Babarunka
| Babarunka | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Négyfalu |
| Alapítás ideje | 20. század |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 20 km |
| Elhelyezkedése | |
 Babarunka
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 30′ 57″, k. h. 25° 50′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 57″, k. h. 25° 50′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babarunka témájú médiaállományokat. | |
Babarunka (románul: Babarunca) szórványtelepülés Brassó megye határán, a Csukás-hegység alatt, mely az azonos nevű turistaház körül alakult ki a 20. század közepén. Közigazgatásilag Négyfalu városnegyedének számít. Orbán Balázsnál Babaronka néven jelenik meg.
Elnevezése[szerkesztés]
Román átvétel,[1] a babă jelentése öregasszony, a runc pedig irtás, tisztás, így a Baba lui Runca „a tisztás anyókáját” jelenti. A helyiek szerint egy bölcs öregasszonyra utal az elnevezés, aki az idők hajnalán ezen a helyen lakott.[2][3] Daczó Lukács Árpád véleménye szerint azonban az előtag a szépséget, tisztaságot jelentő ősmagyar babba szóból ered (vö. Babba Mária), a név pedig egy olyan tisztásra utal, ahova a csángók Mária-búcsúra jártak.[4]
A névvel eredetileg az itt átfolyó patakot, a Csukás-hegység egyik vízgyűjtőjét illették,[5] majd jelentésköri tágulással a környék erdőrészeire is kiterjedt.[1] 1888-ban Babarunka megjelenik az Osztrák–Magyar Monarchia és a Román Királyság közötti határszakasz leírásában.[6] A patakról és az erdőrészről nevezték el az 1939-ben épült turistaházat, majd a körülötte kialakuló települést.
Fekvése[szerkesztés]
Brassó megye déli határán, a DN1A főút mentén található, Négyfalu városközpontjától 20, Prahova megye határától 6 kilométerre. Tengerszint feletti magassága 928 méter.[6]
Története[szerkesztés]
A Hosszúfaluhoz tartozó Babarunka-erdőrészben már régóta folyt a fakitermelés, a patak völgyében pedig a Csukásra tartó erdészutat is létrehoztak. 1906-ban erdészházat építettek, melyet 1939-ben turistaházzá alakítottak át (a Csukás akkoriban még igen távol esett a lakott területektől, így a természetjárók számára fontos volt egy menedékház a hegység lábánál). 1940-ben sajtgyárat építettek.[6] A környéken már ekkor is volt egy kisebb telep, melyet Székely Géza meg is említ egy 1940-es cikkben (Babarunca-telep).[7]
Bár Babarunka Hosszúfaluhoz (ma Négyfalu része) tartozott, a román közigazgatás 1956 után önálló településnek nyilvánította, azonban később ismét Négyfalu része lett.[8]
Babarunkán számos versenyt (tájfutás, síelés, rallye bajnokság) rendeztek, hegyimentő őrállomás is alakult, emellett a környék híres volt a vadászatról is, és esztenát is létesítettek. 1967-ben vízgyűjtő tavat és mikroerőművet akartak építeni, azonban ezek nem készültek el. Az 1989-es rendszerváltás után a menedékházat és a sajtgyárat bezárták és elpusztultak. A 21. században a település főként hétvégi- és lakóházakból áll.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Árvay József. A barcasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár: Minerva, 139. o. (1943)
- ↑ Frîncu, Diana: Minunățiile unui colț de natură al României. Adevărul, 2017. június 17. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ Vrânceanu, Ovidiu: Cabana Babarunca, scoasă la vânzare. Bună Ziua Brașov, 2018. október 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ Simon Ferenc: Honnan kapta a nevét Babarunka?. Hétfalu, 2006. február 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ Orbán Balázs. XI. Az Ó-sáncz szorosa és Garcsin völgye, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868)
- ↑ a b c d Kovács Lehel István: Mit tudunk Babarunkáról?. Hétfalu, 2021. december 3. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ Székely Géza: A Csukás és a Nagy-kőhavas között. Brassói turista, II. évf. 1–5. sz. (1940)
- ↑ Gyémánt Richárd: A hétfalusi csángók nemzetiségi és felekezeti sajátosságai. Acta Universitatis Szegediensis, III. évf. 2. sz. (2013) 84. o. ISSN 0324-6523