1951. évi téli egyetemi világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. CIE/UIE téli játékok
Adatok
RendezőRománia 1948 Brassópojána, Románia
Nemzetek23
Sportolók415
Magyar részvétel
Arany
1
Ezüst
2
Bronz
2
Össz.
5
Helyezés az éremtáblázaton6

Az 1951. évi téli egyetemi világbajnokság a Nemzetközi Diákunió (Union Internationale des Étudiants, UIE) által szervezett rendezvény volt. Január 28. és február 7. között rendezték a romániai Brassópojána (akkori nevén Poiana Stalin, azaz Sztálin-tisztás) üdülőhelyén.

Története, szervezése[szerkesztés]

Nemzetközi egyetemi játékokat már 1924-től rendeztek, a Nemzetközi Diákszövetség (Confédération Internationale des Étudiants, CIE) szervezésében. A második világháború a CIE megszűnését vonta maga után. 1946-ban megalakult a főleg kelet-európai érdekeltségű Nemzetközi Diákunió (Union Internationale des Étudiants, UIE), mely folytatta a hallgatói világjátékok szervezését. Nézeteltérések miatt 1949-ben, főleg nyugat-európai országok részvételével megalakult a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (Fédération Internationale du Sport Universitaire, FISU). Az UIE és a FISU párhuzamosan rendezett kétévenként nyári és téli világjátékokat, majd 1959-ben egyesült a két szövetség, a sorozatot pedig átkeresztelték Universiade-ra.[1]

Az 1951. január 28. és február 7. közötti brassópojánai játékokat az UIE rendezte (ugyanebben az évben, január 22–28. között a FISU Bad Gasteinben rendezett téli diákolimpiát, Nemzetközi Téli Egyetemi Sporthét néven).[2]

Helyszín[szerkesztés]

A Brassó melletti Brassópojána (az 1950-es években Orașul Stalin, illetve Poiana Stalin) már a 20. század elejétől a síelők kedvelt terepe volt, de egészen 1950-ig csak néhány nyaralóból, vendéglőből, és lakóházból állt. 1950 júliusában nagyméretű építkezésbe kezdtek, hogy előkészítsék a versenyekre: sípályákat, ugrósáncokat, bobpályát, korcsolyapályát létesítettek, szállodát és sífelvonókat építettek. Ezek eredményeként Brassópojána fejlett, európai szintű üdülőközponttá vált.[3][4]

23 nemzet 415 diákja vett részt, a legtöbben síelőként. A nyitóünnepséget január 28-án tartották a Keresztényhavas lábánál épített korcsolyapályán, a versenyek február 1-én kezdődtek.[4] 93 érmet osztottak ki; a legeredményesebb a Szovjetunió volt, a házigazda Románia az ötödik, Magyarország a hatodik helyen végzett az éremtáblázaton.[5]

Magyar szereplés[szerkesztés]

A magyar küldöttség egy arany-, két ezüst-, és két bronzérmet szerzett.[6]

Aranyérem

Ezüstérem

Bronzérem

  • Szendrődi Ildikó (műlesiklás)
  • Erdész, Gazdik Alajos, Gubó Gábor, Kenderessy Balázs, Konkoly Károly, Martinuzzi Béla, Miks Károly, Pásztor György, Rancz Sándor, Szegi Ferenc, Szende János, Szőgyén István (jégkorong)[7]

Összesített éremtáblázat[szerkesztés]

# Ország Arany Ezüst Bronz Összesen
1. Szovjetunió Szovjetunió 16 14 14 44
2. CZE Csehszlovákia 6 4 3 13
3. POL Lengyelország 4 3 6 13
4. FIN Finnország 2 1 2 5
5. Románia 1948 Románia 1 3 1 5
6. Magyar 1949–1956 Magyarország 1 2 2 5
7. GBR Egyesült Királyság 1 0 0 1
8. NDK Német Demokratikus Köztársaság 0 2 1 3
9. Bulgária 1948 Bulgária 0 1 2 3
10. AUT Ausztria 0 1 0 1
Összesen 31 31 31 93

Forrás: Bell 395. o.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bell 438–441. o.
  2. Daniels, George. The Olympic Century – XIV Olympiad, 12. Warwick Press (2015). ISBN 9781987944112 
  3. Epuran, Gheorghe. Țara Bârsei (román nyelven). Bukarest: Editura Uniunii de Cultură Fizică și Sport, 92–93. o. (1962) 
  4. a b Cristea
  5. Bell 395. o.
  6. Téli Egyetemi Világbajnokság, 1951. Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség. (Hozzáférés: 2018. február 14.)[halott link]
  7. Pintér István: Csehszlovákia a jégkorongozó világbajnok. Népsport, VII. évf. 27. sz. (1951. február 8.) 2. o.

Források[szerkesztés]