Eichstätt

Eichstätt
Eichstätt címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Bajorország
Járás	Eichstätt járás
Irányítószám	85072
Körzethívószám	08421
Rendszám	EI
Testvérvárosok	Lista Vestenanova
Népesség
Teljes népesség	13 867 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	290,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	371 m
Terület	47,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 48° 53′ 31″, k. h. 11° 11′ 02″48.891944444444, 11.183888888889
Eichstätt Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Eichstätt járás térképén
Eichstätt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eichstätt témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Eichstätt város Németországban, azon belül Bajorországban, azon belül Felső-Bajorországban. Lakosainak száma 13 867 fő (2023. december 31.). Eichstätt Schernfeld, Pollenfeld, Walting, Dollnstein és Adelschlag községekkel határos.

A városrészei

• Buchenhüll
• Eichstätt
• Häringhof
• Landershofen
• Lüften
• Marienstein
  • Blumenberg
  • Rebdorf
• Pietenfeld a.d.Leithen
• Wasserzell
  • Eichstätt-Bahnhof
• Wimpasing
• Wintershof
• Ziegelhof

Története

Az Eichstätti egyházmegyét 741-ben Szent Willibald alapította egy régi római állomás (Aureatum vagy Rubilocus) helyén. 908-ban a várost fallal vették körül és alapítólevelet is kapott. Egy hercegpüspök irányította, és a Szent Római Birodalomban az 1802-es szekularizációig az eichstätti püspökség székhelye volt. A város 1806-ban a Bajor Királyság része lett. Eichstätt az Eichstätti Hercegpüspökség része volt, amelyet I. Miksa király 1817-ben vejének, Eugène de Beauharnais-nak adott, 1821-ben visszaállították a püspöki székhelyet, majd 1855-ben visszatért a bajor koronához.

Nevezetességek

• A várost a Willibald kastély (Willibaldsburg) uralja. A dóm mellett Eichstättben 12 templom és 10 kolostor található.

Oktatás

Eichstättben található Németország egyetlen katolikus egyeteme a Katholische Universität Eichstätt-Ingolstadt (KU), melyet 1980-ban alapítottak, mely Bajorországban teljes körű egyetemi jogokat kapott, beleértve a doktori és habilitációs fokozatokat is.

Népesség

A népesség alakulása 1808 és 2025 között:

Lakosok száma	5596	10 883	13 080	13 788	13 146	13 407	13 512	13 465	13 867	14 066
	1808	1950	1975	2010	2012	2015	2017	2021	2023	2025

Adatok: Wikidata

Itt születtek, itt éltek

• Tobias Barnerssoi (született 1969–ben), alpesi síző és sportriporter.
• Erhard Bauer (meghalt 1493), városi építész.
• Erich Emminger (1880-1951), politikus (centrumpárti), 1923–1924 között igazságügy-miniszter.
• Anton Fils (1733–1760), zeneszerző.
• Edmund Harburger (1846–1906), müncheni rajzoló és festő.
• Johann Philipp Jeningen (1642–1704), katolikus pap.
• Konrad Kyeser (1366–1405 után), középkori európai nemes és haditechnikus.
• Jörg Mager (1880–1939), az elektronikus zene úttörője és feltalálója.
• Caritas Pirckheimer (1467–1532), nürnbergi apátnő a reformáció idején.
• Willibald Pirckheimer (1470–1530), jogász, humanista író
• Max von Widnmann (1812–1895), szobrász, Schwanthaler utódja a müncheni képzőművészeti akadémia professzoraként (1849-1887).

A városhoz kötődő személyiségek:

• Szent Valburga, más írásmóddal Valderburg vagy Guibor (Kr. u. 710 – 777. február 25. vagy 779), a Frank Birodalom angolszász misszionáriusa volt. II. Adrianus pápa 870 körül május 1-jén szentté avatta. Szent Walpurgis-éj (vagy "Sankt Walpurgisnacht") az ünnepe előestéjének neve, amely egybeesik május elsejével. Eichstättben a csontjait egy sziklába vitték, amelyből állítólag csodás gyógyhatású olaj kezdett szivárogni, ami a zarándokokat a kegyhelyére vonzotta[9][körlevél].
• II. Viktor pápa (Gebhard von Dollnstein-Hirschberg) (meghalt 1057), ötödik német pápa 1055–1057.
• II. Gundekar (1019–1075), eichstätti püspök, egyházpolitikus (szarkofág a dóm Szent János-kápolnájában).
• Loy Hering (1484/85–1564), Kaufbeurenből származó reneszánsz szobrász, Eichstätt tanácsosa és polgármestere.
• Elias Holl (1573–1646), augsburgi építőmester, a Willibaldsburg építésze.
• Karl Engel, Jakob Engel testvére, ács és építőmester
• Franz Xaver Witt (1834–1888), egyházzenész, zeneszerző, reformátor, az általános német Cäcilienvereine alapítója,^[forrás?] 1870-1871 Eichstätt karnagya.
• Miksa Vilmos Ágost szász herceg (1870–1951), az Albert-ág hercege, papi és kápláni tevékenység Eichstättben, egyházkutató.
• Cesare Orsenigo (1873–1946 Eichstättben), 1930-tól 1945-ig apostoli nuncius Németországban, Eugenio Pacelli utóda a németországi apostoli nuncius posztján.
• Karl Friedrich Lippmann (1883–1957)

További információk

• Hivatalos oldal

Kapcsolódó szócikkek

• Bajorország településeinek listája