Nokia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nokia Corporation
Nokia wordmark.svg
Nokia headquarters in Espoo.jpg
Jelmondat Connecting People
Típus nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva Nokia, Finnország (1865)
Névadó Nokia
Székhely Finnország Espoo, Finnország
Vezetők Stephen Elop elnök-vezérigazgató
Alapító Fredrik Idestam
Iparág Távközlés
Forma osakeyhtiö
Termékek mobiltelefonok
távközlési hálózatok
Wireless rendszerek
Árbevétel 41,121 milliárd (2006)[1]
Profit 5,488 milliárd (2006)
Alkalmazottak száma 87 771 fő (2013)[2]
Leányvállalatai
Tőzsde

A Nokia Corporation weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokia Corporation témájú médiaállományokat.

A Nokia Corporation a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Székhelye a finn főváros, Helsinki melletti Espoo Keilaniemi kerülete.[3] Nyilvánosan jegyezhető részvénytársaság, a NYSE-n NOK néven fut. Jelmondata: „Connecting People” (szabad fordításban: „Összekapcsoljuk az embereket”). 1865-ben alapította Fredrik Idestam a finn Nokia városában (Tamperétől) 15 km-re nyugatra).

Fő területe a telekommunikáció. Mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes régiójában, és lefedik az összes nagyobb kommunikációs szabványt: többek között a GSM-, a CDMA- és a WCDMA-hálózatokban használhatók. Termékei között megtalálhatók még az otthoni kommunikációs eszközök, a mobil játékeszközök, a kiegészítő felszerelések. Az Ovi platformon keresztül internetes szolgáltatásokat is kínál.[4]

A Nokia több mint 123 000 alkalmazottat foglalkoztat százhúsz országban, termékei százötven országban vásárolhatók meg. 2009-ben nemzetközi viszonylatban 41 milliárd euró forgalmat bonyolított, és 1,2 milliárd euró profitot termelt.[5] Tizenkét kutatóközpontja közül az elsőt 1986-ban alapították. A kutatóközpontokban mintegy nyolcszáz kutató, mérnök és tudós végez ipari kutatómunkát hét helyszínen: Finnországban, Kínában, Indiában, Kenyában, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A Nokia összesen a következő 9 országban tart fenn gyárat: Finnországban, Brazíliában, Kínában, Angliában, Magyarországon, Indiában, Mexikóban, Romániában és Dél-Koreában.[6]

A Microsoft Corporation felvásárolta a Nokia mobiltelefonokkal foglalkozó ágazatát. A térképrészleg (Nokia HERE) továbbra is a Nokia kezében maradt, amíg 2015. augusztus 3-án el nem adták az Audi, a BMW és a Daimler által alkotott konzorciumnak.[7] A Microsoft a továbbiakban saját márkanevét tünteti fel a mobiltelefonokon. Az első ilyen mobiltelefon: Microsoft Lumia 535.

Története[szerkesztés]

A telekommunikáció előtti időszak[szerkesztés]

Az alapító: Fredrik Idestam

A Nokia története 1865-ben kezdődött, amikor Frederik Idestam bányászati mérnök cellulóz-feldolgozó üzemet alapított a délnyugat-finnországi Tampere városa melletti Tammerkoski patak mentén, és papírgyártásba fogott.[8] 1868-ban Idestam egy második malmot is épített tizenöt kilométerre nyugatra Tamperétől Nokia város közelében, ahol a Nokianvirta folyó jobb vízi energiát biztosított.[9] Idestam jó barátja, Leo Mechelin segítségével 1871-ben átalakította a cégét részvénytársasággá, és átnevezte Nokia Company-nek, amely néven ma is ismerjük.[9] 1902-től a Nokia felvette a villamosenergia-termelést a tevékenységei közé.

