Mitteldeutscher Rundfunk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mitteldeutscher Rundfunk
MDR Logo 2017.svg
Adatok
Indulás 1992. január 1.
Korábbi nevek Mitteldeutsche Rundfunk
Reichssender Leipzig
Radio Leipzig
Társaság ARD
Ország Németország
Vételi terület Szászország, Szász-Anhalt, Türingia
Székhely Kantstraße 71-73, 04275 Lipcse, Németország
Hivatalos oldal

A Mitteldeutscher Rundfunk (Középnémet Rádió és Televízió) Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartományok regionális közszolgálati médiuma, melynek székhelye Lipcsében van. A médiumot 1992-ben hozták létre, amely Németország újraegyesítése következtében jött létre, az egykori DFF NDK rádió és televízió frekvenciáit vette át.

Történelem[szerkesztés]

  • 1924: Megalakult az MDR elődje: a Mitteldeutsche Rundfunk AG. (Középnémet Rádió Rt.)
  • 1934: A nácik hatalomra kerülésével a médium neve Reichssender Leipzig (Lipcsei Birodalmi Rádióadó) lesz, amely a nemzetiszocialista propaganda egyik szócsöve lesz.
  • 1945: A szovjet megszállással együtt átnevezik a rádiót és Radio Leipzig lesz a neve.
  • 1946: Mitteldeutscher Rundfunk, Sender Leipzig néven sugároz a médium és felavatják a lipcsei Springerstrassen található rádiószékházat.
  • 1952: Az NDK központosító intzékedései miatt Kelet-Berlin Treptow-Köpenick kerületében található Nalepastraßeban létrehozzá az NDK rádió székházát, a televíziós műsorokat pedig Berlin-Adlershofban található stúdióiban készíti.
  • 1990: Decentralizálás miatt több regionális adót hoznak létre: Sachsen Radio, Radio Sachsen-Anhalt, Thüringer Rundfunk.
  • 1991. május 31.: A német újraegyesítés következtében életbe lépett Köszolgálati médiumokról szóló állami szerződés (Rundunkstaatsvertrag) révén létrehozzák a Mitteldeutsche Rundfunkot Szászország, Szász-Anhalt és Türingia számára.[1]
  • 1992. január 1.: A ma ismert műsorok megkezdik adásukat, az MDR első igazgatója Henning Röhl volt, aki addig az ARD-aktuell (Tagesschau és Tagesthement készítő hírszerkesztősége) főszerkesztője volt.[2]

Műsorkínálat[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Botrányok[szerkesztés]

  • 2000: A médium mintegy 2,6 millió német márkát vesztett egy magas kockázatú kölcsönön.
  • 2001: Az MDR több véleményformáló műsorvezetőjéről kiderült, hogy az NDK idején az Állambiztonsági Minisztériumnak, a Stasinak dolgoztak. Ennek következtében az MDR Intendánsa, Udo Reiter azonnali hatállyal kirúgta az érintett dolgozókat, mint Sabine Hingst az MDR politikai műsorának, a Fakt; Horst Mempel a Biwak, az MDR utazási műsorának szerkesztő-műsorvezetője; Ingor Rackwitz az MDR-Info hírműsornak a hírszerkesztője.[3]
  • 2001: Az MDR több mint 7,3 millió német márkát bukott egy elhibázott lakásépítési projektben, amit az MDR a dolgozóinak szánt. A veszteség oka, hogy az ingatlanberuházás 1992-ben kezdődött volna, pont akkor amikor a kelet-német ingatlanpiacon válság volt és a több lakást építettek mint amennyire szükség lett volna.[4]
  • 2005: Az MDR vezetése azonnali hatállyal felmondott Wilfried Mohren A médium sportosztályának vezetőjének burkolt reklámozás miatt.
  • 2010: Az ARD gyermekcsatornájának a KiKA műsorainak szerkesztését és gyártását az MDR kapta feladatként meg. Az MDR gyártási felelőse Marco Kirchhof több, mint 4,6 millió eurót sikkasztott el. Kirchhof mellett még 10 MDR dolgozó ellen is vizsgálatot rendelt az ügyészség.[5]

Logók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gründung des MITTELDEUTSCHEN RUNDFUNKS. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  2. Chronik des MDR: 1992Der MDR geht an den Start. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  3. Gespannte StimmungDer MDR als Stasi-Stadl. spiegel.de, 2001. március 6. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  4. IMMOBILIEN„Der große Reibach“. spiegel.de, 2001. január 29. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  5. KiKA-Skandal: MDR-Chefin Wille stellt Oberkontrolleur Gehler kalt. sz-online.de, 2012. december 21. [2018. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 4.)

Források[szerkesztés]