Vargony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vargony (Varhaňovce)
A görögkatolikus templom.
A görögkatolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Ľubica Pankievičová
Irányítószám 082 05
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség1470 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság272 m
Terület8,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vargony (Szlovákia)
Vargony
Vargony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 21° 21′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 21° 21′ 40″
Vargony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargony témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vargony, (szlovákul: Varhaňovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1332 lakosából 1016 szlovák és 135 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 22 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált halomsírok. A mai települést a 13. század végén a német jog alapján alapították, 1393-ban "Wargon" alakban említik először. Nevét valószínűleg első bírájáról kapja. 1427-ben 17 portája adózott, ezzel a közepes nagyságú falvak közé tartozott. Később a lakosság száma csökkent. Lapispataki nemesek, később a Segney, Melczer és Újházy család, majd a Báthoriak és Várkonyiak birtoka volt. A 16. század közepére elnéptelenedett és újra kellett telepíteni. 1567-ben csak 4 háztartása volt, mely alapján fél portáig adózott. Az 1580-as és 1590-es években új családok települtek a községbe. 1600-ban 14 jobbágyház állt a faluban. 1787-ben 32 házában 245 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 403 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint " Várgony, (Warhanowcze), Sáros vmegyében, orosz falu, Boroszló fil., 44 romai, 335 g. kath., 19 evang., 39 zsidó lak. F. u. Keczer. Van itt gör. kath. plébánia, s derék erdő. Ut. post. Böki."[2]

1910-ben 351, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. A háború után lakói főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 991 lakosából 962 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1837-ben épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.