1898-ban Eduard Polón megalapította a Finn Kaucsuk Műveket, amely gumicsizmákat és hasonló termékeket gyártott, és amely később a Nokia gumi üzletága lett.[10] Az 1912-ben alapított Finn Kábel Művek, amely telefonokat, telegráfokat és elektromos kábeleket készített pedig a Nokia kábel és elektronikai iparát alapozta meg.[10] Az 1910-es évek végére, röviddel az első világháború után, a Nokia Company a csőd szélére sodródott. Hogy a Nokia generátoraiból származó elektromos energiáját biztosítsa, a Finn Kaucsuk Kábel Művek az Orosz Birodalomnak szállított kábeleket.

Az 1922 óta egy kézben lévő három cég 1967-ben új ipari konglomerátummá egyesült Nokia Corporation néven, megalapozva ezzel a Nokia jövőjét, mint multinacionális vállalat.[11]

Az új cég több iparágban is részt vett, termelt például – egy ideig vagy folyamatosan – papírtermékeket, autó- és kerékpárgumit, lábbeliket (többek között gumicsizmát), kommunikációs kábeleket, televíziókészüléket és más háztartási gépeket, személyi számítógépet, villamosenergia-termelő berendezéseket, robotokat, kondenzátorokat, katonai kommunikációs és egyéb felszerelést (például a SANLA M/90 vagy az M61 gázmaszk a finn hadsereg részére), műanyagot, alumíniumot és vegyszereket.[12]

Végül az 1990-es években a vállalat úgy döntött, maga mögött hagyja a fogyasztói elektronikát, és a telekommunikáció leggyorsabban fejlődő szegmenseire koncentrál.[13] A gumigyártásra szakosodott Nokia Gumik 1988-ban kivált az anyacégből, két évvel később pedig megalakult a Nokia Cipő, ahol a gumicsizmákat gyártották. Az 1990-es évek során a Nokia fokozatosan leépítette az összes nem telekommunikációval foglalkozó üzletágát.[13]

Telekommunikációs időszak[szerkesztés]

A mai Nokia magvait a kábel divízió elektronikai részlegének megalapításával vetették el 1960-ban. Az első általuk gyártott elektronikai eszköz egy pulzus analizátor volt 1962-ben, melyet atomerőművekben használtak.[14] Az 1967-es egyesüléskor ez a részleg külön divízió lett, és telekommunikációs eszközöket kezdett gyártani.[15]

Az 1970-es években a Nokia kifejlesztette a Nokia DX 200-t, amely a világ első mikroprocesszor vezérelte kapcsoló eszköz volt az automatikus telefonközpontokban. A ’70-es években egy időre a Nokia hálózati berendezéseket gyártó egysége Telefenno néven levált, és részlegesen a Finn állam tulajdonába került.[15] 1987-ben az állam eladta a részvényeit a Nokiának, és 1992-ben a vállalat neve Nokia Telecommunications lett. A 70-es és a 80-as években a Nokia kifejlesztette a „Sanomalaitejärjestelmä”-t,[16] egy digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszközt a Finn Védelmi Erőknek. Az új mobiltelefonos korszak 1981-ben, a Nordic Mobile Telephone (NMT) szolgáltatás bevezetésével kezdődött.[17] Az 1990-es években a cég pénzügyi gondokkal szembesült, így az erőforrásait a mobiltelefon eszközök, hálózatok és egyéb telekommunikációs területekre csoportosította, ezzel egyidejűleg kivonulva a televíziózás és a személyi számítógépek piacáról. A Nokia fejlesztett mobiltelefonokat az NMT hálózatra is. Bár a Nokia több száz mobiltelefon modellt mutatott be az 1980-as évek óta, a tömeggyártás az 1990-es években indult be igazán, amikor bemutatták az első digitális hálózatokat. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.

2006. június 19-én a Nokia és a Siemens AG bejelentette, hogy egyesítik mobil- és vezetékes-telefonok hálózati berendezéseit gyártó és fejlesztő üzletágaikat, melyre hivatalosan 2007. április 1-jén került sor, így létrejött a világ egyik legnagyobb, hálózati megoldásokkal foglalkozó cége, a Nokia Siemens Networks.

