Zsuk (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsuk (Jucu)
Scoala, Jucu de Sus.JPG
A felsőzsuki volt Kemény-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Kötelend, Nemeszsuk, Visa, Zsukiménes
Polgármester Ioan Dorel Pojar (PD-L), 2012
Irányítószám 407354
Népesség
Népesség 4270 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 4270 (2011)[2]
Magyar lakosság 38
Földrajzi adatok
Terület 85,13 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsuk  (Románia)
Zsuk
Zsuk
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 51′ 18″, k. h. 23° 47′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 18″, k. h. 23° 47′ 35″
Zsuk weboldala

Zsuk (románul Jucu) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községközpont Felsőzsuk Kolozsvártól 13 km-re északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján, a Mezőség nyugati peremén helyezkedik el. Tőle nyugatra, a DN1C főút mellett, a Kis-Szamos bal partján fekszik Zsukiménes, a kettő között, szintén a Kis-Szamos bal partján Nemeszsuk.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsózsuk és Felsőzsuk 1968-ban egyesült. A települések korábban Kolozs vármegyéhez tartoztak.

Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű személynévből való. Először 1312-ben Swk, később Zuku, 1320-ban Sukky és Zuky 1332–35-ben Sunk alakban írták. 1467-ben Felseswk-ot, 1475-ben Magyarswk-ot említették, amely megfelel a későbbi Alsózsuknak (1652-ben Magyar Also Suk). A településről szól a legrégebbi erdélyi falusi iskolára vonatkozó dokumentum (1332).

Kiterjedt uradalma a 14–15. században Suky család tulajdona volt. A család legismertebb tagja Suky László (1741-1791), az unitárius egyház jótevője volt. Suky Benedek kelyhe, amely az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban található, az erdélyi gótikus művészet egyik remekműve. A család a 18. században kihalt.

Mátyás 1468-ban a lázadó Suki Mihály birtokait Csupor Miklósnak adományozta. 1515-ben Somkeréki (Erdélyi) Mártoné lett. Alsózsuk 1652-ben a gyalui vártartományhoz tartozott, és az 1660-as évekig magyar lakosságú volt.

Alsózsuk legjelentősebb földesurai a 18. században a Telekiek voltak. 1766-ban unitárius egyházközsége is létezett. A 19. század első felében Alsózsuk minden év május 20-án országos vásárt tartott, amelyeken többnyire juhot adtak-vettek.[3]

1910-ben Alsózsukon 959 fő élt, közülük 828 volt román és 127 magyar anyanyelvű; 822 görög katolikus, 85 református, 23 római katolikus, 9 zsidó, 9 ortodox és 7 unitárius vallású; Felsőzsuk 522 lakójából 460 volt román, 47 magyar és 15 cigány anyanyelvű; 475 görög katolikus, 22 református, 9 zsidó, 5 római katolikus és 4 ortodox vallású.

2002-ben az egyesített falu 1588 lakosából 1518 volt román, 38 magyar és 30 cigány nemzetiségű; 1455 ortodox, 48 pünkösdista, 26 református és 22 baptista vallású.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsó- és Felsőzsuk népességének nemzetiségi (anyanyelvi) összetétele az elmúlt 160 évben a következőképpen alakult:

Népszámlálás,[4] Nemzetiségi összetétel
Év Lakosság Románok Magyarok Németek Romák Egyéb nemzetiségek
1850 1079 930 53 2 58 38
1880 1017 816 117 2 82
1890 1117 963 143 3 8
1900 1236 1064 165 3 4
1910 1481 1288 174 4 15
1920 1519 1405 97 17
1930 1766 1618 111 4 27 6
1941 2156 1877 262 6 2 9
1966 2062 2002 58 1 1
1977 2271 2183 64 19 5
1992 1495 1452 34 1 8
2002 1588 1518 38 1 30 1

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A felsőzsuki volt Kemény-kastély L alakú, kétszintes, eklektikus épülete a 19. században épült. Minden homlokzata különböző díszítésű: klasszicista, neobarokk és rokokó.[5] Az 1950-es évektől a közelmúltig benne működött a falu iskolája, óvodája, könyvtára és művelődési háza. 2002-ben visszakapta a Marosvásárhelyen élő örökös. Állapota 1989 óta leromlott. Kertjében, százados fák között egy másfél méter magas, állatalakokkal faragott kőszobor áll.
  • A volt görög katolikus kolostor és árvaház épülete.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez tartozó falvakban gabona- és zöldségtermesztéssel foglalkoznak.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alsózsukon született George Bariț (1812–1893) újságíró, történész és 1848-as forradalmár.
  • Alsózsukon született 1955-ben Marta Petreu eszmetörténész, filozófus, irodalomkritikus, költő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). Ethnographia 1979, 510. o.
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  5. Liviu Stoica – Gheorghe Stoica – Gabriela Popa: Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye. Kolozsvár, 2008

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]