Vargony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vargony (Varhaňovce)
A görögkatolikus templom.
A görögkatolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterĽubica Pankievičová
Irányítószám082 05
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1504 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság272 m
Terület8,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 21° 21′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 21° 21′ 40″
Vargony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vargony (szlovákul: Varhaňovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 22 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált halomsírok.

A mai települést a 13. század végén a német jog alapján alapították, 1393-ban „Wargon” alakban említik először. Nevét valószínűleg első bírájáról kapja. 1427-ben 17 portája adózott, ezzel a közepes nagyságú falvak közé tartozott. Később a lakosság száma csökkent. Lapispataki nemesek, később a Segney, Melczer és Újházy család, majd a Báthoriak és Várkonyiak birtoka volt. A 16. század közepére elnéptelenedett és újra kellett telepíteni. 1567-ben csak 4 háztartása volt, mely alapján fél portáig adózott. Az 1580-as és 1590-es években új családok települtek a községbe. 1600-ban 14 jobbágyház állt a faluban. 1787-ben 32 házában 245 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARGONY. Varhanovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok; határja középszerű.[2]

1828-ban 53 háza és 403 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Várgony, (Warhanowcze), Sáros vmegyében, orosz falu, Boroszló fil., 44 romai, 335 g. kath., 19 evang., 39 zsidó lak. F. u. Keczer. Van itt gör. kath. plébánia, s derék erdő. Ut. post. Böki.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

A háború után lakói főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 351, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 991 lakosából 962 szlovák volt.

2011-ben 1332 lakosából 1016 szlovák és 135 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1837-ben épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.