II. Harold angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Harold
Harold2.jpg

Anglia királya
Uralkodási ideje
1066. január 5.október 14.
Koronázása Szent Pál katedrális[1]
1066. január 6.[1]
Elődje (III.) Eduárd
Utódja II. Edgár
Életrajzi adatok
Uralkodóház Cerdic-ház[2]
Született 1022 körül
Wessex
Elhunyt 1066. október 14. (44 évesen)
Hastings közelében
Nyughelye Waltham Apátság, Essex vagy Bosham, West Sussex
Házastársa
  • Edith the Fair
  • Ealdgyth
Gyermekei
  • Gytha of Wessex
  • Gunhild of Wessex
Édesapja Godwin
Édesanyja Gytha Thorkelsdottir
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Harold témájú médiaállományokat.

II. Harold vagy Harold Godwinson[3] (1022 k.[4][5][6]1066. október 14.[4][6]) Anglia királya 1066-ban. A Normandiai Vilmos ellen vívott hastingsi csatában vesztette életét.[4][5][6]

Godwin wessexi gróf fiaként született.[6] Édesapja halála (1053) után hatalmas területeket örökölt,[7] és tulajdonképpen ő uralkodott Hitvalló Eduárd király helyett. Hadat vezetett a skótok földjére.[8] 1064-ben francia földön Normandiai Vilmos fogságába esett.[8] Bár a herceg nem éreztette vele, hogy fogoly,[8] mindenesetre arra kényszerítette, hogy hazatérése fejében esküben ígérje meg Vilmos trónigényének támogatását,[8] amit a szabadulni akaró Harold meg is tett.[8] Angliába hazatérve közölte híveivel, hogy esküjét kényszer alatt tette, így az nem érvényes.[8] Sógora, Hitvalló Eduárd halálos ágyán Haroldot jelölte meg örököséül,[8] amit a Witan, az angolszász államtanács is szentesített.[8] Rövid uralkodása első hónapjaiban harcban állt – a Normandiai Vilmos által ellene uszított[8] – féltestvérével, Tostiggal,[4] és az őt támogató III. Harald norvég királlyal,[4] akiket a Stamford Bridge-i csatában sikerült legyőznie (szeptember 25.[4][5]).[5] Közben, szeptember 28-án[9] ellenfele, Vilmos 6000 harcossal[8] Pevenseynél partra szállt. Harold viharos sietséggel délre vonult, hogy visszaverje a normann inváziót[5] (9 nap alatt tette meg a York és London közötti 280 kilométert[10]). Londonba érve – bízván az angolok számbeli fölényében[10] – szinte pihenő nélkül meneteltette csapatait tovább Sussexbe,[10] ahol Vilmos őrcsapatai állomásoztak.[10] Hastingstól mintegy 10 kilométerre, északra[10] ütközött meg a két sereg október 14-én.[9] Haroldot meglepte, hogy Vilmos kezdeményezte a csatát,[10] hiszen ő akart meglepetést szerezni,[10] mégis őt érte váratlanul a normann íjászok nyílzápora.[10] A csata, amely reggel kezdődött, még délután három órakor is eldöntetlen volt,[9] míg végül Vilmos kicsalta az angolszászokat táborhelyükről,[9] azután szembefordulva velük rémes csatában tönkreverte őket.[9] Az ütközetet végül egy vaktában felröppent nyílvessző döntötte el, amely eltalálván halálra sebezte Haroldot[11] (a szemébe fúródott). Tetemét megtalálták a csata után, de annyi seb borította, hogy még tulajdon édesanyja sem ismerte fel holttestét.[9] Vele halt ki a régi angolszász királyi ház.[6]

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n http://genealogy.euweb.cz/brit/wessex.html#H2
  2. A Cerdic-háznak nem a Hitvalló Eduárd-féle ágához, azaz Nagy Alfréd leszármazottjai közé tartozott, hanem Alfréd fivérének, Ethelberbehtnek a családjába való volt.
  3. Azaz Harold, Godwin fia.
  4. ^ a b c d e f Magyar Nagylexikon, 9. kötet, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 210. oldal
  5. ^ a b c d e Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 94. oldal
  6. ^ a b c d e Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 501. oldal
  7. Szántó Tibor György: Anglia története, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7425-53-5, 26. oldal
  8. ^ a b c d e f g h i j Szántó Tibor György: Anglia története, 27. oldal
  9. ^ a b c d e f Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 424. oldal
  10. ^ a b c d e f g h Szántó Tibor György: Anglia története, 28. oldal
  11. Szántó Tibor György: Anglia története, 29. oldal
  12. ^ a b c d e f g h http://fmg.ac/Projects/MedLands/ENGLAND,%20AngloSaxon%20&%20Danish%20Kings.htm#_Toc214769436


Előző uralkodó:
(III.) Eduárd
Anglia királya
1066
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. Edgár