”, ABC News, 2022. február 26. (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (ausztrál angol nyelvű) 
    35. Ukrán mesterlövész likvidálhatott egy orosz tábornokot (magyar nyelven). rtl.hu, 2022. március 3. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    36. Georgiopoulos, George. „Greece says 10 expats killed in Ukraine, summons Russian ambassador”, Reuters, 2022. február 26. (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (angol nyelvű) 
    37. A shelling, a young girl, and hopeless moments in a hospital (angol nyelven). AP NEWS, 2022. február 27. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    38. Elismerte Ukrajna: létrejött az oroszok régóta áhított összekötő-folyosója (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    39. 'Mariupol is a graveyard': Evacuees recount terror of Russian assault”, BBC News, 2022. április 8. (Hozzáférés ideje: 2022. április 13.) (brit angol nyelvű) 
    40. Dávid, László: Mariupol ostroma, az ukrajnai pokol közepe + videó (magyar nyelven). Mariupol ostroma, az ukrajnai pokol közepe + videó, 2022. március 15. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    41. Mariupol: csecsen kézre került a Városháza – közölte Ramzan Kadirov (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    42. Szorul a gyűrű Mariupolban: fontos városnegyed kerülhetett orosz kézre (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    43. Megpróbálták kimenteni az Azov vezetőit Mariupolból, rossz vége lett (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    44. Institute for the Study of War (angol nyelven). Institute for the Study of War. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    45. 3500 ukrán harcos várja az oroszok pusztító támadását – Döntő ütközet készül Mariupol körül (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    46. Több száz ukrán katona tette le a fegyvert Mariupolnál (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    47. Elképesztő információs háború zajlik Mariupol körül - Mégis mi a fene történhetett az ukrán tengerészgyalogosokkal? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    48. CNN, By <a href="/profiles/aditi-sandal">Aditi Sangal</a>, <a href="/profiles/adrienne-vogt">Adrienne Vogt</a>, <a href="/profiles/helen-regan">Helen Regan</a>, Matias Grez, Jeevan Ravindran and <a href="/profiles/laura-smith-spark">Laura Smith-Spark</a>: Ukraine says defenders of Mariupol consolidate, while Russia claims to take prisoners (angol nyelven). CNN, 2022. április 13. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    49. Archive, View Author; Follow on: Over 1,000 Ukraine marines surrender in key port of Mariupol, says Russia (amerikai angol nyelven). New York Post, 2022. április 13. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
    50. Eljöhet Mariupol utolsó napja (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    51. Putyin lefújta a tervet, új módszerhez nyúlnak (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
    52. Vége: úgy tűnik, megadta magát az Azov zászlóalj, bevették az oroszok az Azovsztalt (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
    53. Teljesen kiakadt az orosz közösségi média Moszkva döntésén (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
    54. Mariupol mayor says at least 10,000 civilians killed in Russian siege (angol nyelven). France 24, 2022. április 11. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    55. a b ‘Pure genocide’: civilian targets in Mariupol ‘annihilated’ by Russian attacks (angol nyelven). the Guardian, 2022. március 9. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    56. Rosa, Adam Schreck And Andrea: Mariupol's civilian death toll put at 5,000 as Ukraine braces in the east (angol nyelven). CP24, 2022. április 6. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    57. Reuters. „Nearly 5,000 people killed in siege of Ukraine's Mariupol - mayor's office”, Reuters, 2022. március 28. (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (angol nyelvű) 
    58. published, Mike Wall: Russia's devastation of Mariupol, Ukraine visible from space in satellite photos (angol nyelven). Space.com, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    59. Ukraine war: Videos show apocalyptic destruction in Mariupol as Russia says it is 'tightening its encirclement' (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    60. A mariupoli mészáros is a britek listájára került (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    61. a b 'Why? Why? Why?' Ukraine's Mariupol descends into despair (angol nyelven). AP NEWS, 2022. március 16. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    62. Népszava: Már több mint ötezer civilt ölhettek meg Mariupolban, a polgármester szerint az oroszok krematóriumban égetik el a holttesteket (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    63. Az oroszok krematóriumokban égetik el a mariupoli civilek holttesteit (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    64. a b Mariupol officials say Russians blocking aid reaching besieged Ukraine city (angol nyelven). the Guardian, 2022. április 1. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    65. Reuters. „Ukraine says child died alone from dehydration in besieged Mariupol”, Reuters, 2022. március 8. (Hozzáférés ideje: 2022. április 13.) (angol nyelvű) 
    66. Zsolt, Sarkadi: Megrendítette a világot a mariupoli gyerekkórház lebombázása (magyar nyelven). 444, 2022. március 9. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    67. Semmilyen okból nem engedi meg a hadijog a kórházbombázást (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    68. Kijev egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolja Oroszországot (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    69. AFP: EU condemns Russian bombing of Mariupol maternity hospital as a ‘war crime’ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    70. "Mariupol nincs többé. Nincs, ahová visszatérhetnék" | A háború arcai” (hu-HU nyelven).  
