Nagy László (műkorcsolyázó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy László
Marianna and László Nagy 1956.jpg
Született 1927. augusztus 13.
Szombathely
Elhunyt 2005. április 19. (77 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása műkorcsolyázó

Nagy László (Szombathely, 1927. augusztus 13.2005. április 19.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, orvos, edző, Nagy Marianna műkorcsolyázó bátyja.

Sportolói és edzői pályafutása[szerkesztés]

1943-tól a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet), 1949-től a MÉMOSZ SE (Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége Sport Egyesület), 1951-től a Budapesti Építők, 1953-tól a Csepeli Vasas, illetve a Csepel SC műkorcsolyázója volt.

1947 és 1958 között szerepelt a magyar válogatottban. Testvérével, Nagy Mariannával versenyzett, páros műkorcsolyázásban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartoztak. Három téli olimpián vettek részt, 1952-ben Oslóban, majd 1956-ban Cortina D’Ampezzoban a harmadik helyen végeztek. Az 1950. évi osloi és az 1955. évi budapesti Európa-bajnokságon aranyérmesek lettek. Pályafutásukat az 1958. évi pozsonyi Európa-bajnokság után fejezték be.

1965-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben műkorcsolya-szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után az FTC nevelőedzője, 1966-tól 1972-ig a jászberényi Lehel SE vezetőedzője volt. Tanítványai közül Almássy Zsuzsa később világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes lett.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • olimpiai 3. helyezett (1952, 1956)
  • olimpiai 7. helyezett (1948)
  • háromszoros világbajnoki 3. helyezett (1950, 1953, 1955)
  • világbajnoki 4. helyezett (1949)
  • világbajnoki 7. helyezett (1948)
  • kétszeres Európa-bajnok (1950, 1955)
  • négyszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1949, 1953, 1956, 1957)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1952)
  • Európa-bajnoki 4. helyezett (1958)
  • Európa-bajnoki 6. helyezett (1948)
  • főiskolai világbajnok (1950, 1956)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1949)
  • nyolcszoros magyar bajnok (1950–1952, 1954–1958)

Orvosi pályafutása[szerkesztés]

1954-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi, 1956-ban sportorvosi oklevelet szerzett. 1954-től a budapesti Sportkórház orvosa, 1973-tól vezető főorvosa volt. Közben 1972-től a magyar korcsolyaválogatott, majd 1978-tól a magyar síválogatott melletti sportorvosi feladatokat is ellátta. 1987-ben történt nyugalomba vonulása után a Magyar Labdarúgó Szövetség orvosa lett.

2002-től Budapest VII. kerületének díszpolgára.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[1]
  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[2]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. jan. 29.) 3. o.
  2. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. ápr. 27.) 1–2. o.
  3. Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. máj. 28.)

Források[szerkesztés]