Az első mobilkészülékek[szerkesztés]

1964 óta a Nokia a Salora Oy céggel együtt fejlesztette a VHF rádiót, 1966-ban pedig nekiláttak kifejleszteni az ARP szabványt, amely rövidítés az autó-rádiótelefont takarja (Autoradiopuhelin).Ez a gépkocsi-alapú mobil rádiótelefon rendszer volt az első üzleti céllal üzemeltetett mobiltelefon hálózat Finnországban. 1971-ben indult, és 1978-ra már 100%-os lefedettséget kínált.[18]

1979-ben a Nokia és a Salora egyesüléséből jött létre a Mobira Oy. A Mobira a NMT szabvány részére fejlesztett készülékeket, amely az első teljesen automatikus cellás rendszerű telefonrendszer volt 1981-ben. Egy évvel később a Mobira bevezette az első autóba szerelhető készülékét, a Mobira Senatort az NMT-450 hálózat részére.

A Nokia 1984-ben megvásárolta a Salorát, és ma is 100%-os tulajdonában van, egyúttal átnevezte a vállalat telekommunikációs ágazatát Nokia-Mobira Oy-ra. A Mobira Talkman, melyet 1984-ben dobtak piacra a világ első hordozható telefonjai közé tartozott. 1987-ben mutatta be a Nokia a világ egyik első maroktelefonját, a Mobira Cityman 900 típust az NMT-900-as hálózatra. Míg az 1982-es Mobira Senator 9,8 kg-ot nyomott, a Talkman pedig alig valamivel volt 5 kg alatt, a Mobira Cityman mindössze 800 gramm súllyal büszkélkedhetett, és 24 000 finn márkába került (akkori ára/ mai ára körülbelül 4560 euró lenne). A magas ár ellenére az első készülékeket jóformán kitépték az eladók kezéből. Az első időkben a telefon a yuppie életstílus státuszszimbólumává vált.

1987-ben a Nokia telefonjai hatalmas publicitást nyertek azáltal, hogy a Szovjetunió vezérérét, Gorbacsovot lefényképezték, amint épp egy Mobira Cityman készülék segítségével beszél a moszkvai kommunikációs miniszterével Helsinkiből. Így lett a telefon beceneve Gorba.[19]

Mérföldkő készülékek[szerkesztés]

Az első 3G technológiát támogató modell, a Nokia 6650 2002-ben jelent meg.[17]

2003-ban került piacra a Nokia N-Gage, amelyet kifejezetten játékra fejlesztettek, formája is egy hordozható videokonzolt idézett.[17]

Nokia Lumia 1320, Microsoft Lumia 535 és Nokia Lumia 530

A Nokia 2003-ban vezette be a Nokia 1100-át, melyből 2007 májusáig 200 millió darabot adtak el. Ezzel a számmal ez volt a világ legnépszerűbb mobiltelefonja, és a legnagyobb példányszámban értékesített fogyasztói elektronikai cikk.

A multimédiás telefonok új generációja, a Nokia Nseries család 2005-ben született meg. Az első három Nseries készülék a Nokia N70, a Nokia N90 és a Nokia N91 volt.

A Nokia N82 2007 novemberében került piacra, ez volt az első Nseries modell Xenon vakuval.

A Nokia E71-et 2008-ban vezették be, teljes billentyűzettel. A modellt a BlackBerry mobilok versenytársának szánták. A Nokia E71 nagyon sikeres lett, 2009-ben megjelent az utódja, Nokia E72 néven.

2009 szeptemberében két új zenei mobilt jelentettek be, a Nokia X3-at és a Nokia X6-ot. Az Xseries megnevezés a Nokia új zenei modelljeit takarja, a C a classic szóra utal, azaz a hagyományos készülékeket jelöli, az N szériába a multimédiás készülékek tartoznak, míg az E szériába az üzleti felhasználásra készült mobiltelefonok.

