Harló
| Harló (Hârlău) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldova | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Iași | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Hârlău | ||
| Beosztott falvak | Pârcovaci | ||
| Polgármester | Constantin Cernescu | ||
| Irányítószám | 705100 | ||
| SIRUTA-kód | 95355 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 7082 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 2 | ||
| Község népessége | 10 349 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 289 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,36 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 40″, k. h. 26° 54′ 41″47.427778°N 26.911389°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 40″, k. h. 26° 54′ 41″47.427778°N 26.911389°E | |||
 | |||
| Harló weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harló témájú médiaállományokat. | |||
Harló (románul: Hârlău) város Iași megyében, Moldvában, Romániában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye északnyugati részén, Cotnaritól 10 km-re helyezkedik el.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése 1384-ből való, I. Péter moldvai fejedelem teszi át székhelyét a városba.
A Bahlui forrásvidékének közelében, a moldvai mezőség nyugati peremén fekvő kisváros, melyet az oklevelek a 15. századtól kezdve híres szőlőtermelő központként említenek. Rövid ideig Moldva fővárosaként is említették.
A településen III. István moldvai fejedelem uralkodói rezidenciát épített, és hasonlóan Petru Rareșhez, templomot alapított.
Mai fejlettségét nagyrészt élelmiszer és ruházati iparának köszönheti.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent György-templom - 1492-ben épült. A Petru Rareș alapította templom térrendszere tágas előtérből és háromkaréjos athonita típusú apszisok keretében négyezeti toronnyal hangsúlyozott naoszból áll. A keleties izlésű architektúrába kontrasztosan illeszkednek bele a nyugati jellegű gótikus nyílások, a csúcsíves, béllettagozatos főkapu és a kőrácsos, illetve pálcatagozatos ablakok.
- III. István moldvai fejedelem udvarházának romjai - A hagyományok szerint már 1384-ben uralkodói lakhely volt. A 15. században emelt épületet 1624-ben megújították. Ma azonban már csak a romjai láthatók.
- Szent Demeter templom - A 16. században épült.
- Városi Múzeum
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város népességének alakulása:
- 1930 - 4358 lakos
- 1930 - 9074 lakos
- 1948 - 4172 lakos
- 1977 - 7500 lakos
- 1992 - 11 708 lakos
- 2002 - 11 268 lakos
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 10,761 (95,50%)
- Romák: 484 (4,29%)
- Zsidók: 10 (0,08%)
- Görögök: 3 (0,02%)
- Magyarok: 2 (0,01%)
- Lipovánok: 2 (0,01%)
- Németek: 1 (0,0%)
- Szerbek: 1 (0,0%)
- Lengyelek: 1 (0,0%9
- Más etnikumúak: 3 (0,02%)
A lakosság 98,89%-a Ortodox vallású.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Megemlítendő a város textilipara, a faipara és az élelmiszeripara.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma. ISBN 963-243-099-9 (1978)
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. május 31. Hozzáférés: 2023. július 9.
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
