Páskán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Páskán (Pașcani)
RO IS Pascani centru de pe scari.jpeg
Páskán címere
Páskán címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMoldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeIași
Rang municípium
Községközpont Pașcani
Beosztott falvak Blăgești, Boșteni, Gâstești, Lunca, Sodomeni
Polgármester Grigore Crăciunescu
Irányítószám 705200
SIRUTA-kód 95391
Népesség
Népesség25 231 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság10
Község népessége33 745 fő (2011. okt. 31.)[1]
Népsűrűség567 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210–250 m
Terület75,42 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Páskán (Románia)
Páskán
Páskán
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 26° 43′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 26° 43′ 24″
Páskán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Páskán témájú médiaállományokat.

Páskán (románul Pașcani) megyei jogú város (municípium) Iași megyében, Moldvában, Romániában.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A város a megye nyugati részén található, 75 km-re a megyeszékhelytől, Jászvásártól nyugat-északnyugat irányban, a Suceavai-fennsík déli részén, a Szeret folyó jobb partja felőli oldalon.

Történelem[szerkesztés]

Első írásos említése 1419-ből való, majd 1453-ból való okiraton is megjelemik a neve, melyet Alexăndrel moldvai fejedelemnek címeztek, mely szerint a falu egy Oană Pașcă nevű bojár tulajdonában van, innen származtatják a város nevét is.

A város már a 19. században fontos út- és vasúti csomópont, valamint vásáros hely volt, ahol évi 21 nagyvásárt tartottak. A város fejlődését is nagyrészt földrajzi helyzetének köszönheti. Itt megy keresztül a Suceavát Bacăuval, illetve Bukaresttel összekötő vasúti fővonal, továbbá a Iasi felé tartó vasútvonal itt ágazik ketté.

1890-ben 782, 1912-ben 1717 lakost számoltak itt össze. 1992-ben már 35.897 lakosa volt.

Jelentős gépgyártással, fémfeldolgozó- és élelmiszeriparral rendelkezik.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Hírességek[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Mihály- és Gábor temploma - 1664-ben épült, műemlék épület.
  • Cantacuzio - Paşcani család udvarháza (Casele Cantacuzino) - A 17. században épült. A lakóház építészet helyi fejlődésére jellemző, hogy zárt térrészeit árkádos nyitott veranda egészíti ki. Az épület a Cetățuia-kolostor elöljárójának háztípusával rokon, de annál keletiesebb.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]