Barcasági csángók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A barcasági csángók a Barcaság magyar nyelvet beszélő népessége.

Történetük[szerkesztés]

A Barcaság területén tucatnyi faluban élnek csángók. Legnagyobb számban a Hétfalunak nevezett tájegységen, ami alapján nevezik őket hétfalusi csángóknak is. Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, melynek egyes részeit a 1415. században kezdték eladományozni, majd II. Ulászló zálogosította el Brassó városának.
A csángó névről a hétfalusiakkal kapcsolatban Jerney János ezt írja: "szokásuk és viseletük-, de még nyelvükre nézve is különböznek a közellevő székelyektől. Nyelvükbe már sok oláh szó férkőzött be, de amellett szójárásuk sem egyez amazokéval. Ezen magyarokat a brassói és környező oláhok csángóknak (csangei) nevezik, ők maguk is szívesen elfogadják e nevet s értenek rá, de a jelentését nem tudják, valamint azt sem, hogy Moldvában hasonlóul laknak oly nevű magyarok"[1] Jerney azt feltételezi, azon eredeti besenyő népesség maradékai, amelyet II. András 1224-ben kiállított levelében említ (uo.).

Mai településeik a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket.bibliográfia?

A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző Hétfalu lakosságát. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. Hosszabb ideig foglalkoztak fuvarozással, szekerezéssel. Így jutottak el sokan Bukarestbe, ahol erős diaszpórát alkottak. Az 1930-as évekig a városi bérkocsi, később pedig a taxi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.

Szász hatásra a barcasági csángók az evangélikus felekezet követői lettek.

Településeik[szerkesztés]

A barcasági csángók Négyfaluban: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, valamint Háromfaluban: Tatrang, Zajzon, Pürkerec-en lakó csoportjait hétfalusi csángók-nak nevezik. A Brassóhoz közelebb eső négy falu mára már teljesen összeépült és Szecsele vagy Négyfalu néven alkot várost.

A távolabbi háromfalu: Tatrang, Zajzon és Pürkerec különálló települések.

  • Barcaújfalu régi fazekasközpont volt.
  • Krizba lakossága a középkorban valószínűleg katonai feladatokat látott el a Krizbai hegy tetején található várban.
  • Apáca már közelebb esik a székelyföldhöz, ezért kulturálisan is sokkal közelebb áll ehhez.
  • Bodola
  • Keresztvár
  • Brassó magyar lakosságát nem tekintik csángónak.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jerney János: Keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett: 1844, 1. kötet, 120.[1]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]