2010 áprilisában jelentettek be újabb multimédiás mobiltelefont, a Nokia N8-at. Ez az első Nokia készülék, melynek kapacitív érintőképernyője támogatja a két ujjal történő vezérlést. A készülék alumínium házzal, 12 megapixeles kamerával, HDMI kimenettel és 16 GB beépített memóriával érkezik. A Nokia N8 az első készüléke, melyen az új Symbian^3 operációs rendszer fut.[20]

A MeeGo operációs rendszert futtató Nokia N9-es telefon megjelenését követően röviddel megkezdődött a Microsoft támogatásával a Nokia Lumia termékcsalád bevezetése. A Nokia Lumia 800-as már a Windows Phone-es rendszerrel működik.[21]

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

2010 májusában a Nokia három részre osztott, egyszerűsített vállalati struktúrát vezetett be. A készülék és szolgáltatás üzletágakat három egységbe szervezték: Solutions, azaz Mobil Megoldások, Devices, azaz Mobilkészülékek és Markets, vagyis Piacok részlegekre. A július elsejével életbe lépő változástól a Nokia gyorsabb termékinnovációt és szoftverfejlesztést vár, összhangban a vállalt stratégiájával, hogy a tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat a mobilszámítógép, okostelefon és mobiltelefon portfoliójába integrálja.[22]

Az új Mobil Megoldások egység a vállalat felső kategóriás mobilszámítógép és okostelefon portfoliójára koncentrál. Előbbiek a MeeGo, utóbbiak a Symbian operációs rendszerre épülve kapcsolódnak szorosan a Nokia internetes szolgáltatásaihoz, hogy még jobb, egységes felhasználói élményt nyújtsanak.

A megújult Mobilkészülékek egység fókuszterülete a Nokia vezető szerepének megőrzése, valamint a világ legnagyobb mobiltelefon operációs rendszereként számon tartott Series 40 fejlesztési irányának meghatározása. Mind a Mobil megoldások, mind a Mobilkészülékek egység dedikált portfolió menedzsmenttel fog rendelkezni, melybe beletartozik a terméktervezés, kutatás és fejlesztés valamint a saját szoftverkörnyezet.[22]

A Piacok egység felel a Nokia piacain végzett eladási és marketing tevékenységekért, mindemellett koordinálja a Nokia globális ellátási és kihelyezési tevékenységét.

2010. szeptember tizedikétől a Nokia igazgatósági tanácsának tagjai: Stephen Elop, Esko Aho, Juha Äkräs, Timo Ihamuotila, Mary McDowell, Kai Oistamo, Tero Ojanpera, Niklas Savander, Alberto Torres és Anssi Vanjoki.[22] 2013 szeptember 3-án a Microsoft bejelentette, hogy megveszi a Nokia Devices and Services üzletágát.

Online szolgáltatások[szerkesztés]

.mobi és a mobil web[szerkesztés]

A Nokia volt a .mobi legfelső szintű tartomány első támogatója, és fontos szerepet játszott, mint hivatalos támogató a .mobi domain név kiterjesztésében 2006 szeptemberében. Azóta a Nokia bevezette a Nokia.mobi-t, melynek havi látogatószáma eléri a 100 milliót.

Ovi[szerkesztés]

Az Ovi, melyet 2007. augusztus 9-én vezettek be a Nokia internetes szolgáltatásainak online gyűjtőhelye, a szó jelentése „ajtó”. Az oldal központ címe az ovi.com. Az Ovi szolgáltatások fontos részét képezi az Ovi Áruház, amely számos hasznos és szórakoztató alkalmazást, játékokat, programot és tartalmat kínál a Nokia mobiltelefont használók számára. Az Ovi Áruházból letölthető tartalmakkal a Nokia mobiltelefonok teljesen egyedivé tehetők, és teljesebb mobil élményt kínálnak. Az ovi.com oldalon a felhasználók, zenét, tölthetnek le közvetlenül a mobiltelefonjukra, e-mail fiókot hozhatnak létre, megoszthatják fotóikat a barátaikkal és hozzáférhetnek egy harmadik fél szolgáltatásaihoz.

My Nokia[szerkesztés]

A My Nokia minden Nokia tulajdonos számára elérhető, a szolgáltatás készülékre szabott tippekkel látja el a felhasználókat, akik számos tartalmat, így háttérképet, játékot is letölthetnek ingyenesen.

