Barca (folyó)
| Barca | |
.jpg) | |
| A Barca Zernestnél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 68,4 km |
| Forrásszint | 850 m |
| Vízhozam | 2,9[forrás?] m³/s |
| Torkolat | Olt (Barcaföldvárnál) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Barca (románul Bârsa, németül Burzen vagy Burzenbach) egy folyó Romániában, Erdély délkeleti részén, a Barcaságban. Nevezik Nagy-Barcának is (Bârsa Mare), hogy megkülönböztessék Kis-Barca (Bârsa Mică) mellékvizétől. Hossza 68,4 km (így ez a Barcaság leghosszabb folyója),[1] főbb települések a folyó mentén Zernest, Szászvolkány, Vidombák, Feketehalom.
Elnevezése[szerkesztés]
Neve a szláv „brza” azaz gyors melléknévből ered, és innen származik a Barcaság neve is.[1]
Vízrajza[szerkesztés]
Hét havasi folyó egyesüléséből keletkezik, melyek a Barcaság délnyugati részén emelkedő kristályos hegyekből erednek. Ezek közül a fő forrás a Bârsa Groșetului, amely a Fogarasi-havasokban található Komisz-(Comisului-)csúcs (1884 m) közelében ered, és a 850 méter magasan álló Plaiul Foii erdészháznál egyesül a Királykő-hegységből lesiető Bârsa Tămașului-jal, létrehozva a Barca folyót. A Barca lennebb magába fogadja a Bârsa lui Bucur és Bârsa Fierului bal oldali mellékvizeket, majd Zernestnél a Zernesti-szorosnál keletkező Râul Maret. A folyó itt még tiszta, egy 1934-es monográfia szerint még pisztrángok is éltek benne és vizét aranyra festették a kristályos kőzetek csillámpelyhei, azonban Zernest alatt már igen szennyezett.[1]
Ótohánnál egyesül a Törcs-patakkal (râul Turcului), a Törcsvári-szoros északi részének fő vízgyűjtőjével, majd Barcarozsnyótól nyugatra a Szohodol-környéki vizeket levezető Sohodol patakkal. Innentől 10 kilométeren keresztül a diluviális rozsnyói völgyön folyik keresztül. Ezen a szakaszon nincs egyetlen mellékfolyója sem; a környező magaslatok vizei a Barca helyett a Homoródba ömlenek. A Barca Vidombák és Feketehalom között ér ki a Barcaság síkságára, ahol több patakot (közöttük a Vidombákot és a botfalusi cukorgyár csatornáit) fogad magába, majd végül Barcaföldvártól két kilométerre az Oltba ömlik.[2]
Helytörténet[szerkesztés]
1517-ben a szászvolkányi, feketehalmi és höltövényi szászok egy 5 kilométer hosszú csatornát ástak (Neugraben, mai román neve Vulcănița), hogy egy duzzasztón keresztül a Barca vizét az említett települések felé vezessék és ott fűrész- és vízimalmokat üzemeltessenek. Alacsony vízállás esetén a duzzasztómű a Barca teljes vízmennyiségét a csatornába kényszeríti, így a folyómeder fennmaradó része ilyenkor kiszárad.[2]
Az 1533-as nagy árvizek során kiöntött és irányt változtatott; 1534-ben Botfalu, Barcaszentpéter, Höltövény és Szászhermány lakosai együttesen dolgoztak a folyó medrének szabályozásán.[3]
A Barca völgyében már 1641-ben vasbányászat folyt, ez azonban a 19. századra megszűnt.[4] 1852-ben Zernesten papírmalmot létesítettek, mely a Barca vizét használta (és nagymértékben hozzájárult a víz szennyezéséhez).[5]
Érdekességek[szerkesztés]
Alfred Prox véleménye szerint Brassó címerében a korona alatt nem gyökér, hanem a Barca folyó stilizált vízrajza látható.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Wachner 220–221. o.
- ↑ a b Wachner 222. o.
- ↑ Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chronicken, 7 (német nyelven). Brassó: Aldus, 49. o. (2018). ISBN 9786069840115
- ↑ Bokor József (szerk.). Barca, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 382. o. (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Prox, Alfred: Das Kronstädter Wappen. Neue Kronstädter Zeitung, IX. évf. 3. sz. (1993. szeptember 1.) 5. o. ISSN 0934-4713
Források[szerkesztés]
- ↑ Wachner: Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch (1934)
.svg){kind=small}