    71. A gyermekek felirat ellenére bombázták a színházat az oroszok (magyar nyelven). euronews, 2022. március 17. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    72. 300 áldozata lehet a mariupoli színház elleni támadásnak (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    73. Civilekkel teli színházat bombáztak Mariupolban (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    74. Képen az óvóhelyként működő színház, amelyet lebombáztak az oroszok – az ukrán külügyminiszter szerint háborús bűnt követtek el | Forbes.hu (magyar nyelven). forbes.hu, 2022. március 17. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    75. Megint nem sikerült evakuálni Mariupol lakóit (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 6. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
    76. Mariupoli evakuálás: „Már épp indultunk volna, amikor elkezdtek lőni” (magyar nyelven). telex, 2022. március 6. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
    77. Mariupol: Szétlőtték a kimenekítésre készülő buszokat az oroszok (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 6. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
    78. Hová viszik Mariupolból az oroszok az ukrán lakosokat? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
    79. Chazan, Guy. „‘Hell on earth’: survivors recount the assault on Mariupol | Free to read”, Financial Times, 2022. március 20. (Hozzáférés ideje: 2022. április 15.) 
    80. Chappell, Bill. „Maternity patients among 20,000 civilians forcibly deported to Russia, Mariupol says”, NPR, 2022. március 30. (Hozzáférés ideje: 2022. április 13.) (angol nyelvű) 
    81. Az ukránok szerint 2000 gyereket deportáltak az oroszok Mariupolból (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 28. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    82. Oroszországba deportálják mariupoli civilek ezreit, állítja a helyi hatóság (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    83. Az ukrán sajtó szerint Mariupolból Oroszországba deportálják menekülőket (magyar nyelven). 168.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    84. Russia transfers thousands of Mariupol civilians to its territory”, BBC News, 2022. március 27. (Hozzáférés ideje: 2022. április 13.) (brit angol nyelvű) 
    85. Vegyi fegyvert vethettek be az oroszok Ukrajnában! (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    86. Vegyi fegyver helyett lángszóróval mennek neki az Azov erődjének az oroszok (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    87. Balázs, Kaufmann: Vegyi fegyvereket vethetnek be az oroszok Mariupolban (magyar nyelven). 444, 2022. április 12. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    88. The United Nations calls for an investigation into violence against women and children in Ukraine – as it happened (angol nyelven). the Guardian, 2022. április 12. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    89. VG/MTI: Vegyi fegyver bevetésével vádolják Moszkvát Mariupolban (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. április 12. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
    90. Új vezetőt neveztek ki az oroszok Mariupol élére és beolvasztották a Donyecki Népköztársaságba (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
    91. Russian humanitarian aid distributed in besieged Mariupol (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
    92. Russian Humanitarian Aid Distributed In Besieged Mariupol” (hu-HU nyelven).  
    93. Közben Mariupolban: a lakosságot arra kényszerítik az oroszok, hogy fehér szalagot hordjanak, a közlekedéshez is külön engedély kell (magyar nyelven). 24.hu, 2022. április 14. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
    94. Az oroszok szerint normalizálódott a helyzet Mariupolban (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
    95. Werbeck, Nicole. „Another possible mass grave with as many as 9,000 bodies is found near Mariupol”, NPR, 2022. április 22. (Hozzáférés ideje: 2022. április 23.) (angol nyelvű) 
    96. Márk, Benics: Több mint háromszáz* méter hosszú tömegsírt rögzített egy műhold Mariupol közelében (magyar nyelven). 444, 2022. április 21. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
    97. Kristof, Peter: A lakosság „oroszosítása” a szakadárok célja Mariupolban (magyar nyelven). euronews, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2022. július 6.)