Nokia Messaging[szerkesztés]

A Nokia Messaging szolgáltatás összeköti a felhasználó Nokia Messaging kliensét az e-mail szerverrel, így a levelek azonos időben megérkeznek a mobiltelefonra is. A Nokia Messaging a meglévő e-mail címről az e-maileket automatikusan a Nokia telefonra továbbítja, így a felhasználónak nem kell lecserélni az e-mail címét. Az e-mailek nem csak olvashatók, de meg is válaszolhatók, szerkeszthetők és törölhetők, de mappákba is lehet rendezni őket.[23]

2010 májusában a Nokia és a Microsoft együttműködéseként bemutatkozott a Microsoft Communicator Mobile nevű alkalmazás, ami a Nokia E Series készülékekre érhető el. Ez az új, egyesített kommunikációs kliens közvetlenül a vállalatok kommunikációs rendszereihez csatlakozik, hogy megkönnyítse a mobilon történő csoportmunkát.

Céges kultúra[szerkesztés]

A Nokia főhadiszállása a Finn-öbölben, Espoo-ban

Lapos, hálózatokból álló szervezeti felépítés, valamint gyorsaság és döntéshozatalbeli rugalmasság jellemzi a Nokiát. Arra ösztönzi dolgozóit, hogy maguk legyenek felelősek saját fejlődésükért, egyúttal használják ki a rendelkezésükre álló különböző fejlődési lehetőségeket.[24]

Nehézségek a kétezres években[szerkesztés]

A Nokia piacvezető szerepét alaposan megtépázta az okostelefonok megjelenése, ami az amerikai iPhone 2007-es bemutatkozására vezethető vissza. A Nokia kínálatát alapvetően a sokféle középkategóriás telefon tette ki, melyek közül több képes volt ugyan internet és más szolgáltatások igénybevételére, de alapvetően majdnem az összes készülék a „butatelefonok” telefon–SMSMMS funkcióit preferálta elsősorban. Az iPhone megjelenése azonban átírta a mobiltelefonokkal kapcsolatos szokásokat, amivel az okostelefonok vették át az uralmat, a Nokia pedig túl sokáig késlekedett az új trendeknek megfelelő készülékek bevezetésével, melyek továbbra is gyakran a gombos „ősmobilokat” idézték az érintőképernyő helyett (pl. Nokia N95), és a rájuk telepített operációs rendszerek is hagytak kívánnivalót maguk után, melyekből többet aztán meg is szüntettek. Mire megjelentették a ténylegesen érintőképernyős modelljeiket (melyekre végül Windows Phone rendszert telepítettek), a mobilpiac legnagyobb részeseivé az iPhone és a Dél-Koreai Samsung vált, jelentősen lehagyva a Nokiát (a Samsungokban is lévő androidos rendszerrel futó telefonok lettek pedig talán a legelterjedtebbek). Az egykori piacvezető cég a kétezer-tízes években emiatt sok szempontból a túlélésért küzd, a nehézségek miatt több gyárát be is kellett zárnia, köztük Magyarországon is, a részvényei értéke is meredeken zuhantak. Egyesek szerint a Nokiát az „európaias”, tisztességesebb üzletpolitikája is térdre kényszerítette a markánsabb amerikaival szemben.[25][26]

A Nokia Magyarországon[szerkesztés]

A Nokia 1992-től van jelen Magyarországon, nagyobb jelentőségre akkor tett szert, amikor 1997-ben kutatás-fejlesztési egységet indított Budapesten.

Újabb jelentős lépés volt 1999-ben a Nokia komáromi gyáregységének alapkőletételére. A teljes beruházás értéke több mint 160 millió euró, a gyár az európai piacokra szállít mobiltelefonokat. A kereskedelmi gyártás 2000 januárjában indult el, áprilisra elkészült a százezredik telefon. 2004-ben a gyár új gyártósorral bővült. 2006-ban elkészült a 300 milliomodik készülék, 2007 novemberében pedig új logisztikai központot adtak át.[27] A társaság 2012 februárjában bejelentette, hogy Ázsiában folytatja az okostelefonok gyártását, ezért magyarországi, mexikói és finnországi gyáraiból összesen 4000 dolgozót bocsát el, köztük 2300 dolgozót a komáromi gyárból.[28] Az ok a fentebb vázolt megváltozott piaci helyzet volt.

