Moszkva (rakétás cirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moszkva
Russian cruiser Moskva.jpg
Hajótípus rakétás cirkáló
Névadó Moszkva
Üzemeltető Orosz Haditengerészet
Hajóosztály 1164-es tervszámú hajó (Szlava osztály)
Pályafutása
Építő 61 kommunár hajógyár
Építés kezdete 1976. október 4.
Vízre bocsátás 1979. július 27.
Szolgálatba állítás 1983. január 30.
Szolgálat vége 2022. április 14.
Honi kikötő Szevasztopol
Sorsa ukrán rakétatámadás következtében elsüllyedt (2022. április 14.)
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 9800 t
Hossz 186,5 m
Szélesség 20,8 m
Merülés 7,6 m
Hajtómű 4 db gázturbina, 2 hajócsavar, 2 db segédturbina
Teljesítmény 90 000 kW (121 ezer LE)
Sebesség 32 csomó (59 km/h)
Hatótávolság 19 000 km
Fegyverzet 1 db 130 mm-es kétcsövű AK–130 tüzérségi komplexum
6 db hatcsövű 30 mm-es AK–630 csöves légvédelmi rendszer
16 db P–1000 Vulkan robotrepülőgép-indító
8 db Fort légvédelmi rendszer (egyenként 8 db SZ–300F rakétával)
2 db Osza–M légvédelmirakéta-indító
2 db RBU–6000 mélységibomba-vető
Repülőgépek 1 db Ka–27 helikopter

Legénység 510 fő
Férőhelyek száma
  • 510 ember
  • 680 ember
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat.

A Moszkva (oroszul: Москва), ex. Szlava (oroszul: Слава) az Orosz Haditengerészet 1164 Atlant típusú rakétás cirkálója volt. 1983-ban állították szolgálatba a Szovjet Haditengerészetnél, 1990-ben ideiglenesen kivonták, majd 2000-ben újra szolgálatba állították. Az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójaként a flotta 30. felszíni hajóhadosztályához tartozott, honi kikötője Szevasztopol volt. 2022. április 14-én kigyulladt, vélhetően egy ukrán rakétatámadás következtében, majd nem sokkal később elsüllyedt.[1]

Története[szerkesztés]

Építését 1976-ban kezdték el a mikolajivi 61 kommunár hajógyárban. Ez volt az ellenséges repülőgép-hordozók ellen szánt 1164-es tervszámú cirkálóosztály első egysége. 1979-ben bocsátották vízre, majd 1983. január 30-án állították szolgálatba a Szovjet Haditengerészet Fekete-tengeri Flottájánál Szlava néven. Első hosszabb bevetése egy Pireuszba tett látogatás volt 1986 novemberében. A Szlava cirkáló részese volt George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov máltai csúcstalálkozójának, ahol a hajó a szovjet delegáció szálláshelye volt (míg az amerikai delegáció szállása Belknap rakétás cirkáló volt). A csúcstalálkozó alatt a hajó Marsaxlokk előtt horgonyzott.

1990 decemberében kivonták az aktív szolgálatból, majd 1991 márciusában a mikolajivi hajógyárba vezényelték nagyjavításra. A javítás és a modernizáció a Szovjetunió felbomlása utáni zavaros gazdasági helyzet miatt elhúzódott. 1996. május 16-án átnevezték és a Moszkva nevet kapta, amelyet addig a kivont Moszkva helikopterhordozó viselt. A nagyjavítást követően 1999 májusában helyezték újra üzembe, majd 2000 áprilisában állították újra szolgálatba, és egyúttal a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója lett (az Admiral Golovko rakétás cirkáló helyett, melyet később, 2002-ben selejteztek).

2003 áprilisában egy hajóraj tagjaként a szintén a Fekete-tengeri Flottához tartozó Szmetlivij rombolóval és a Ladnij fregattal, valamint az orosz Csendes-óceáni Flottához tartozó Admiral Pantyelejev és Marsal Saposnyikov rombolókkal és a Vlagyimir Kolcsinyszkij tankhajóval az Indiai-óceánra hajózott, ahol az Indiai Haditengerészettel közösen részt vett az Indra–2003 tengeri hadgyakorlaton.

2008 augusztusában részt vett az orosz–grúz háborúban. A hadműveletek során Abházia partjainál, grúz felségvizeken tartózkodott. A hadműveletben részt vevő többi orosz hajóhoz hasonlóan a Moszkva cirkáló feladata Grúzia tengeri blokádja volt, fegyveres harcban a hajó nem vett részt.[2] Miután Oroszország elismerte Abházia függetlenségét, a hajó Szuhumiban horgonyzott.[3]

2009 szeptemberében baleset történt a hajón. A híradások szerint a hajtóműveknél történt robbanás, melyben a személyzet 10 tagja sérült meg. Az Orosz Haditengerészet parancsnoksága cáfolta a sérültekről szóló híreket. A hajó minden esetre 2009 decemberétől a szevasztopoli PD–30-as szárazdokkban tartózkodott javításon.[4]

A hajó 2003 júliusától novemberig tartó út során Lisszabon érintésével Havannába, majd Nicaraguába és Venezuelába hajózott.

