Bartholomäus Bausner (püspök)
| Bartholomäus Bausner | |||||
| Az erdélyi szászok evangélikus püspöke | |||||
| Született | 1629 Kőhalom | ||||
| Elhunyt | 1682. április 15. Berethalom község | ||||
| Felekezet | evangélikus kereszténység | ||||
| Püspökségi ideje 1679 – 1682 | |||||
Bartholomäus Bausner magyarosított nevén Bausner Bertalan (Kőhalom, 1629 – 1682. április 15.) erdélyi szász evangélikus püspök.
Élete[szerkesztés]
Apja, Martin Bausner iskolamester, majd lelkész volt. 1648-tól a nagyszebeni gimnáziumba járt, 1652-ben mint teológus a wittenbergi, majd a leideni egyetemre ment.
William Harvey és René Descartes nyomán az emberi szív működéséről írt disputációjában egyértelműen állást foglalt a vérkeringés létezése mellett („aki a vérkeringést tagadja, az értelmet és a tapasztalatot tagadja”), annak ellenére, hogy a leideni egyetem felügyelő bizottsága ebben az időben tiltotta a két „bolond lázadó”-ra való hivatkozást. Az emberi test részeinek összhangjáról szóló esszéjében új érveléssel támasztotta alá az eredetileg Arisztotelésztől és Galénosztól származó elméletet; írása teljesen illeszkedik a Bertalanffy-féle modern rendszerelméletbe.
1656-ban a pestisjárvány miatt hazatért, ahol előbb szásznádasi, 1661-ben riomfalvi lelkész lett. Mivel karteziánus nézeteit továbbra is hirdette, az evangélikus egyház zsinatán Christian Barth püspök megintette a jelenlevőket, hogy kizárólag Isten szavát kövessék, és ne az egyes személyek delíriumát a rációval kapcsolatban. 1667-ben esperessé, 1679. június 1-jén pedig püspökké választották.
Két fia közül az idősebbik, Bartholomäus szintén lelkészi pályára lépett, míg a fiatalabbik Simon nagyszebeni királybíró és a szászok grófja lett.
Munkái[szerkesztés]
- Disputatio philosophica de cordis humani actionibus. Lugduni Batav., 1654
- Exercitationum metaphysicarum quinta, quae est tertia de metaphysices definitione. Uo. 1654
- De consensu partium corporis humani. Amstelodami, 1656
Kéziratban maradtak: Oratio de forma administrandi disciplinae ecclesiasticae és Oratio de statu ecclesiarum Saxo-Transilvaniarum című munkái.
Források[szerkesztés]
- VI. Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei. In Erdély története II. Szerk. Makkai László és Szász Zoltán. Budapest: Akadémiai. 1988. 944. o. ISBN 963-05-4885-2
- Radu Iftimovici: About the activities of the Romanian history of science team. Newsletter for the History of Science in Southeastern Europe, IV. évf. (2001) 7–9. o. arch Hozzáférés: 2012. július 15.
- Bokor József (szerk.). Bausner, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Joseph Trausch: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen. Kronstadt: Johann Gött&Sohn Heinrich. 1868. 70–72. o.
.svg){kind=small}