A Nokiának Budapesten is van egy központja, amely 2009. január 1-jétől régiós központtá alakult, a közép-európai értékesítési egységet irányítja.[29]

Érdekességek a Nokiáról[szerkesztés]

A Nokia telefonokon SMS érkezésekor hallható csipogás az SMS szó morzejele. Hasonlóképpen, az emelkedő hangerejű üzenetjelző hang a „Connecting People”-nek, a Nokia szlogenjének a morzejele. A „Nokia tune” nevű csengőhang egy 19. századbeli, Gran Vals című gitárdarabon alapul, amelyet Francisco Tárrega spanyol muzsikus írt. A Nokia tune csengőhang eredetileg ezért Gran Vals néven szerepelt, és 1998-ban vette fel új nevét, miután a cég hírét vette, hogy az emberek csak a „Nokia csengőhangja”-ként (Nokia tune) emlegetik.

A világ első kereskedelmi GSM-alapú hívását 1991-ben, Helsinkiből indította az akkori finn miniszterelnök, Harri Holkeri egy Nokia telefonról, a Nokia által biztosított hálózaton.[30]

A Nokia a világ legnagyobb digitáliskamera-gyártója, tekintve, hogy beépített kamerával rendelkező mobiltelefonjai eladási száma meghaladta a hagyományos digitális fényképezőgépekét.[30]

A Nokiát a nem Nokia mobilt használó emberek gyakran hívják aikon-nak, ez a Nokia szó visszafele olvasva.

A Mobira Senator nevű autótelefon 1982-es bemutatása és 2005 szeptembere között a cég összesen megközelítőleg négyszáz telefontípust mutatott be a különböző analóg és digitális rendszerekhez. A Nokia a 2005-ös év elején kifuttatott 3310-es és 3330-as szériából 126 millió darabot értékesített az ezredforduló óta. Az 1991 és 1998 között eladott készülékek száma összesen 100 millió volt.

1991-ben a Nokia 800 000 telefont adott el. 2004-ben már 207,7 millió egység került le a gyártószalagokról, azaz megközelítőleg 6,5 telefon készült másodpercenként.

A legfejlettebb Nokiák Windows Phone operációs rendszert használnak, miután a korábbi készülékeken sikeres Symbiant több próbálkozás után sem sikerült megfelelő, okostelefonokon is használható színvonalúra fejleszteni, ezért megszüntették azt: tizenhárom év után az utolsó Symbiant futtató telefon, a Nokia 808 PureView, 2013 nyarán került végkiárusításra, mely után nem gyártják tovább a rendszert.[31] Időközben voltak egyéb próbálkozások is: a Maemo és a MeeGo, melyek azonban kudarcot vallottak. A Maemot, mely csak egy készüléken, a Nokia N900-ason volt megtalálható, az Intel és a Nokia közösen fejlesztett mobil operációs rendszere, a MeeGo váltotta, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a Nokia és az Intel között is megszűnt az együttműködés, ezért ez a rendszer is mindössze egyetlen telefonba, a Nokia N9-be került csak. Jelenleg Windows Phone rendszer fut a telefonokon.

A Nokia az azonos nevű folyóról kapta a nevét, mely a városon folyik keresztül, amely mellett a céget alapították.[30]

