Mihail Sebastian

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihail Sebastian
Élete
Született 1907. október 8.
Brăila
Elhunyt 1945. május 29. (37 évesen)
Bukarest, Románia
Nemzetiség román
Pályafutása
Írói álneve Victor Mincu
Jellemző műfaj(ok) dráma, regény
Első műve Fragmente dintr-un carnet găsit
Kitüntetései Geschwister-Scholl-Preis (2006)
Irodalmi díjai Geschwister Scholl-díj (2006)

Mihail Sebastian, eredeti nevén Iosif Hechter (Brăila, 1907. október 8.Bukarest, 1945. május 29.) zsidó származású román író, drámaíró.

Életpályája[szerkesztés]

Jogot és filozófiát tanult Bukarestben, majd Párizsban sikertelen kísérletet tett a jogi doktorátus megszerzésére. 1927-től irodalmi tanulmányai, illetve Francis Jammes- és Marcel Proust-tanulmányai jelentek meg. Egy neves ügyvédi irodában dolgozott. Nae Ionescu meghívására a Cuvântul folyóirat munkatársa lett, ahol barátságot kötött Mircea Eliadéval.

1930 és 1932 között Párizsban élt. Az irodalomban 1932-ben jelent meg egy rövid kötettel, Fragmente dintr-un carnet găsit (Részlet egy talált jegyzetfüzetből), majd ugyanebben az évben kiadták egy regényét is Femei (Nők) címmel. Regényei – Orașul cu salcâmi (Akácok városa), 1935) és Accidentul (=Baleset, magyar fordítása Menedék címen, 1940) Marcel Proust és Gustave Flaubert hatását mutatják. 1934-ben megjelent De două mii de ani (Kétezer éve) című regénye arról szól, hogy mit jelent zsidónak lenni Romániáben. A könyv nem kívánt módon lett híres, a Nae Ionescu által írt előszó következtében. Ionescu szövege az antiszemitizmust teológiai szempontból próbálta megalapozni, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a zsidóknak éppen zsidó mivoltuk miatt semmi esélyük sincs a megváltásra. Nem sokkal ezután Sebastian megjelentette a sajtóban már megjelent cikkeit Cum am devenit huligan (Hogyan lettem huligán) címmel. A könyvben ugyanazt a modern módszert használja, mint André Gide a Pénzhamisítók című regényében.

A zsidóellenes intézkedések következtében eltiltották az újságírástól és visszavonták a védőügyvédi engedélyét. Ekkor kezdett drámaírással foglalkozni; a Steaua fără nume (Névtelen csillag) című darabját Victor Mincu álnéven írta. Ez a darab, illetve a Jocul de-a vacanța (=Vakációsdi; magyarul Játék a boldogsággal címen jelent meg) és az Ultima oră (=Utolsó óra; magyar megjelenés Lapzárta címen) a román drámairodalom jelentős szereplőjévé avatták. Az Insula (Sziget) című színdarab befejezetlenül maradt.

1945-ben, kevéssel a háború vége után, alkotóerejének teljében egy teherautó ütötte el.

Névtelen csillag című darabját 1965-ben Henri Colpi francia rendező filmesítette meg Mona, l'étoile sans nom címmel, Marina Vlady főszereplésével.

1996-ban jelent meg naplója az 1935-1944 időszakból. A kézirat eredetijét öccse diplomáciai postával kicsempészte az országból, jelenleg a jeruzsálemi egyetem birtokában található. A könyv értékes történelmi dokumentumot jelent abból a szempontból, hogy leírja a II. világháború korabeli román társadalom antiszemitizmusát, illetve jeles román értelmiségiek fasizálódását. A naplót kiadták Franciaországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Németországban is. 2004-ben az amerikai David Auburn monodrámát írt Sebastian naplójából, amelyet ugyanabban az évben bemutattak New Yorkban. A napló német kiadását követően 2006-ban Mihai Sebastian posztumusz Geschwister Scholl-díjat kapott. (Ezt a díjat 1985 óta minden évben a Német Könyvkereskedők Tőzsdei Egyesülete osztja ki.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihail Sebastian című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Dicționar de litaratura română. Szerk. Dim. Păcurariu. București: Editura Univers. 1979. 355–356. o.  

További információk[szerkesztés]