Iași megye
| Iași megye | |
| Iași megye címere | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Régió | Moldva |
| Megyeszékhely | Jászvásár |
| Jelzés | IS |
| Terület | 5476 km² |
| Körzethívószám | (+40) 232 |
| Népesség | |
| Népesség | 760 774 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 141 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Iași megye témájú médiaállományokat. | |
Iași megye (magyarul: Jász megye) közigazgatási egység Romániában, a Moldva régióban. 5476 km2-es területével Románia 24. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének mintegy 2,29%-át adja. Emellett közel 760 ezer fős lakosságával Románia második legnépesebb közigazgatási egysége, Bukarest után, ezzel az ország népességének 3,97%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag közel kétszerese.
Északról Botoșani megye, keletről Moldova, délről Vaslui megye, nyugatról pedig Neamț megye és Suceava megye határolja. Székhelye a román kultúra egyik fellegváraként számontartott és az egykori Moldvai Fejedelemség központja, Iași (Jászvásár). "A nagy szerelmek városaként" is ismert város, a régió legnagyobb városa, pénzügyi és kulturális központ. Bukarest, Kolozsvár és Temesvár után a negyedik legnépsebb városa az országnak. A megye jelentős városai közé tartozik emellett a vasúti infrastruktúrája miatt kiemelkedő Páskán, az egykori moldvai fejedelmi központként ismert Szépvásár, illetve a középkori építészetéről nevezetes Harló.
A megye földrajzát nagymértékben meghatározza a Moldvai-fennsík, amely enyhén hullámzó tájjal rendelkezik, északnyugatról délkelet felé lejt. A megye keleti részén húzódik a Prut-folyó, amely Románia és Moldova természetes határát képezi, míg a nyugati részen kisebb folyók és patakok futnak. A terület nagyrészt mezőgazdasági jellegű, de erdőségek és dombos területek is megtalálhatók. A Prut mellett fekvő alacsonyabb síkságok kiválóan alkalmasak mezőgazdasági művelésre, míg a fennsík peremén gyümölcstermesztés és szőlészet is elterjedt.[2]
Történelme gazdag és sokszínű. A régió jelentős szerepet játszott Moldva történetében, hiszen Iași városa 1564-től több mint három évszázadon át volt a fejedelemség fővárosa. Az 1859-es Egyesülés szimbolikus helyszíneként is ismert, amikor Moldva és Havasalföld egyesült Alexandru Ioan Cuza vezetésével, ezzel megalapítva a modern Romániát. Az első világháború alatt, amikor Bukarestet elfoglalták a központi hatalmak, Iași Románia ideiglenes fővárosává vált. A történelmi megpróbáltatások között található a török, tatár és lengyel támadások sorozata, amelyek nyomot hagytak a megye fejlődésén. Emellett Iași városa ad otthont az első romániai egyetemnek, amit Alexandru Ioan Cuza alapított 1860-ban, valamint az ország első botanikus kertjének, amely 1856-ban jött létre.[3][4]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]"Iași" név ugyanabból az óorosz népnévből származik, amelyből a magyar jász, aminek a jelentése 'egy iráni néptörzs tagja'.[5][6]
Címer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Románia északkeleti részén helyezkedik el, a Moldova folyótól keletre, a Romániát Moldovától elválasztó Prut folyótól nyugatra. Területe 5476 négyzetkilométer, ezzel az ország 41 megyéje között a 23. helyen áll. A megye északkeleti és középső részének felszínét dombok és fennsíkok jellemzik (Jijia- és a Bahlui-medencéje), nyugati felét 400 méter feletti fennsíkok, déli felét a Bârladi-fennsík alkotja.[7] Keleten a Prut árterülete található.