A Nokiánál a környezetvédelem kiemelten fontos szerepet játszik, minden egyes lépésnél, egészen az anyagok kiválasztásától az újrahasznosításig. A vállalat gondosan megválogatja az összes anyagot, melyet termékeihez használ, ezzel biztosítva a környezeti fenntarthatóságot a termék életciklusának minden stádiumában.[22] A Nokia 2005-ben mutatta be az első olyan telefonkészüléket, amely megfelel az európai szabályozásnak (RoHS), amely szabályozza bizonyos anyagok használatát. A Nokia 5140i telefont egy évvel azelőtt vezették be, hogy az új törvény életbe lépett. 2006-ban már minden új készülék, töltő és fülhallgató PVC-mentes volt.[32] A Nokia 7100 Supernova volt az első mobiltelefon, amely mentes a brómvegyületektől, az antimon-trioxidtól, valamint a klórtartalmú lángmentesítőktől. 2007 májusában a Nokia volt az első mobiltelefon-gyártó, amely figyelmeztetőt tett a készülékeibe, hogy emlékeztesse az embereket: húzzák ki a konnektorból a töltőiket. Az energia, amely megtakarítható lenne globálisan a töltőiket a konnektorból használat után kihúzó Nokia telefont használók által, elég lenne 100 000 átlagos méretű európai otthon energiaellátására. A Nokia támogatja a közös mobiltelefon-töltő létrehozását.[22] A telefonok újrahasznosítására 85 országban mintegy 5000 Nokia Szervizpont áll rendelkezésre, mivel minden Nokia készülék akár 80%-a újrahasznosítható. 2006 és 2008 között csökkent a csomagolások mérete, és a korábbinál több újrahasznosított anyagot használtak azok elkészítéséhez. Ez lehetővé tette, hogy a papíralapú anyagok használatát közel 100 000 tonnával csökkentsék.[32]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nokia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nokia − Annual Information 2006
  2. Nokia − Q3 2006 Press Release
  3. Nokia in brief (2007) (PDF). Nokia Corporation, 2008. March. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  4. Comefpany. Nokia Siemens Networks. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  5. Annual Results 2009 (PDF). Nokia Corporation, 2010. január 28. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  6. Production units. Nokia Corporation, 2008. June. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  7. http://techcrunch.com/2015/12/04/nokia-closes-its-2-8b-sale-of-here-to-the-audi-bmw-and-daimler-car-consortium/
  8. Nokia – The birth of Nokia – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  9. ^ a b Helen, Tapio: Idestam, Fredrik (1838-1916). Biographical Centre of the Finnish Literature Society. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  10. ^ a b Nokia – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  11. Nokia – The merger – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  12. Nokia – Towards Telecommunications (PDF). Nokia Corporation, 2000. August. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  13. ^ a b Nokia – Jorma Ollila – Mobile revolution – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  14. Nokia – First electronic dept – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  15. ^ a b Kaituri, Tommi: Automaattisten puhelinkeskusten historia (finn nyelven), 2000. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  16. Puolustusvoimat: Kalustoesittely – Sanomalaitejärjestelmä (finn nyelven). The Finnish Defence Forces, 2005. június 15. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  17. ^ a b c A Nokia története
  18. Juutilainen, Matti: Siirtyvä tietoliikenne, luennot 7-8: Matkapuhelinverkot (finn nyelven) (PDF). Lappeenranta University of Technology. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  19. Nokia – Mobira Cityman – The move to mobile – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  20. Sajtóközlemény, 2010. április 27. Nokia N8. Connect. Create. Entertain.
  21. Nokia CEO Stephen Elop rules out possible comeback of MeeGo, 2011. június 23.
  22. ^ a b c d e Press release, 2010. május 11. Nokia simplifies its organizational structure to accelerate execution and innovation Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> elem, „Nokia5” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  23. Nokia Messaging
  24. A Nokia munkaadóként
  25. Butatelefonokkal bukik a Nokia Origo, 2012. június 19.
  26. A finnek túlélhetik a Nokia halálát Index, 2013. január 28.
  27. A Nokia komáromi gyárában elkészült az 500 milliomodik mobiltelefon
  28. 2300 dolgozót bocsát el komáromi gyárából a Nokia. Infogyor.hu, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  29. Elkészült az 500 milliomodik mobiltelefon a Nokia komáromi üzemében
  30. ^ a b c Ocean of web
  31. Végleg vége a Symbiannak Mobilarena, 2013. június 23.
  32. ^ a b Nokia Zöld Zóna. – A Nokia környezetvédelmi útja

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokia témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]