2013-ban a szíriai orosz szerepvállalás részeként a hajót Szíria partjaihoz vezényelték.

2014 márciusában a Krím orosz megszállása során a Moszkva církáló az Ukrán Haditengerészet Donuzlav-tavon tartózkodó egységeinek blokádjában vett részt.[5]

2015 szeptemberében a hajót ismét Szíria partjaihoz vezényelték, ahol fedélzetére telepített Fort légvédelmi rendszerrel a Latakiába telepített orosz repülőegységek légvédelmi feladatait biztosította.[6] Az Orosz Légierő Szu–24-es repülőgépének 2015. november 24-i lelövése után a hajót a szír–török határ közelébe irányították. A hajó 2016. január 9-én tért vissza Szíria partjaitól a szevasztopoli bázisára.[7] (A szíriai orosz katonai műveletben a Moszkva cirkálót testvérhajója, a Csendes-óceáni Flottához tartozó Varjag rakétás cirkáló váltotta fel.)

Kígyó-szigeti csata[szerkesztés]

2022 februárjában a cirkáló elhagyta Szevasztopolt, hogy részt vegyen a 2022-es ukrajnai orosz invázióban.[8] A hajót később a Kígyó-sziget elleni támadás során az ukrán fegyveres erők ellen vetették be, a Vaszilij Bikov orosz járőrhajóval együtt.[9] A Moszkva rádión keresztül üdvözölte a sziget helyőrségét, és követelte a megadást, mire azt a választ kapta, hogy „orosz hadihajó, húzz a faszba!” Ezt követően minden kapcsolat megszakadt a Kígyó-szigettel, a tizenhárom fős ukrán helyőrséget pedig elfogták.[10]

Pusztulása[szerkesztés]

2022. április 14-én szolgálatteljesítés közben az Ukrajna elleni háborúban ukrán források szerint két Neptun robotrepülőgép találta el, de az orosz flotta vezetése ezt tagadta. Az orosz hivatalos jelentés szerint a hajón tűz ütött ki, a legénységet török közreműködéssel kimenekítették.[11] Az első jelentések arról szóltak, hogy a súlyosan megrongálódott hajót egy kikötőbe vontatják. Az orosz védelmi minisztérium későbbi tájékoztatója szerint azonban a hajó a vontatás során a viharos tengeren elsüllyedt.[12]

Meg nem erősített források szerint az ukrán támadást az amerikaiak is segítethették a közelben járőröző P–8 Poseidon felderítő repülőgépükről.[13][14]

Fényképek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.bbc.com/news/live/world-europe-61101906. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  2. Russian navy blockade Georgia _English_Xinhua. news.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  3. https://ria.ru/defense_safety/20090714/177370607.html
  4. Названа причина ЧП на крейсере "Москва" (orosz nyelven). vz.ru. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  5. http://www.reuters.com/article/us-ukraine-crisis-naval-fleet-idUSBREA270M920140308
  6. http://www.interfax.ru/world/470806
  7. Гвардейский ракетный крейсер «Москва» вернулся в Севастополь из Средиземного моря : Министерство обороны Российской Федерации. function.mil.ru. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  8. H I Sutton – Covert Shores. [2022. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
  9. Zmiinyi Island In Black Sea Attacked From Russian Ships – Border Service. ukranews_com , 2022. február 24. [2022. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  10. Ukrainian Navy confirms Snake Island soldiers are alive, POWs. jpost.com . The Jerusalem Post, 2022. február 28. [2022. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
  11. tass.ru. tass.ru. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  12. vg.hu. vg.hu. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  13. Grylls, Elizia Volkmann, George. „Ukraine war: US spy plane on patrol in Black Sea before sinking of Russian flagship Moskva” (Hozzáférés ideje: 2022. április 24.) (angol nyelvű) 
  14. Zrt, HVG Kiadó: Benne lehetett az amerikaiak keze a Moszkva elsüllyesztésében (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. április 24. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  15. Ukrainian soldiers who told Russian warship 'go f*** yourself' honoured on postal stamps”, 2022. április 14.. [2022. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. április 14.) 
  16. Michael, Chris. „Ukraine reveals 'Russian warship, go fuck yourself!' postage stamp”, 2022. március 12.. [2022. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. április 14.) 

Források[szerkesztés]