Călărași megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Călărași megye
Calarasi in Romania.svg
Călărași megye címere
Călărași megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióHavasalföld
MegyeszékhelyCălărași
Jelzés CL
Terület5088 km²
Körzethívószám (+40) 0242
Népesség
Népesség338 804 fő (1992) +/-
Népsűrűség60 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Călărași megye témájú médiaállományokat.

Călărași (magyarosan: Kalarász) Románia egyik megyéje, székhelye Călărași.

Földrajz[szerkesztés]

Călărași megyei táj

Románia délkeleti részén helyezkedik el. Szomszédos megyék: keleten Constanța, nyugaton Ilfov és Giurgiu, északon Ialomița. Délen a Duna határolja, a Dunán túl pedig a bulgáriai Szilisztra és Rusze megye. A megye területe 5088 km², ezzel a 26. helyen áll a 41 romániai megye között.[1] Domborzatára a síkságok és mocsarak jellemzőek. Négy nagy részre tagolódik: Câmpia Bărăganului Mostiştei (Dél-Bărăgan), Câmpia Vlăsiei, Câmpia Burnazului, Lunca Dunării.[2]

Az éghajlat mérsékelt kontinentális. A legalacsonyabb hőmérsékletet (-30 °C) 1933. január 8-án mérték Călărașiban, a legmagasabbat (44 °C) pedig 1957. augusztus 10-én Valea Argovei községben.[2]

Történelem[szerkesztés]

A Duna, a Borceai-Duna-ág és az Argeş mentén illetve a Mostiştea völgyében végzett régészeti feltárások tanúsága szerint a megye területe már a neolitikum korai szakaszában lakott volt. Ugyanott a bronzkor és a vaskor tárgyi nyomait is megtalálták. A rómaiak a Kr. e. 1. századtól kezdve jelentek meg a Duna alsó szakasza mentén, és uralmuk a 6. századig tartott. 324-328-ben I. Constantinus várost emeltetett Transmarisca (Tutrakan) várával szemben; ez a helyszín a mai Olteniţa város körül lehetett. A 9.-11. századból származó leletek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosságra utalnak. A 10.-12. századbeli éremleletek azt igazolják, hogy a terület lakosai állandó kereskedelmi összeköttetétben álltak a Bizánci Birodalommal.[3]

A Havasalföld délkeleti szélén elhelyezkedő megye területe számos alkalommal bekapcsolódott a fejedelemség politikai életébe és harcaiba. II. Mihály idején 1594-1595-ben a lakosság részt vett a Dobrudzsa és Balkán török várai elleni támadásban. 1669-ben III. Mihnea szintén a törökök ellen fordult, akik megtorlásként megtámadták a Duna menti városokat. A 18. században az 1768–74-es orosz–török háború, illetve az 1788-1891 közötti orosz-osztrák-török háborúk jórészt a megye területén zajlottak. Az 1806–12 közötti orosz–török háború szintén súlyos károkat okozott a vidéken.[3]

A korabeli dokumentumok szerint a lakosság földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Elsősorban búzát, kölest és zabot termesztettek, a 18. századtól kezdve kukoricát is. A szarvasmarhák és juhok tenyésztése mellett a halászat is fontos szerepet játszott. A falvakban számos mesterember dolgozott: timárok, molnárok, posztókészítők stb. A 16. századtól kezdve megjelent a kereskedelem is. Olteniţa első írásos említése 1515-ből származik, Călăraşi-é 1541-ből. A 14. század végén alakult ki Cornăţel középkori város a mai kolostor helyén. A 17. század végén a határ menti Lichireşti-en állomásozott Constantin Brâncoveanu fejedelem egyik lovasfutár-egysége, amely az Isztambul felé irányuló levelezést továbbította.[3]

Demográfia[szerkesztés]

1930-ról kezdve a népesség az alábbiak szerint változott:[4]

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 306 691 lakos 84,6%-a román, 7,5%-a roma volt; 513 fő török, 72 fő magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

2021. július 1-jén a megye népessége 305 391 fő volt, ebből 122 104 fő városban, 183 287 fő falun élt.[6]

Települések[szerkesztés]

Călărași megyében 2 municípium, 3 város, 50 község és 160 falu van.[1]

Municípiumok
Călărași, Oltenița
Városok
Budești, Fundulea, Lehliu Gară
Községközpont falvak
Alexandru Odobescu, Belciugatele, Borcea, Căscioarele, Chirnogi, Chiselet, Ciocănești, Crivăț, Curcani, Cuza Vodă, Dichiseni, Dor Mărunt, Dorobanțu, Dragalina, Dragoș Vodă, Frăsinet, Frumușani, Fundeni, Gălbinași, Grădiștea, Gurbănești, Ileana, Independența, Jegălia, Lehliu, Luica, Lupșanu, Mănăstirea, Mitreni, Modelu, Nana, Nicolae Bălcescu, Perișoru, Plătărești, Radovanu, Roseți, Sărulești, Sohatu, Spanțov, Șoldanu, Ștefan cel Mare, Ștefan Vodă, Tămădău Mare, Ulmeni, Ulmu, Unirea, Valea Argovei, Vasilați, Vâlcelele, Vlad Țepeș

Gazdaság[szerkesztés]

A földrajzi adottságokból következően a megye gazdasága a mezőgazdaságon alapul. A mezőgazdasági termelés mintegy két harmadát a növénytermesztés adja, elsősorban a gabonafélék, olajnövények és takarmánynövények. A megyében található az Institutul de Cercetări pentru Cereale şi Plante Tehnice Fundulea (Gabona- és Ipari Növény Kutatóintézet). Az ipart nagyobbrészt a feldolgozóipar képviseli: élelmiszeripar, textilipar, cellulóz- és papírgyártás, építőanyagipar. Ileana község területén földgázt és kőolajat termelnek ki.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Prezentare judet. www.calarasi.ro (2015. ápr. 15.) (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
  2. a b Geografia judeţului Călăraşi. calarasi.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
  3. a b c Repere istorice în Judeţul Călăraşi. calarasi.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
  4. Populaţia şi densitatea populaţiei la recensăminte în judeţul Călăraşi. calarasi.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
  5. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  6. Populaţia după domiciliu pe localităţi, medii de rezidenţă şi sexe, la 1 iulie 2020. calarasi.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
  7. Judeţul Călăraşi. www.adrmuntenia.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)