Brassópojána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brassópojána
Brassópojána télen
Brassópojána télen
Közigazgatás
Település Brassó
Alapítás dátuma 1895
Népesség
Teljes népesség 386 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 12,0 km
Elhelyezkedése
Brassópojána (Brassó környék)
Brassópojána
Brassópojána
Pozíció Brassó környék térképén
é. sz. 45° 35′ 47″, k. h. 25° 33′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 47″, k. h. 25° 33′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassópojána témájú médiaállományokat.

Brassópojána (románul: Poiana Brașov, németül: Schulerau) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. Közigazgatásilag Brassóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Brassótól délnyugatra fekszik a Barcasági-hegyekben, a Keresztényhavas északi lábánál elterülő völgyben, 1020 méteres magasságban.[2] Távolsága Brassótól légvonalban 6 km, országúton 12 km. Távolsága a tőle nyugatra fekvő Barcarozsnyótól 9 km.

Nevének eredete[szerkesztés]

A román poiană szláv eredetű szó, mely erdei tisztást jelent.[3] Ennélfogva a Poiana Brașov jelentése Brassó-tisztás. A magyar név a poiană fonetikus átírásából ered.

A német elnevezés (Schulerau, vagyis Diák-tisztás) a Keresztényhavas német nevéből ered – Schuler, azaz tanuló, mivel egykoron a hegy és környéke az 1541-ban alapított brassói német tannyelvű líceum (a Honterus által alapított Scola Coronensis) tulajdonjoga volt.[4]

Egyéb román elnevezései Poiana Soareului (Napos-tisztás),[2] 1950 és 1960 között pedig Poiana Stalin (ugyanebben az időszakban Brassót Orașul Stalin-ként, vagyis Sztálinvárosként ismerték).[5]

Története[szerkesztés]

Az első írásos említés 1427-ből származik, mikor Brassó és Keresztényfalva a Polyan nevű juhlegelő fölötti tulajdonjogért pereskedett; a törvényszék a legelőt Brassó városának ítélte.[6] A hegyet és környékét - így Brassópojána területét is - Neagoe Basarab a 16. század elején a brassói szászoknak adományozta; cserében a szászok engedélyezték, hogy a románok egy ortodox templomot építsenek Brassóban.[7][8]

Egy másik említés az 1532-1535 között keletkezett Schaffner-számlákban (Schaffnerrechnungen) található, melyben helyi munkások fizetségét tárgyalják; a helyet ekkor insula vulgo au-nak nevezik.[9] 1868-ban Orbán Balázs szintén csak egy juhlegelőt ír le, az épületek, sípályák ekkor még nem léteztek.[10]

1871-ben Johann Gött kérésére a brassói városi tanács elrendelte egy erdészút készítését, mely összeköti Brassót Pojánával és a Keresztényhavassal; az utat a hadsereg hegyivadász-alakulata készítette el.[4] 1883-ban Julius Römer vezetésével a Siebenbürgischer Karpatenverein brassói szakosztálya turistáknak szánt menedékházat épített a Keresztényhavason. Ezen alkalomból a csúcsra vezető három turistautat is rendbetették.

1895-ben említik az első síelőket, és ezt az évet tekintik Brassópojána alapítási évének.[2][11] A következő években több épületet emeltek. 1906-ban elismerték, mint téli üdülőhelyet, és 1909-ben tartották az első síversenyt.[11] A harmincas években Brassópojána egy panzióból, két-három vendéglőből, és több villából és magánházból állt.[12]

1936-ban itt rendezték a Román Cserkésszövetség dzsemborijét melyen a király is részt vett; ebből az alkalomból bevezették az elektromos áramot és a vizet a településre.[11] 1951-ben itt rendezték a Téli Egyetemi Világjátékokat;[13] ebből az alkalomból felújították a sípályákat, számos modern sportpályát létesítettek (korcsolya, bob), és átadták az első szállodát (Hotel Sport) és az első sífelvonót.[14] Több létesítménynek sajnálatos módon tragikus vége lett: a szálloda 1952-ben leégett (1958-ban újraépítették), a sífelvonó 1966-ban leszakadt több tucat áldozatot követelve, a bobpályát pedig bezárták a sorozatos balesetek miatt.[15]

Egészen a hatvanas évekig Brassópojánát csak néhány túraösvény és egy autók által nem járható erdészút (az úgynevezett Lehmann-út) kötötte össze Brassóval, ezért 1960-ban a brassói városháza tervbe vette egy országút építését. Az utat 1963-ban kezdték építeni, és 1964 decemberében adták át.[15] Az út elkészültével Brassópojána ugrásszerű fejlődésnek indult: számos szállodát, panziót, és éttermet építettek,[15] és külföldi turisták, továbbá magas rangú állami tisztségviselők egyik kedvelt üdülőhelye lett.[11]

2004-ben itt tartották a NATO védelmi minisztereinek megbeszélését.[16] 2013-ban itt rendezték az európai ifjúsági olimpiai fesztivál egyes versenyszámait.

Leírása[szerkesztés]

Hivatalos álláspont szerint Brassópojána az ország legmodernebb és legfejlettebb turisztikai központja.[17] A Keresztényhavas északi oldalán nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A téli szezonban havonta átlagosan 80 000 turista látogatja meg az üdülőtelepet[18] és havi félmillió lesiklást tartanak számon.[19] A síelés mellett lehetőség van túrázásra (17 jelölt turistaút indul innen), sárkányrepülésre, lovaglásra, és egyéb sportok gyakorlására. Az ózondús hegyi levegőt neuraszténia, kimerültség, és légúti betegségek kezelésére ajánlják.[17]

2011-ben az állandó lakosság 386 fő volt. A hótakarós napok száma 93 (összehasonlításképpen Brassóban 63, a Keresztényhavason 150).[17]

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ^ a b c Poiana Brașov, a település hivatalos oldala
  3. poiană, Dictionar Explicativ
  4. ^ a b Cabana Postăvarul, Vladimir Rosulescu
  5. Stalin în România, Orașul lui Bucur, 2012. február 22.
  6. Gernot Nussbächer, 1968
  7. Thomas Tartler: Collectanea zu einer Particulär-Historie von Kronstadt, 1741
  8. Mușlea C: Biserica Sf. Nicolae din Șcheii Brașovului, Brassó, 1943.
  9. Uwe Grün: Zur Geschichte der Schulerau bei Kronstadt, ADZ-Online, 2011. december 5.
  10. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868
  11. ^ a b c d Cel mai vechi locuitor din Poiana Braşov, Monitorul Expres, 2014. május 23.
  12. Octav Șuluțiu: Brașov, Bukarest, 1937.
  13. Romania, International University Sports Federation
  14. 65 de ani de la Jocurile Mondiale Universitare de iarnă de la Poiana Brașov, Agerpres, 2016. január 28.
  15. ^ a b c Drumul spre Poiana Brașov a împlinit 50 de ani de la inaugurare, Agerpres, 2014. december 19.
  16. Informal Meeting of Defence Ministers, nato.int
  17. ^ a b c Planul de Analiză 2007, brasovcity.ro
  18. Peste 3.000 de turiști s-au cazat în Poiana Brașov în acest weekend, bizbrasov.ro, 2016. május 4.
  19. Record de turişti în Poiana Braşov, digi24.ro, 2015. február 2.