Ternye
| Ternye (Terňa) | |
 |
|
| Ternye | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1259 |
| Polgármester | Juraj Senderák |
| Irányítószám | 082 67 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1149 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 29,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ternye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 21° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 21° 14′ 15″ | |
| Ternye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ternye témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ternye, (szlovákul: Terňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1149 lakosából 1126 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 15 km-re északra fekszik. Balpataka és Radoskő tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a bükki kultúra népe élt ezen a vidéken, amely később a hallstatt korban is lakott volt. A hallstatt kori település maradványait a Lysa Stráža dűlőben 1954-ben tárták fel. A Hrádok nevű magaslaton középkori földvárat feltételeznek a régészek. Az innen előkerült cserépmaradványok a 10. – 12. századi időszakra utalnak. A mai falut 1259-ben "Therne", 1310-ben "Tyrna", 1312-ben „Thermia”, 1353-ban „Kysternye”, 1427-ben "Therne, Alsoterne, Felsoterne" alakban említik a korabeli források. Először IV. Béla király 1259-ben kelt adománylevele említi, melyben a sárosi királyi uradalomhoz tartozó falut a tatárok elleni harcokban tett szolgálataiért Adam lengyel lovagnak adja. Ezt az oklevelet több történész hamisítványnak tartja, mely az utódoknak csak a tulajdonjog és a kiváltságok igazolására szolgált. 1310-ben a jászói konvent oklevele megerősíti, hogy a falu a Tekul nemzetség birtoka, az oklevél szerint a falut a patak osztotta két birtokrészre. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi a falu gótikus templomát és Kozma nevű papját is. A 14. század első felében új településrész bukkan fel a forrásokban, Kisternye néven. 1427-ben a falunak 29 portája volt, ezen belül Alsóternye 13, Felsőternye 8, Ternye 8 portával rendelkezett. Részben a Ternyei család, részben tarcai nemesek birtoka volt. A 15. század közepétől a Kálnássy és a Gombos család, a 19. században a Bornemissza család birtoka volt. A 15. század közepén 4 nemesi kúria, templom és plébánia állt a településen. 1600-ban 10 háza mellett kúriák, templom és plébánia állt a faluban. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1787-ben 63 házában 513 lakos élt. 1828-ban 101 háza és 767 lakosa volt. 1850 és 1880 között sok lakója kivándorolt. A 19. században területén kőbánya működött.
Vályi András szerint " TERNYE. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője hasznos, fája van, piatza közel. " [2]
Fényes Elek szerint " Ternye, tót falu, Sáros vgyében, Bártfához délre 2 mfd., az eperjesi postautban: 638 kath., 40 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Savanyúviz-forrás. Postahivatal és váltás Bártfa és Eperjes közt. Több nemesudvar. Földje sok és jó; juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Dessewffy, Schuller, Bencsik, Bornemisza. " [3]
1910-ben 453, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaságban dolgoztak, emellett erdei munkákkal és kőműves munkákkal foglalkoztak.
2001-ben 1036 lakosából 944 szlovák és 88 cigány volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században már állt, eredetileg gótikus volt. Később reneszánsz stílusban építették át, majd 1736-ban megújították és bővítették.
- Kastélya a 17. század elején épült, eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 18. század második felében azonban rokokó stílusban építették át.
- Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
