Somosújfalu
| Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) | |
 | |
| Somosújfalu | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Ján Brozman |
| Irányítószám | 082 01 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 805 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 116 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Terület | 6,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Somosújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″ | |
| Somosújfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somosújfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Somosújfalu (szlovákul: Drienovská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 11 km-re délre, a Tarca jobb oldalán található.
Története[szerkesztés]
1335-ben „Wyfolua” néven említik először, ekkor a somosi uradalom része. 1427-ben 11 portája adózott. 1449-ig a Somosi, majd a Bocskay és Horváth családé. 1619-től a Máriássyaké, majd 1695-tól Andrássy báróé, míg 1753-tól a Dessewffy család tulajdonában találjuk. A 18. században mészégetője és fürdője is volt a falunak. 1787-ben 37 házában 255 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Somos Újfalu. Sáros Várm. fekszik Kendéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, és vőlgyes.”[2]
1795-től egészen a 20. századig az Andrássy család a birtokosa. A 19. században téglagyára és kőbányája is üzemelt. 1828-ban 40 háza volt 316 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Somos), Drinovszka-Novawesz, Sáros vmegyében, tót falu, 173 romai, 25 g. kath., 78 evang., 7 zsidó lak. Savanyuviz; jó rét; erdő. F. u. gróf Andrásy. Ut. post. Böki.”[3]
Iskoláját 1904-ben az Andrássy család építtette. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 315, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 659 lakosából 611 szlovák és 41 cigány volt.
2011-ben 750 lakosából 676 szlovák és 30 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
Modern, a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma van.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
