Kupcsay Felicián

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kupcsay Felicián
Kupcsay Felicián (1915)
Kupcsay Felicián (1915)
Élete
Született 1876. június 8.
Hosszúfalu, ma Négyfalu része
Elhunyt 1964. február 5. (87 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar, erdélyi magyar
Házastársa Kupcsay Feliciánné Dr. Nádasky-Zsivkovics Perszida[1]
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella
A Wikimédia Commons tartalmaz Kupcsay Felicián témájú médiaállományokat.

Kupcsay Felicián (Hosszúfalu, ma Négyfalu része, 1876. június 8.Budapest, 1964. február 5.) író, miniszteri tanácsos (jogász)

Élete[szerkesztés]

Édesapja Kupcsay János (Berzevice, 1840. május 8. - Brassó, 1910. május 12.) szobrászművész, fafaragást tanító szaktanár, aki egyebek közt Istók János, Köllő Miklós, Mattis Teutsch János mestere is volt egykor.[2] A középiskolát brassói Honterusz főgimnáziumban végezte (ma Áprily Lajos Főgimnázium, majd tanulmányait Kolozsvárott a tudományegyetem jogi fakultásán folytatta. Mint végzett diplomás jogász lépett Brassó vármegye szolgálatába, ahonnét néhány esztendő elteltével szolgálattételre Budapestre vezényelték, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba.

Édesapja pártfogolásával többször is bejárta Európa országait. Tanulmány útja során járt egyebek közt Berlinben, Hamburgban, az Északi tengernél, Londonban, és Belgium déli részeinél Párizsba menet. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban különféle beosztásokban dolgozott, az 1920-as években a tankönyvügyi, majd nyugdíjazásáig a művészeti ügyosztály vezetője (1934). Szaktudásának köszönhetően fokozatosan lépett elő a hivatali ranglétrán, míg végül miniszteri tanácsosként működött Klebelsberg Kuno minisztersége idején. Neve több - a miniszter által - létrejött állami rendezvényen előkerült. 1934-ben nyugdíjazták, majd később mint nyugdíjas jogi tanácsadó részt vett a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság munkájában, amelynek tagja is lett 1944 év végéig. A háború után, mint "horthysta filmcenzor", és mint "horthysta főhivatalnok" háttérbe szorult személye, és az 1950-es években széles körű nyelvtudása, és tanügyi jogi szakismerete ellenére csak kisegítő állásokat kaphatott, a legalacsonyabbra megállapított nyugdíja mellett. Egyebek között a kőbányai Metalloglobus Fémipari és Értékesítő Vállalatnál volt éjjeliőr.

Jogi pontossága és széles körű általános műveltsége tükröződik írásaiban, mind a leírások pontossága terén, mind pedig a témát megközelítő szemléletében. Olvasmányos, magával-ragadó írásai jobbára napi munkája mellett születtek. Így vall írói hitvallásáról: Ex Deo nascimur, in Jesu murimur, reviscimus in Spiritu Sancto, azaz Istentől születünk, s az Igazság megismerésében hal meg lényünk, s a magasztos szellemi élet tüzében újraszületünk.[3]

Elbeszélései jelentek meg a Budapesti Naplóban (1901), Urániában (1903, 08, 11), A Hétben (1905, 1907, 1910, 1913, 1915), a Nyugatban (1908), a Vasárnapi Ujságban (1908), A Polgárban (1909), az Életben (1914), az Érdekes Újság Dekameronjában (1915), a Budapesti Hírlapban (1915/8), de talán a legtöbbet az Új Idők hasábjain publikált.

Művei[szerkesztés]

  • Szent hazugság (elbeszélés) - Sepsiszentgyörgy, 1903.
  • Zarathustra múmiája - Magyar Könyvtár sorozatban (Kiadó: Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) Budapest, 1906., majd önálló kötetként: Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata - Budapest, 1911.
  • A szeretet vize - Kiadja: Hornyánszky V. Könyvnyomdája, Budapest, 1906.
  • A boldogság kiskátéja (elbeszélések) - Budapest, 1910.
  • Gyilkosság a Magány utcában és egyéb gyilkosságok (elbeszélések) - Kiadó: Franklin-Társulat, Budapest, 1931.

Források[szerkesztés]

  1. http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Kupcsay+Felici%C3%A1nn%C3%A9+Dr.+N%C3%A1dasky-Zsivkovics+Perszida%7C1603872%7C4555%7C331770%7Ca100
  2. Elhunyt Kupcsay János szobrászművész - Lyka Károly Művészet, Kilencedik évfolyam, 1910, 07 szám, p. 304-312
  3. Kupcsay Felicián önéletrajz - Száz Magyarok Könyve, Légrády Kiadása, 1915.

További információk[szerkesztés]

  • Kupcsay Felicián önéletrajz - Száz Magyarok Könyve, Légrády Kiadása, 1915.
  • Kassák Lajos: Egy ember élete (önéletrajz, Bp., 1928–1939).
  • Magyar Életrajzi Lexikon - http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/