Csattanó maszlag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Maszlag
Datura stramonium white flower.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Datura
Faj: D. stramonium
Tudományos név
Datura stramonium
L.
Szinonimák
  • Datura inermis Juss. ex Jacq.
  • Datura stramonium var. chalybea W. D. J. Koch, nom. illeg.
  • Datura stramonium var. tatula (L.) Torr.
  • Datura tatula L.[1]
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Maszlag témájú kategóriát.

Datura stramonium

A maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényfaj. Közép-amerikai származású gyomnövény, de szinte az egész világ melegebb vidékein elterjedt, nitrogéndús talajok gyomos társulásaiban. Nemzetségének egyetlen magyarországi képviselője. Manapság dísznövényként is tartják, akár cserépben is, gyakran közintézmények bejáratát díszíti.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terebélyes növény. Levelei oválisak, öblösen fogazottak. Virága 2,5–4 cm hosszú, tölcsér formájú, fehér színű hegyes pártacimpákkal. Toktermése 4 kopáccsal nyílik, felálló, erősen tüskés. Apró (3–4 mm hosszú, 2 mm széles), vese alakú magvai sötétszürkések/feketék.

T4-es gyomnövény, tehát a téli fagyokra érzékeny, a hideg időszakot mag formájában vészeli át és csak tavasz végén, 20-30 °C körüli hőmérsékleten csírázik. Nyár végére, ősz elejére hoz magot.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatóanyagai tropánalkaloidok, köztük a hioszciamin és az atropin, továbbá szkopolamin, vitanolidok, hidroxi-kumarinok, flavonoidok.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erősen mérgező. A gyógyászati, illetve halálos adag között sokszor alig van különbség; gyermekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. Emiatt napjainkban az orvostudomány a leveleiből és terméseiből készült kivonatokat alig használja, csak pár alkalmazása maradt, például a Parkinson-kór, köhögés és asztma ellenszereként. Régóta ismert hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használják (főleg tapasztalatlan, kockázatkereső fiatalok[2]), azonban ez többnyire egy 4-24 óráig tartó, öntudatlan, delíriumszerű kellemetlen állapotot okoz, amely sok esetben kórházban végződik. A kipróbálók többsége soha többé nem fogyaszt belőle, mivel élvezeti értéke csekély (az élmény gyakran kellemetlen), és emellett nagy a halálos túladagolás veszélye.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241