Főbb folyói a Prut, Szeret, Jijia, Jijioara, Miletin.[8]
Éghajlata mérsékelt kontinentális, az éves átlagos hőmérséklet a megye nyugati és déli részén 8-9 °C, északon és északkeleten pedig 9-10 °C.[9]
Ásványkincsei: mészkő, homokkő, kvarchomok, kénes ásványvizek. 2013-ban területének mintegy 18%-át erdő borította.[9]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[10]
| Lakosok száma | 420 488 | 431 586 | 516 635 | 619 027 | 729 243 | 811 342 | 816 910 | 772 348 | 760 774 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 772 348 lakos 91,1%-a román, 1,5%-a roma, 0,4%-a lipován volt. 221 fő zsidónak, 193 fő görögnek, 146 fő magyarnak vallotta magát. Románia legnépesebb megyéje, a megyei szintű Bukarest fővárost leszámítva.[11]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2019 és 2023 között a megye az ország bruttó hazai terméke 33,0 milliárd lejről 55,4 milliárd jelre emelkedett, ami az országos mutató 3,4-3,5%-át tette ki. A megye mezőgazdasági jellegű, főbb termékei a gabonafélék, ipari növények, takarmánynövények. Az ipar szerepe másodlagos, a megye bruttó hazai termékének csak 12%-át teszi ki.[12]
Az ipar főleg a megyeszékhelyben tömörül. Legfontosabb iparágak: vegyipar, gyógyszergyártás, fémipar és nehézgépgyártás, textil- és ruhaipar.[13]
Jelentős a Jijia-medence mesterséges tavaiban folytatott haltenyésztés.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megyében 2010-ben 2 municípium, 3 város, 93 község és 418 falu volt.[13]
- Municípiumok
- Városok
- Szépvásár (Târgu Frumos)
- Harló (Hârlău)
- Podu Iloaiei
- Községek
- Alexandru Ioan Cuza, Andrieșeni, Aroneanu, Balș, Bălțați, Bârnova, Belcsest (Belcești), Bivolari, Brăești, Butea, Ceplenița, Ciohorani, Ciortești, Ciurea, Coarnele Caprei, Comarna, Costești, Costuleni, Cotnari, Kozmest (Cozmești), Cristești, Cucuteni, Dagâța, Deleni, Dobrovăț, Dolhești, Domafalva (Răchuteni), Drăgușeni, Dumești, Erbiceni, Fântânele, Focu (Focuri), Golăiești, Gorban, Grajduri, Gropnița, Grozești, Halasfalva (Hălăucești), Harmanești, Heleșteni, Holboca, Horlest (Horlești), Ion Neculce, Ipatele, Lespezi, Lețcani, Lungani, Mădârjac, Merszefalva, Nyersesty (Mircești), Mironeasa, Miroslava, Miroslovești, Mogoșești-Iași, Magosfalva (Mogoșești-Siret), Moșna, Moțca, Movileni, Acélfalva (Oțeleni), Plugari, Popești, Popricani, Prisăcani, Probota, Radukanén (Răducaneni), Rediu, Românești, Roșcani, Ruginoasa, Scânteia, Schitu Duca, Scobinți, Sinești, Sirețel, Stolniceni-Prăjescu, Sztrunga (Strunga), Șcheia, Șipote, Tansa, Tătăruși, Țibana, Țibănești, Țigănași, Todirești, Tomești, Trifești, Țuțora, Ungheni, Valea Lupului, Valea Seacă, Vânători, Victoria, Vlădeni, Vojnest (Voinești)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
- ↑ "Iași | Moldavia, Culture, Monuments | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. december 3.
- ↑ admin (2021. november 24.). "Romania was born here". Iași (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. december 3.
- ↑ "Discover Iași: Cultural Hub in Romania" (amerikai angol nyelven). 2024. március 18. Hozzáférés: 2024. december 3.
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest: Akadémiai. 1983. 286. o. ISBN 9630533464
- ↑ Dan Alexe: Cine au fost „iașii”, cei de la care avem numele capitalei istorice a Moldovei. moldova.europalibera.org (2021. december 20.) (Hozzáférés: 2026. március 24.)
- ↑ Geografia în judeţul Iaşi. iasi.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
- ↑ Evaluarea dezvoltării economice şi sociale a spaţiului rural din judeţul Iaşi. www.anpm.ro (2014) (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- 1 2 Raport privind starea mediului in judetul Iasi pentru anul 2013. apmis-old.anpm.ro. Agenţia pentru Protecţia Mediului Iaşi [Iasi Megyei Környezedvédelmi Ügynökség] (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ 1. Populatia dupa etnie la recensamantele din perioada 1930-2011 - Judete. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ "Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune". INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. Hozzáférés: 2023. április 5.
- ↑ Economia judetului Iasi. cnp.ro (2024) (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- 1 2 Monografia judetului Iasi. www.bnr.ro (Hozzáférés: 2021. február 4.)
