Vaslui megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaslui megye
Vaslui.png
Actual Vaslui county CoA.png
Vaslui megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Moldva
Megyeszékhely Vászló
Jelzés VS
Terület 5318 km²
Körzethívószám (+40) 0235
Népesség
Népesség 395 499 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 74 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Vaslui megye (Vászló) Románia megyéje Moldvában. Közigazgatási központja Vászló. Szomszédai keleten Moldova, nyugaton Neamț megye, Bákó megye és Vrancea megye, északon Iași megye, délen Galați megye.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egyik keleti megyéjének a területe a Moldvai Központi-fennsíkra és a Prut alsó folyására terjed ki.

Területét a Bârlad és annak mellékfolyói csapolják le: Vaslui, Crasna, Tutova, Zeletin.

Éghajlatára jellemző az évi 7,5-9,5°C.

Altalajkincsekben viszonylag szegény, területén homokkövet, néhány helyen kavicsot és homokot fejtenek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossága 98%-ban román, legnagyobb kisebbség a cigány, de élnek a megyében csángó magyarok is, a 2002-es romániai népszámlálás szerint mindössze 88 fő vallotta magát csángónak, magyarnak. A megyében összesen kb. 6600 csángó magyar él[forrás?], akik az elszigeteltség miatt nagyrészt elrománosodtak. A csángók a népesség 1,45%-át (6607), a románok a 97,41%-át (443276 fő), a cigányok pedig 1,07%-ot (4873 fő), az egyéb lakosság pedig 0,06%-át (293 fő) teszik ki az összlakosságnak.

Vászló megye népességének alakulása

Év Népesség[2]
1948 344 917
1956 401 626
1966 431 555
1977 437 251
1992 461 374
2002 455 049
2011 395 499

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kommunista rendszer idején a régiót erősen iparosították, de a nagy ipari komplexumok az 1990-es években tönkrementek. A megye ma ismét főképp mezőgazdasági gazdálkodást folytat, a maradék ipar a nagyobb városokba koncentrálódik.

A legfontosabb iparágak: mechanikai alkatrészek gyártása, vegyipar, élelmiszer- és textilipar.

Legfontosabb mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, ipari növények (napraforgó, cukorrépa, dohány, len és kender), a szőlőtermesztésnek Huszváros környékén kiváló feltételei vannak, zöldséget a Prut árterületén és a városok környékén termesztenek.

Közigazgatási felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyének három municípiuma, két városa és 81 községe van.

Municípiumok

Városok

Községek

Falvak

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]