Vaslui megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaslui megye
Vaslui in Romania.svg
Vaslui megye címere
Vaslui megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióMoldva
MegyeszékhelyVászló
Jelzés VS
Terület5318 km²
Körzethívószám (+40) 0235
Népesség
Népesség395 499 fő (2011) +/-
Népsűrűség74 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslui megye témájú médiaállományokat.

Vaslui megye Románia egyik megyéje Moldvában. Közigazgatási központja Vászló.

Földrajz[szerkesztés]

Az ország keleti részén helyezkedi el. Szomszédai keleten Moldova (a határt a Prut folyó képezi), nyugaton Neamț, Bákó és Vrancea megye, délen Galați megye, északon Iași megye. Területe 5318 négyzetkilométer. A Bârlad folyó felső és középső szakasza mentén terül el, átnyúlik a Moldvai Központi-fennsík déli és délkeleti részén; déli része a Colinele Tutovei és Dealurile Fălciului között található. Legmagasabb pontja a Dealul Mângaralei (485 m), legalacsonyabb pontja a Prut árterülete (10 m).[1]

A megye területe a Prut és a Szeret vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. Folyói közül a Bârlad halad át a megye legnagyobb részén. A Bârlad legfontosabb mellékfolyói bal oldalon a Sacovăț, Durduc, Rebricea, Vasluieț, Crasna, Jarovăț, jobb oldalon a Buda, Racova, Simila și Tutova.[1]

Az éves középhőmérséklet 9,5 C. A leghidegebb hónap a január, amikor a hőmérséklet –4,2 és -3,5 C között van, a legmelegebb július 21,0 és 21,7 C közötti átlaggal. A legalacsonyabb hőmérsékletet (–32 C) la Negreşti-en, a legmagasabbat (40,6 C) Murgeni-ben mérték.[2]

Altalajkincsekben viszonylag szegény, területén homokkövet, néhány helyen kavicsot és homokot fejtenek. Drânceni, Murgeni, Pungeşti, Gura Văii környékén kén- és vastartalmú ásványvizek találhatóak.[3]

Népesség[szerkesztés]

Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[4]

2011-ben a lakosság 92,2%-a román, 1,5%-a roma volt, a többi nemzetiség aránya 0,1% alatt maradt.[4] Vallási összetétel szerint a lakosság 90,2%-a ortodox, 1,3%-a katolikus, 1,1%-a pünkösdista, 0,4%-a ágostai evangélikus, 0,3%-a óhitű keresztény, 0,2%-a hetednapi adventista.[5] A magyar és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen egyetért abban, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság kis számú kivétellel magyar származású; ezt jelentős román kutatók is elismerik. Tánczos Vilmos szerint „Az asszimilációs folyamatok eredményeként ma már a moldvai katolikusok többsége egyáltalán nem ismeri ősei anyanyelvét és magát románnak tartja.”[6]

Gazdasága[szerkesztés]

A kommunista rendszer idején a régiót erősen iparosították, de a nagy ipari komplexumok az 1990-es években tönkrementek.[7] A megyében a mezőgazdasági ágazat dominál.[8]

A legfontosabb iparágak a könnyűiparhoz tartoznak: textil- és készruhaipar, kötöttárugyártás, lábbeligyártás.[9]

Legfontosabb mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, ipari növények (napraforgó, cukorrépa, dohány, len és kender); a szőlőtermesztésnek Huszváros, Iana és Tutova környékén kiváló feltételei vannak.[10]

Közigazgatási beosztása[szerkesztés]

A megyének három municípiuma, két városa, 81 községe és 449 falva van.[1]

Municípiumok
Vászló (Vaslui), Barlád (Bârlad), Huszváros (Huși)
Városok
Murgeni, Negrești
Községek
Albești, Alexandru Vlahuță, Arsura, Băcani, Băcești, Bălteni, Banca, Berezeni, Blăgești, Bogdana, Bogdănești, Bogdănița, Boțești, Bunești-Averești, Ciocani, Codăești, Coroiești, Costești, Cozmești, Crețești, Dănești, Deleni, Delești, Dimitrie Cantemir, Dodești, Dragomirești, Drânceni, Jepureni (Duda-Epureni), Dumești, Epureni, Falcsu (Fălciu), Ferești, Fruntișeni, Găgești, Gârceni, Gherghești, Grivița, Hoceni, Iana, Ibănești, Ivănești, Ivești, Laza, Lipovăț, Lunca Banului, Mălușteni, Miclești, Muntenii de Jos, Muntenii de Sus, Oltenești, Oșești, Pădureni, Perieni, Pochidia, Pogana, Pogonești, Poienești, Puiești, Pungești, Pușcași, Rafaila, Rebricea, Roșiești, Solești, Stănilești, Ștefan cel Mare, Șuletea, Tăcuta, Tanacu, Tătărăni, Todirești, Tutova, Văleni, Vetrișoaia, Viișoara, Vinderei, Voinești, Vulturești, Vutcani, Zăpodeni, Zorleni

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Despre Judetul Vaslui. vaslui.insse.ro (Hozzáférés: 2020. feb. 25.)
  2. Judeţul Vaslui. www.bjvaslui.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 5.)
  3. DESTINAŢIE: ROMÂNIA/Judeţul Vaslui - Prezentare. www.agerpres.ro (2014. márc. 31.) (Hozzáférés: 2021. feb. 25.)
  4. a b 1. Populatia dupa etnie la recensamantele din perioada 1930-2011 - Judete. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 25.)
  5. Anuarul statistic al judetului Vaslui 2016 [Vaslui megye statisztikai évkönyve]. vaslui.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 25.)
  6. Tánczos Vilmos: A moldvai csángók lélekszáma. In Tanulmányok Erdély népesedéstörténetéből: Szövegek a jelenkori Erdély demográfiájának, népesedéstörténetének és nemzetiségi statisztikájának köréből.  
  7. Mădălina Panaete: Cum arată economia din Vaslui, unul dintre cele mai sărace judeţe, unde antreprenorii români ţin pe linia de plutire businessul ignorat de investitori străini. Ziarul Financiar, (2014. szept. 8.)
  8. Economia judeţului. www.cjvs.eu (Hozzáférés: 2021. feb. 25.)
  9. Mediul de afaceri. www.crav.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 25.)
  10. Agricultura judetului Vaslui. www.putereagricola.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 25.)