Ugrás a tartalomhoz

Salamanca (Spanyolország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Salamanca
Salamanca
Salamanca
Salamanca címere
Salamanca címere
Salamanca zászlaja
Salamanca zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKasztília és León
TartománySalamanca
Rangspanyol község
SzékhelySalamanca City
Alapítás évei. e. 4. század
PolgármesterJulián Lanzarote Sastre (PP)
Irányítószám37001–37009
Körzethívószám923
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség143 954 fő (2023)[1]
Népsűrűség4034 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság802 m
Terület38,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 57′ 54″, ny. h. 5° 39′ 51″40.965000°N 5.664167°WKoordináták: é. sz. 40° 57′ 54″, ny. h. 5° 39′ 51″40.965000°N 5.664167°W
Salamanca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamanca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Salamanca város Nyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben. Salamanca tartomány székhelye. 192 000 főnyi lakosságával Kasztília és León második legnagyobb városa, a főváros, Valladolid (369 000 fő) után.

Salamanca talán a legfontosabb spanyol egyetemi város, főként a spanyol nyelv színvonalas oktatásáról híres.[2] Egyeteme, az 1218-ban alapított Salamancai Egyetem az ország legrégebbi felsőoktatási intézménye, Európában a negyedik. 30 000 hallgatója a város gazdasági és turisztikai motorja. A város a spanyol piac 16%-át adja, egyeteme miatt külföldi hallgatók ezreit vonzza.[3]

Óvárosa 1988-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2002-ben Európa Kulturális Városa címet kapta meg.

2003 óta a húsvétot megelőző „salamancai szent hét” a nemzetközi turizmus középpontjába került.

Fekvése[szerkesztés]

Salamanca tíz út csomópontjában található. Nagyjából 200 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól nyugatra, a portugál határtól pedig 80 km-re keletre, a Tormes folyó partján, a tenger szintje felett 829 m magasságban.

Éghajlata[szerkesztés]

A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális éghajlat: a nyár forró, a tél rendkívül hideg. Köppen besorolása szerint a meleg nyarú mediterrán éghajlat keveredik a félsivatagi sztyeppék éghajlatával. Valódi nedves évszak gyakorlatilag nem létezik, a kevés csapadék eloszlása egyenetlen. Tavasztól kora őszig gyakoriak a hőhullámok, nem ritkán állandósul 40 °C feletti hőmérséklet. A hegyek és a nyílt ég miatt a telek rendkívül fagyosak, a hőmérséklet nem ritkán zuhan 20 fok közelébe. Havazás minden évben előfordul, a napokig vagy akár hetekig is megmarad.

Története[szerkesztés]

A város helyén először egy erődöt épített az i. e. 4. században egy kelta törzs. Az erőd egyike volt azoknak az állásoknak, amelyeket a kelták létesítettek a Duero folyó mentén. Az i. e. 3. században (i. e. 217-ben)[4] Hannibál pun hadvezér megostromolta, és el is foglalta a várost. Egy legenda szerint, a salamancaiak ellenállás nélkül adták át a várost a karthágóiaknak, de a nők, ruháik alatt fegyvereket hordtak, és ezekkel támadtak rá az ellenségre. A Karthágó bukása után Salamanca római kézbe került Helmantica néven, s rövidesen az egyik legfontosabb hispaniai kereskedelmi központtá lépett elő kedvező fekvése folytán. Rajta keresztül haladt át a Via de la Plata római út, amely összekötötte Emerita Augusta (Mérida) és Asturica Augusta (Astorga) városokat. Az itt épült 1. századi római híd is az út részét képezte.

A Római Birodalom bukása után a térség, így Salamanca is a keletről idevándorló alánok uralma alá került. Később a nyugati gótok (vizigótok) szállták meg a várost, amelyet a területükhöz csatoltak. Amikor a kereszténység ide is eljutott, Salamanca püspöki székhellyé lépett elő. A város püspökei az évek során a Toledóban tartott több zsinaton is részt vettek.

712-ben Salamanca is megadta magát a móroknak. Ezután a város térsége évekre a keresztény királyságok és a muszlimok harcterévé vált. A Leóni Királyság (később Kasztília és León) és a Córdobai Kalifátus háborúzásai következtében Salamanca szinte teljesen elnéptelenedett és így jelentéktelen településsé vált. A simancasi csata (939) után a keresztények újratelepítették a várost. Miután 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király elfoglalta Toledót, lakosai egy részét Salamancába telepítette át, majd 1102-ben Burgundiai Rajmund is vezetett egy különböző származású telepesek alkotta csoportot a városba.

1218-ban IX. Alfonz leóni király megalapította a Salamancai Egyetemet, amely az arab kultúra eredményeit közvetítette Európába. Az egyetemnek köszönhetően Salamanca Európa egyik legtekintélyesebb oktatási központjává vált. Az egyetem hallgatója volt – többek között – Keresztes Szent János, Loyolai Szent Ignác, Cervantes, Calderón, Lope de Vega és Unamuno.

A város a középkor folyamán a 16. században élte fénykorát. Lakossága nagyjából 24 000 fő, ebből a diákok száma pedig körülbelül 6500 fő volt. Salamanca hanyatlása 1610-ben, a mórok kiűzésével kezdődött meg.

A 19. század folyamán az addig agrár jellegű város ismét fejlődésnek indult.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római híd (Puente Romano)
  • Szent Jakab-templom (Iglesia Santiago)
  • Szent Ambrus-templom (Iglesia de San Ambrosio)
  • Régi Katedrális (Catedral Vieja)
  • Új Katedrális (Catedral Nueva)
  • Egyetem (Universidad)
  • Tartományi Múzeum (Museo Provincial)
  • Az Alsó iskola (Las Escuealas Menores)
  • Anaya-palota (Palacio de Anaya)
  • A Hölgyek kolostora (Monasterio de Dueṅas)
  • Szent István-kolostor (Convento de San Esteban)
  • Calatrava-palota
  • Las Bernardas-templom
  • Kulcsár-torony (Torre del Clavero)
  • Salina- (vagy Fonseca-) palota
  • Kagylós ház (Casa de las Conchas)
  • Jezsuita szemináriumi templom (La Clerecia)
  • Főpapi Egyetem (Uinvesidad Pontifica)
  • Szent Benedek-templom (Iglesia de San Benito)
  • Szent Márton-templom (Iglesia de San Martin)
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Királyi palota (Pabellón Real)
  • Vásárcsarnok (Mercado)
  • Szent Juliánusz-templom (Iglesia de San Julián)
  • Széltorony (Torre del Aire)
  • Szentlélek-templom (Iglesia de Sancti Spiritus)
  • Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
  • Barbalosi Szent János-templom (Iglesia de San Juan de Barbalos)
  • Írek kollégiuma (Colegio de los Irlandeses)
  • Szent Kereszt-templom (Iglesia de la Vera Cruz)
  • Orsolya-nővérek kolostortemploma (Convento de las Ursulas)
  • A Holtak háza (Casa de las Muertes)
  • Monterrey-palota (Palacio de Monterrey)
  • Szeplőtlen Fogantatás-templom (La Purisima)

Képgaléria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
158 523
160 415
155 921
155 619
153 472
148 042
144 949
143 978
143 269
143 954
2001200420072009201120142016201820212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Municipal Register of Spain of 2023
  2. http://www.espanolensalamanca.com A spanyol nyelv és Salamanca kapcsolata
  3. http://www.elmundo.es/elmundo/2008/07/02/castillayleon/1215017453.html
  4. Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma. 440. old.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Salamanca
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamanca (Spanyolország) témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]